Open source projektet bárki indíthat?

Rendben, közzéteszem itt őket. Három ötletem van, az első:

A családtörténet és a helytörténet kutatási módszereit összekapcsoló közösségi oldal

Az interneten ma már nagyon sok olyan közösségi oldal található, ahol ismeretségi hálózatokat építenek, amelyeknek a legismertebb példája a facebook. Véleményem szerint a helytörténet és a családtörténet kutatási módszereit összekapcsoló közösségi oldal szintén az ilyen ismeretségi hálózatokhoz lenne hasonlatos, azonban ezen az oldalon nemcsak az egymást közvetlenül ismerő személyek jelölhetnék be egymást ismerősnek, hanem egyrészt lehetőséget kellene biztosítani ezen az oldalon az online és nyilvános családfa építésre, ahol saját kutatásai alapján mindenki elkészíthetné családfáját és azt online és nyilvánosan prezentálhatná ezen az oldalon egy az oldalba beépített családfa szerkesztő programmal. Ebben az online családfa szerkesztő programban lehetőséget kellene biztosítani az elődök személyi adatainak feltüntetése mellett foglalkozásuk, iskolájuk, vagy akár egész életrajzuk ismertetésére is.

Másrészt ezen az oldalon felületet kellene biztosítani helytörténeti objektumok, így iskolák, gyárak, művelődési vagy egyházi intézmények stb., képekben, illetve szövegesen történő ismertetéséhez, ahol ezeket a felületeket szintén a közösségi oldal tagjai szerkesztenék akárcsak saját családfáikat, és az egyes tagok nemcsak saját közvetlen ismeretségük alapján jelölhetnék be egymást, hanem online családfájukban ábrázolt elődeiken keresztül is, mint például akkor, ha két különálló személy online családfáján ábrázolt nagyszülei egy iskolába jártak, közös munkahelyen dolgoztak, egy csatában harcoltak, vagy valamilyen közös alkotómunkát végeztek, de történhet ez akkor is, ha valamilyen távoli rokonságban álltak egymással stb. Tehát az oldal felületén prezentált helytörténeti eseményeken, intézményeken stb., keresztül rajzolódhatnának ki így a ma élő emberek elődeinek kapcsolatai, amelyen keresztül átfogó képet kaphatnánk a kultúrtörténet mikrofolyamatainak szövevényes viszonyairól, és végeredményben a kultúrtörténet evolúciójának az egészéről, és mindezt a közösségi oldal tagjainak önálló tevékenységének eredménye nyomán, tehát ezzel a közösségi oldallal tömegeket vonhatnánk be a tudományos munkába.

[link]

A második:

Nagy volumenű technológiai projekteket megvalósító közösségi oldal

Nagyvolumenű technológiai projektek alatt repülőgépeket, űrhajókat, olajfúrótornyokat stb. értek, hiszen kisméretű technológiai fejlesztéseknek ott van a [link] Tehát a közösségi oldalnak az alapja egy adatbázis, vagy pontosabban egy internetes műszaki terv megosztó kell, hogy legyen, ahova bárki feltölthet már kész műszaki terveket, projekteket szöveges leírással és grafikai elemekkel együtt. Akár a sajátjukét, akár másét. Ha másét töltik fel, akkor persze az eredeti feltaláló személyi adatainak megadásával a szerzői jogi követelményeknek megfelelően. A közösségi oldal tagjai pedig, akiknek önálló projektötletük van, ezekre rákereshetnének és egy beépített tervezőprogrammal, mint például a SketchUp, módosíthatnának rajtuk, majd ősszeilleszthetnék őket, esetleg másokat is bevonhatnának a projektbe, külön csoportokat alkothatnának, mint amelyek a Facebook-on is jelen vannak.

A különféle már meglévő technikai tervek, projektek könnyű elérhetőségére, és a tervezők könnyű együttműködésére azért van szükség, mert a nagyvolumenű technikai projektek létrehozása olyan sok tudást és információt igényel, amellyel egy ember egyedül ma már nem rendelkezhet.

