Mi az a Hexadecimális kòd és hogy tudom leolvasni mi, és hol hekyezkedik el amit szerkezteni kívánok a Hex Editor-val és azt hogyan tegyem?

Szia, ez tényleg egy 16-os számrendszer.

Mi 10-es számrendszert szoktunk meg, ebben (ezért) pont 10 db. jelet használunk (0, 1, ....8, 9)

Ha a legnagyobb értékű jelnél (9) nagyobb értéket akarunk kifejezni, akkor átugrunk a két-számjegyű mutatásra, és ott a bal-oldali szám a 10-es értékek számát mutatja, a jobb oldali marad az "egyeseknél". (13 = 1*10, + 3 ).

A 10-es számrendszerben 10 db. jelet használtunk a mennyiségek kifejezésére.

A 16-os számrendszerben kell nekünk 16 db. jel.

Legyenek ezek a jelek a következők: 0,1,2,..7,8,9,A,B,C,D,E,F

Ha 9 db. almánk van, akkor 10-es és 16-os számrendszerben is igaz, hogy a jele:9.

10 db. alma esetén.. 16-os rendszerben igaz, hogy a 9 után következő, annál eggyel nagyobb szám. Ennek jele: "A"

15 db. alma (10-es számrendszerben) esetén pedig írhatom 16-os számrendszerben, hogy "F", mert az jelenti ezt a mennyiséget.

Érdekes, hogy 10-es számrendszerben a 10 már kétjegyű szám.

Tehát 1*10 +0.

például 47 = 4*10 + 7.

A 16-os számrendszerben (hexa legyen a neve) a szorzó nem 10, hanem 16.

Hexa 10 = decimális 1*16 + 0.

Hexa 47 = 4*16 + 7

Hexa 9 = decimális 9

Hexa A = decimális 10

Hexa F = decimális 15

Hát ezt így nem is fogod. Feltételezem, hogy Windowst használsz.

Ugye a Windows-os EXE egy bináris állomány. Ezért látod azt a sok hexa számot a hexa szerkesztőben.

A programozó megírja egy általa választott nyelven (pl. Pascal, C, C++ stb.) a program forráskódját. Leírja, mikor mit kell csinálnia a gépnek. Egy fordítónak nevezett programmal a programozó az általa írt forráskódot fordítja le a gép (pontosabban az operációs rendszer) által már értelmezhető nyelvre. Így jön létre a még szöveges forráskódból az a bináris állomány, amit te a hexa szerkesztővel nézegetsz.

Jogos a kérdés, hogyha ez odafele (forráskódból bin. állományt) működik, működhet visszafele is. De a gyakorlat nem ezt mutatja. Egy disassembler-nek nevezett eszközzel a binárisan leírt utasításokat Assembly nyelvű forráskóddá lehet alakítani. Csak ezzel egy hatalmas nagy probléma van. Az Assembly nyelv elég bonyolult, ismerni kell hozzá a processzor felépítését és működését, az adatábrázolási módokat stb. Ráadásul a magas szintű programozási nyelvek, amiben a programokat írják, egy csomó dolgot levesz a programozó válláról. Például a programozónak nem kell leprogramoznia azt, hogy ki tudjon írni valamit a képernyőre. A nyelv eszköztára ezeket beépítetten tartalmazza. Csakhogy ahhoz, hogy a gép futtatni tudja a programot, ezeket a nyelv által biztosított forráskódokat is bele kell építenie a bináris állományba. Ezért lesz egy 2-3KB méterű forráskódból kb. 40-100KB-os bináris állomány. Azért baj ez, mert a disassembler ezek miatt sokkal komplexebb, bonyolultabb Assembly kódot fog neked adni, mint amilyen bonyolult maga a probléma, amire a programot írták.

Hogyan tudsz mégis nekiesni?

Bejársz egy egyetem informatikai karára számítógép architektúrák előadásra, megtanulod használni és megtanulsz egyszerűbb programokat írni Assembly-ben és egy tetszőleges programnyelvben (pl. C). Ezután megnézed, hogyan is néz ki egy Windows program felépítése (MSDN-en jól le van írva). Ha ezek magabiztosan mennek, úgy 5-10 év után visszatérhetünk a problémádra.

Sok sikert!

Mivel elég lazán írtad körül a problémát, sokminden belefér.

Ha elég a memóriában túrkálni, akkor a Cheat Engine is megoldást jelenthet.