A középszintű programnyelvek (pl C++, Pascal) zöme assemblyben, és/vagy gépi kódban íródott, vagy gyakoribb az egymástól alapvetően eltérő nyelvek közötti cross-compiler megoldás? Vagy több nyelv kombója által készültek? Vagy szinte csak assemblyben?

De egyébként manapság nem igazán használják az assemblyt ilyesmire. Egyrészt, mert vannak jól használható, kiforrott eszközök (pl. a már említett OCAM, másrészt az assembly nem valami gyógyszer, amiből ha naponta kettőt bevesznek, akkor gyors lesz a kód. Assembly-ben is lehet rossz kódot írni, ugyanakkor ha valaki alaposan ismeri mondjuk a C nyelvet, tud olyan kódot írni, ami lehet annyira gyors, mint egy assembly kód.

Ráadásul a mai fordítók olykor hatékonyabb gépi kódot generálnak magasabb szintű programnyelvből, mint amit egy assembly programozó meg tud írni.

Te nagyon el vagy tévelyedve.

A programnyelveket nem írják semmiben.

Egy programnyelv az egy szabályhalmaz és kész.

Adott programnyelvnek csak a fordítóját, interpreterét írják valamilyen nyelven.

Amúgy, a borland pascal fordítója pl. 100 % assemblyben lett lefejlesztve.

A delphi korai verziói is nagyon sok asm kódrészt tartalmaztak.

A legtöbb nyelv fordítóját C-ben írták, mert a nyelv alkalmas volt rá és mert elég gyors lett a produktum, ami a régi gépeken még elsődleges szempont volt.

Az összetettebb programok a korai 5-16-25-40 MHz-es gépeken elég lassan, perceken át fordultak. Egy linux kernel fordítása 100 MHz-es 486-os gépen akár egy óráig is eltartott.

Megvan!

A programnyelveket BNF-ben, vagy EBNF-ben írják!

"Assembly-ben is lehet rossz kódot írni, ugyanakkor ha valaki alaposan ismeri mondjuk a C nyelvet, tud olyan kódot írni, ami lehet annyira gyors, mint egy assembly kód."

Ez feladatfüggő, plusz a fordítótól is függ.

Sima egymenetes C fordító elég shit kódot tud generálni, de az benne a jó, hogy asm kimenet generálódik, amit aztán lehet kézzel optimalizálni.

"Ráadásul a mai fordítók olykor hatékonyabb gépi kódot generálnak magasabb szintű programnyelvből, mint amit egy assembly programozó meg tud írni."

Ez meg hülyeség. A legjobban optimalizáló fordítók is nagyon korlátosak egy jó programozóhoz képest, mert a fordítók optimalizációs rutinjai sem képesek minden lehetőséget kihasználni, de az ember igen.

Apropos, BASIC!

Az első kereskedelmi basic-et, 8 bites mikrogépre, a Microsoft-os Bill Gates írta, 100 % assembly-ben, ráadásul papírra, 19 évesen.

Nem volt sem assemblere, sem gépe. Az Altair 88 00-át, amin később a basic futott, egy barátja emulálta le, egy PDP 10-es, három szekrény méretű gépen.

Az emulátor kb ötször lassabb volt a natív gépnél. Az Altair-ban intel 8080-as processzor dolgozott és legalább 4 kB memória kellett a basic futtatásához.

A procihoz volt egy doksija, ami tartalmazta az utasításkészletet és hozzá az opkódokat.

Akkoriban a programokat megírták asm-ben, de papírra és utána soronként lefordították gépi kódra, amit azután be kellett írni a gépbe (olykor mérnöki pulton) és onnan kimenteni valami adathordozóra a binárist.

Nagyon durva lehetett. Én apple I-et emuláltam (PC-n), amihez már volt billentyű, meg minden, benne futott az assembler/monitor, de még így is totál fapad volt.

Akkoriban tényleg csak a nagyon lelkesek maradtak hosszú távon gépközelben.

#12

"Pontosan ez volt a sejtésem. Hiszen amikor még semilyen programnyelv nem létezett assembly-n ss gépi küdon kívül, akkor nyilván csak ezekben lehetett megírni prg-nyelveket."

Igen, de ahogy írtam, a nyelv csak egy kis subsetjét volt szokás megírni assemblyben, magasabb rendű dolgokat nem. A kezdeti C egyébként is nagyon primitív volt, egy rakat dolog nem volt benne, ami később a nyelv része lett (char típus, long típus, többszörös pointer indirekció, for ciklus, stb.).