Mennyire becsülik meg a programozokat egy munkaheyen? Tisztessegesen viselkednek velük?

Szerintem ez elsősorban (és másodsorban is :) ) csakis és kizárólag rajtad múlik.

Sajnos hiába mész másik helyre / állásba, ott is ugyanez lesz.

Vannak egy csoport tagjainak un. dominancia szintjei.

Te valószínűleg a csoportod alján vagy :(

De remek hír, hogy ez fejleszthető tudás és készség.

Első körben a testbeszéd könyveket ajánlanám neked. Megtanulsz figyelni a tartásodra, hangmagasságra, hangszínre, sebességre.

Majd önfejlesztő könyvek tanulmányozásával megértheted a csoportdinamikát, így tudatosan egyre feljebb kerülhetsz így áldozatból irányítóvá válhatsz.

Alapból ez úgy működik hogy mindenki hoz magával mintákat otthonról. Ezek alapján lesz mindenki valamilyen szinten domináns. Ezért lehet nagy hátrány az életben pl. ha valaki apa nélkül nő fel...

De ha az otthoni minták nem teszik lehetővé a kiváló életminőséget, érdekérvényesítő képességet... akkor fejlődni kell.

Vagy megtanulni elfogadni hogy életünk végéig alázni fognak tőled butább emberek.

Én hasonló helyzetben a humort szoktam bevetni, de van sok módszer arra hogy a feléd irányuló "kötekedést" átirányítsd vagy visszafordítsd a "feladó" felé :)

Ha érdekel szívesen írok technikákat, - de ha még azon a szinten jársz hogy az életed minőségéért szerinted más emberek a felelősek akkor nem fárasztom magam feleslegesen.

Na ez egy érdekes kérdés és a válaszok is.

Nem derült ki, hogy pontosan most milyen munkakörben tevékenykedsz. De, ahogy Ipor Sircer is mondta, ez valahol egy szerencsejáték is, mármint hogy milyen főnököt fogsz ki. De alaphelyzetben a főnöknek elégedetlennek kell lennie, mert különben az alkalmazottak tojnak a melóba. Erre külön vezetőképző van, hogy hogy kell valakit vigyorogva kinyírni... :-)

Amúgy meg, amit Shaddark mondott az sem elhanyagolható, erről eszembejutott egy még régen a TV-ben látott paródia, amelyben az újdonsült férj és a feleség egy új házba költözik, majd a férj lehuppan a karosszékbe és újságot vesz a kezébe, majd azt mondja a feleségének, hogy: "Hoznál drágám egy pohár teát?"... ...nos ezen a ponton ha a feleség ugrik és hoz teát, akkor megpecsételődött a sorsa, ezután mindig ő fogja ezt a funkciót betölteni.

Sőt ha látják rajtad, hogy valamitől ideges leszel, márcsak azért is azon fognak pattogni..., ez tipikus primitív agyműködés az emberek részéről, mert imádják megtalálni másokban a saját hibájukat és azt felnagyítani...

Vegyél a kezedbe egy tükröt! ...és finoman utalj rá, hogy valójában nem te vagy az, akin nevetni lehet! :-)

Szia, értem amit írsz de sajnos ez is rajtad (is) múlik.

Tökéletesen és teljesen igazad van a konkrét esetben.

Azonban azt, hogy a főnököd hálás neked amiért leveszed a válláról a terhet és megbecsül érte, vagy hogy keres valami hibát abban amit (helyette is) csináltál az is a te készségeiden, képességeiden múlik.

Érdemes elsajátítani munkahelyen használható technikákat amik miatt senki nem akar majd veled kekeckedni.

Én mint írtam pl. a humort használom fegyverként - senki nem akar hülyét csinálni magából, ha jól adod elő akkor pedig idegeskedni sem mernek mert senki nem akar magáról olyan ön és környezetképet mely szerint ő egy humortalan, sótlan ember... Így inkább óvatosan elkerülik az ilyen helyzeteket akik ismernek.

Ezek a helyzetek ismerősek nekem is, de hidd el hogy megoldhatóak.

Persze azt aláírom, hogy ha a másik morálisan, erkölcsileg és szakmailag helyesen állna a dolgokhoz akkor neked ilyen tudásra nem kellene szert tenned. Ez így van.

Azonban a világban több a buta, korlátolt, frusztrált és belül önbizalom hiányos ember van mint az egészséges. Sokkal - sokkal több és a vezetők körében ez különösen igaz.

Ezért szinte mindenhol jól jön ilyen téren is fejleszteni magad, nagyon nagy életminőség javulást hozhat az életedben.

Valószínűleg intf vagy intj személyiség típus lehetsz mint én is :)

Én úgy csináltam a saját fejlesztésemet, hogy elfogadtam, az emberekkel való bánásmód is egy szakma amihez érteni kell.

Amit írsz azt értem és sokszor magam is átérzem.

De én mindig abból indulok ki hogy mindenki másnak más és más dolgok számítanak értékesnek.

Ha körül nézek a világban azt látom, hogy kommunikációs készséggel, dominanciával, harsány hanggal a világon mindenhol előrébb lehet jutni mint szaktudással.

Tehát ezek magas értékek a gyakorlatban.

A szaktudás számomra magas érték, - azonban az emberek 90%-nak nem. Még ha mást mond akkor sem.

Ha szétnézek a környezetemben nyitott és befogadó szemmel, akkor látom hogy milyen értékkekkel ki mennyit keres, milyen státuszban van, mennyire képvisel magas értéket egy-egy területen akár vezetői, akár "férfi" szempontból.

És bár az én értékrendem más mint az átlagé, mégis elfogadom, hogy ha a világ így működik akkor az ami számomra alacsony értékűnek tűnik, mégis magas értéket képvisel. Ezért nem szabad lenézni vagy legalábbis helyén kell kezelnem ezeket a dolgokat.

Pl. egy életművész típusú, az általa árult termékhez nem értő jó dumájú marketinges igenis sok helyen nagy értéket képvisel, ezért amit lehet el kell tanulni tőle nem pedig utálni :)

Én régen ki nem állhattam ezt a típust, most viszont már elismerem és próbálok ellesni dolgokat tőlük.

Ha az önismeretem nagy, akkor másokat jobban megismerek, tudom hogy mi mozgatja az embereket valójában egy egy szituációban. Nem, soha nem az amit mondanak, legtöbbször még az sem amit gondolnak...

Te okos ember lehetsz. Biztos vagyok benne hogy az átlag felett vagy ha ilyen munkát végzel és ilyen a mentalitásod.

Fogj fel úgy egy-egy csörtét mint egy társas játékot.

És akkor már nem kínszenvedés lesz a kommunikáció velük hanem szórakozás, játék :)

Te testbeszédből kitalálod milyen érzelmek vannak bennük, mit gondolnak valójában. A sajátodat hozzáigazítod a szituációhoz. Ők a hozott tudással próbálnak ledominálni ezek szerint agresszív módszerrel. Te asszertív módszerekkel mégis feléjük tudsz kerülni ha tudod hogyan kell és gyakorlod. Egy bizonyos szint felett pedig be fognak fogadni, mást nem tehetnek.

Persze mint írtam is, ehhez sokat kell tanulni, olvasgatni. De hosszú távon szerintem megéri.

Azt kivettem a mondandódból hogy valóban, szerintem sem így kellene működnie. A vezető sz...k rá, te pedig küzdesz. De ezt lehet úgy is hogy élvezed és küzdelemről küzdelemre egyre jobb leszel. mert ők nem fognak fejlődni :)