Programtervező informatikus vagy mérnökinformatikus foglalkozik inkább szoftverfejlesztéssel, játékkészítéssel?

Nem tér el túl sokban a kettő.

A mérnökinfó gyakorlatiasabb. Attól könnyebb ellépni a hardver irányába, de kevesebb tudást biztosít. Tipikus kóder foglalkozás, nyakon öntve némi hacker szemlélettel.

A PTI meg lényegében program tervező. Architekt. Ő tervezi meg a programterméket szerkezetileg. Ő specifikál, ő határozza meg a projekthez az alkalmazandó programnyelvet vagy nyelveket, ő határozza meg fejlesztési módot és irányt, a rétegeket, a használandó adatszerkezeteket, ő tárgyal a megrendelő konzulensével is, de ezt a feladatot nem ritkán lepattintják alsóbb szintre.

Jobb helyeken az architektek írják meg a kényesebb részeket, emellett ők tartják kézben a teljes fejlesztési folyamatot, beleértve a munka kiosztásától a tesztelési fázison át a dokumentálásig.

"nagyon eltérő a két terület egymástól?"

Nem, nem is igazán nevezném eltérőnek, legalábbis nem egyetemi szinten.

Ha halál biztos vagy a játékfejlesztés irányban, akkor prog infó. Viszont érdemes tudni, hogy játékot fejleszteni szar. Rendszerint 3 év alatt kiégnek a fejlesztők a sok túlóra miatt. Vagyis ha nem tudod, hogy mennyire bírnád, vagy milyen más irány érdekel, akkor mérnökinfó jobb, mert ott több dologba tudsz betekintést nyerni.

Munka szempontjából teljesen mindegy melyikre jársz, de a proginfó jobb, erősebb szak. Több a matek és az elmélet, emiatt jobb szakember leszel. A mérnökinfó magyar találmány, “két lovat másfél fenékkel” szak – teljesen feleslegesen és értelmetlenül tele van un. mérnöki tárgyakkal (mint például a 2-es által említett fizika, elektronika), amiknek egészen pontosan 0% a hasznuk a gyakorlati életben, de legalább buktatnak belőle és a gyomorfekély garantált…

Ha hardveres akarsz lenni, menj villamosmérnöknek. Ha szoftveres, menj proginfóra (ez a klasszikus “computer science” szak). A mérnökinfó a kettő között maszatoló valami.

Csak egy példa: 1 (egy!!!) félév valószínűségszámítás és statisztika. Ez wtf egy un. mérnöki szakon?? (?!) Kereskedelem és marketing szakon több statisztika van…

Szoftverfejlesztésnél mindegy mire mész, nyílván proginfó leginkább ebbe az irányba tol, de abszolút nem számít a szak.

Játékfejlesztés meg egy túl tág fogalom. Ha egy engine fejlesztésén szeretnél dolgozni, akkor mérnökinfóra menj, mert kell a hardvereket is mélyen értened, de ha quest designer lennél, akkor megint csak mindegy…

Itthon nincs olyan nagy különbség a két szak között, mérnökinfón is ugyan úgy tanulsz programozni és tudsz prog irányba specializálódni. Az alapokat ott is megtanulod, utána rajtad múlik, hogy tovább viszed-e a tudást. Proginfón annyi a különbség, hogy prog irányba több alapot kapsz, de ezeket egyetem végére már magadtól képesnek kellene lenni gyorsan pótolni.

#7

"de a proginfó jobb, erősebb szak. Több a matek és az elmélet, emiatt jobb szakember leszel."

Cégekkel is beszéltél erről, mert egyébként pont az ellenkezőjét tapasztalják? A BME-ről kiengedett hallgatók általában jobb szakemberek és nagyon sok helyen kifejezetten preferálják a BME-s papírt.

"eljesen feleslegesen és értelmetlenül tele van un. mérnöki tárgyakkal (mint például a 2-es által említett fizika, elektronika), amiknek egészen pontosan 0% a hasznuk a gyakorlati életben"

A valóságban van haszna, mert egy hardver közeli mérnöknek a munkáját leginkább ez fedi le.

A villamosmérnökin nincs annyi programozás, ami kellene, míg a prog infón a hardverekről kb. semmit nem tanulnak.

Onnantól kezdve, hogy számít a program alatt, hogy milyen vas van, a mérnökinfó jobb.

"Ha szoftveres, menj proginfóra (ez a klasszikus “computer science” szak). A mérnökinfó a kettő között maszatoló valami."

Inkább a mérnökinfót úgy lehet definiálni, hogy programozó ezermester, aki mindenhez is megkapja az alapot, míg a prog infó nagyon specifikus ismereteket szerez csak, így őket annyira nem lehet ide-oda tologatni egy cégen belül.

"Csak egy példa: 1 (egy!!!) félév valószínűségszámítás és statisztika. Ez wtf egy un. mérnöki szakon?? (?!)"

Nem teljesen értem a felháborodás tárgyát. Ahogy kiemelted van fizika is, ami kifejezetten hasznos, ha pl. valami valósat kell modellezni. Pl. játékfejlesztés esetében ez lehet hasznos ismeret.