Miért mondják, hogy a felsőfokú iskolákban, a programozói szakok arra (is) vannak, hogy kapcsolatokat építsen a leendő programozó, amikor ez (nem egyszer) nem igaz?

Azért mondják, mert igaz.

Az egyetemen futnak projektek, ahova be lehet kerülni, és amik jól mutatnak a CV-ben.

Az egyetemet megkeresik cégek, ilyen-olyan feladattal, amit aztán a lehetséges jelöltek között kiosztanak.

A kapcsolat nem egyenlő a munka tarhálással. Tök jó ha van egy ember, aki azt tudja rólad mondani, hogy "igen, vele csináltunk közös projektet, elég jól csinálta a dolgát". Vagy épp főnök szól, hogy "XY-tl meg kellett válni, kinek van ismerőse, aki dolgozni akar?" Előbb fognak felvenni olyant, akiért egy cégen belüli kezeskedik, mint egy tök ismeretlent, akinek max ajánló levelei vannak.

Ha csak a legjobb kellene egy projektbe, akkor 1 projekt lenne és 1 ember csinálná.

Egyrészt legyél szociálisabb.

Másrészt meg ne legyél kishitű, hanem légy hajlandó tanulni.

Az egyetemi projektek nagy részét nem a pénz motiválja. Így ha nem készül el holnapra, akkor majd elkészül holnap utánra. Van idő tanulni (elvégre ez lenne a cél)

A programozói szakok nem arra vannak, hogy programozni megtanítsanak.

Az egyetem után senkit nem fog érdekelni, milyen jegyeket szereztél, inkább az érdekli majd a cégeket, milyen referenciáid vannak. Ezeket a referenciákat akár egyetemen is megszerezheted, vannak helyi projektek, szponzor cégek, gyakornoki programok stb.

Ha friss diplomával 0 tapasztalattal, 0 kapcsolattal, 0 ismeretséggel, 0 referenciával lépsz ki az almamater kapuján, akkor fognak még meglepetések érni az életben.