Mi értelme van a többalakúságnak ha ezzel nem leszek képes elérni a származtatott osztály olyan metódusait amelyek nincsenek a bázisosztályban?

Értitek mit nem értek ugye?

Mi értelme van ennek ha mindig konvertálnom fog kelleni a típust ha származtatott osztály metódusait használhassam?

X *x(new Y) ;

Ez tökéletes megoldásnak tűnik:

X *x(new X) ; //Ugye így mennyivel jobb?

De mi értelme van ennek:

X *x(new Y) ; //biztos nem véletlenül találták ki.

Helyesbítek:

"Ez tökéletes megoldásnak tűnik:

X *x(new X) ; //Ugye így mennyivel jobb? " helyett így akartam:

Ez tökéletes megoldásnak tűnik:

Y *Y(new Y) ; //Ugye így mennyivel jobb?

De egy származtatott osztály mindig rendelkezik olyan metódusokkal amikkel a bázisosztály nem.

Ezeket nem lehet elérni ha csak nem alkalmazom a dinamikus kasztolást.

Mi értelme van ennek?

X *x(new Y) ;

Ennek mi értelme van?

Mikor hozzam létre így az objektumot és mikor így:

Y *y(new Y) ;

Mert ha így csinálom:

X *x(new Y) ;

Akkor nem fogom tudni elérni azokat a függvényeket amik nincsenek felülírva és virtuálissá téve.

Érted,hogy mi az amit nem bírok felfogni?