Majd ha kész van egy projekt, akkor a tervező, vagy a tervezésben résztvevők az internetes aukciókhoz hasonló formában felkérhetnék a közösségi oldal tagjait, hogy aki azt akarja, hogy a projekt a gyakorlatban is megvalósuljon az adományozzon valamennyi összeget a tervezők részére, hogy vállalkozás formájában legyárthassák az új technológiai eszközt, akárcsak a Kickstarter-en, vagy ha az oldal üzemeltetőinek van erre kapacitásuk, akkor saját üzemükben is legyárthatják a termékeiket, mint például a Quirky-n. Tehát az oldalnak a tőkebevonásra is módot kell adnia, hiszen csak így lehet teljes egy ilyen projekt sikeres. A projektből befolyó hasznot pedig természetesen kötelező lenne szétosztani mindenki között, aki részt vett a tervezésben. Az oldalon ki kell kötni, hogy csak és kizárólag az oldalra feltöltött anyagokból, illetve azok módosításaiból összeállított nagyvolumenű technológiai projektekre lehet adományt gyűjteni, ez megakadályozhatná a visszaéléseket.

Egy külön tervezőprogramot tervezni a weboldalon belül persze nagyon költséges. Ezért esetleg az is megoldható lenne, hogy nyomon kövessük a már feltöltött műszaki tervek módosítását és összeillesztését. Ennek megfelelően a tervezők szabadon le is tölthetnék a már feltöltött terveket, és azokat módosíthatnák, vagy összeilleszthetnék saját, számítógépükre feltelepített tervezőprogrammal, majd újra feltölthetnék őket a weboldalra, viszont minden olyan esetben, amikor egy már feltöltött, és általuk módosított, vagy összeillesztett műszaki tervet újra feltöltenek a weboldalra, meg kellene adniuk, hogy melyik már feltöltött, majd általuk letöltött műszaki tervet használták fel a módosításhoz, illetve összeillesztéshez. Ekkor a különféle műszaki tervek módosításai és kombinálásai nyomon követhetőek lennének, és nem lenne szükség a weboldalba beépített tervezőprogramra.

[link]

A harmadik:

A képernyő felosztó programok kibővítése egérkurzor sokszorozóval

Jól ismert számítógépes programcsaládba tartoznak az úgynevezett képernyő felosztó programok, mint például az Acer GridVista, amiről itt látható egy érdekes videó: [link] Ezek lényegében olyan programok, ahol a számítógép képernyőjét több részre lehet felosztani, és az egyes számítógépen futtatott programokat ezekbe az egymástól elhatárolt képernyőrészekbe beméretezni, és berögzíteni, és ezzel a futtatott programok egymással szépen, arányos méretekben elhatárolva foglalnak helyet a képernyőn, ami megkönnyíti párhuzamos kezelésüket.

Véleményem szerint nagy hátránya azonban ezeknek a képernyő felosztó programoknak, hogy a képernyő felosztásával párhuzamosan nem kerül külön egérkurzor minden ilyen képernyőrészletbe, hanem a különféle képernyőrészeket, illetve a bennük futó programokat és alkalmazásokat továbbra is csak egy egérkurzorral lehet kezelni. Ezért fontosnak tartanám, ha hozzáadnának ezekhez a programokhoz olyan funkciót is, mint például, ha lenyomunk egy funkcióbillentyűt, mondjuk az F12-őt, akkor az egérkurzorunk sokszorozódjon meg, és kerüljön egy mindegyik képernyőrészletbe.

Persze ennek csak akkor van értelme, ha meg tudjuk oldani azt is, hogy az egyes képernyőrészletekben lévő egérkurzorokat különféleképpen tudjuk mozgatni. Ezt meg lehetne oldani úgy, hogy egy másik funkcióbillentyű, mondjuk az F11 lenyomásával előhozunk egy ablakot ahol a billentyű nyomogatásával kiválaszthatjuk, hogy melyik az a képernyőrészlet ahol jelenleg egyedüliként akarjuk mozgatni az egérkurzort, majd ezt egymásután megtehetjük minden képernyőrészlettel, miután pedig minden képernyőrészletben bepozicionáltuk az egérkurzort az első, tehát az F12 funkcióbillentyű megnyomásával visszatérhetünk ahhoz az alapállapothoz, hogy az összes képernyőrészletben egyszerre tudunk mozogni és kattintani az egérkurzorral.

Ez akkor hasznos, ha valamilyen parancsokat különféle alkalmazásokban egyszerre akarunk kiadni. Természetesen külön billentyűparancs kell hogy szolgáljon arra az esetre is, amikor abba az alapállapotba akarunk visszatérni, amikor csak egy egérkurzorral tudjuk kezelni az egész képernyőfelületet. Az egyes parancsok azonos időpontban való leadásának lehetősége véleményem szerint éppúgy hasznos lehet tudományos kísérletekben, internetes szerencsejátékokban, mint különféle internetes tranzakciók lebonyolításában.

[link]