Szeretnék valami sajátot, képernyőt?

Leszek konstruktív, bár bevallom nem könnyíted meg.

A probléma az, hogy a kérdésed már viszonylag specifikus: az ugyanis, hogy az "alap rutinokat" hogyan tudnád legegyszerűbben megvalósítani már erősen környezetfüggő. Más és más választ kapsz ha assembly-ben, python-ban, C#-ban, JAVA-ban, JavaScript-ben vagy akármilyen környezetben akarod megvalósítani szimplán mert a nyelvek és a hozzájuk tartozó könyvtárak eltérő környezetet biztosítanak.

Az alapfeladat amúgy nem nehéz: van egy memóriaterületed, amin a karakterek kódjai vannak, és van két eljárásod: az egyik módosítja ezt a memóriaterületet, a másik meg kirajzolja. Nagyjából ennyi a karakteres képernyő.

A konkrétumokhoz már kéne a környezet. Alacsony szinten sorfolytonos memóriakezelést fog kb mindenki javasolni, magas szinten meg sztringtömböket. Egyáltalán milyen operációs rendszeren akarod megvalósítani? Ez befolyásolja a renderelést. És így tovább...

Szóval jobban jársz, ha leírod, hogy pontosan mit szeretnél. Csak meg akarod érteni pl. hogyan működik a Windows command line ablak, vagy valami hasonlót akarsz magad is csinálni. Vagy csak egy régi számítógép-szimulátort próbálsz meg összerakni, amin meg még csak parancssor volt.

#4-es vagyok.

"Bocsi, de hogy jön ide a rendszer, meg a nyelv, pláne a keretrendszer?"

Úgy, hogy nagyon nem mindegy, hogy mondjuk PC-re akarod megírni, Windows alá, C nyelven, vagy webre Javascripttel, vagy mondjuk Androidra, natívan, Java nyelven. Teljesen más megoldásokat fogsz kapni mindegyik esetben.

Az algoritmus szögegyszerű, egy sor- és oszlopfolytonos memóriaterületről kell átmásolni a bájtokat a képernyőt memóriaterületére, ha scrollozás is játszik, akkor pedig a scrollozás mértékének megfelelő X vagy Y vektorral eltolva.

#8-as vagyok.

"Én erre a szerkezetre lennék kiváncsi"

De ezt már leírtuk, lényegében annyi a dolog lényege, hogy van egy backbuffered, ami lehet egy string tömb, egy memóriaterület, bármi, azt módosítgatod, és végül megjeleníted.

Backspace-nél például fogod a memóriaterületet, és az utolsó elemét lenullázod.

Enter billentyű lenyomásánál beleteszel a memóriaterületre egy speciális vezérlőkaraktert (ASCII 13), kirajzolásnál pedig ezt érzékelve, az adott sort megtöröd, és új sorban kezdesz (azaz a következő kirajzolandó karakter X koordinátája 0 lesz, az Y pedig Y+1).

A fájlkezelés egy más téma, a kurzor mozgatás, villogtatás megint más téma, a billentyűzet kezelés pedig megint egy harmadik téma.

Attól függően, hogy mennyire hardverközeli a programod, lehet, hogy foglalkoznod kell magával a fájlrendszer felépítésével is. Ha nem annyira hardverközeli, akkor kell írni egy hardverközeli köztes réteget, ami ismeri az adott fájlrendszert, és egy elvontabb, absztraktabb réteget, ami mondjuk bytestream-eket kezel (open, seek, write, close, append...), és ezt lefordítani a hardverközeli rétegre, azaz a tényleges fájlrendszer szintjére.

Kurzorkezelés, billentyűzetkezelés megint csak részben hardveres dolog. De igazából ott kéne elkezdeni, hogy egyáltalán milyen rendszerről van szó. Milyen a videómemória felépítése, van-e egyáltalán dedikált videómemória? Ha van, akkor mekkora, hány backbuffer fér bele? Hogyan történik a kirajzolás, memóriamásolással, vagy az aktuális kirajzolandó terület pointerének címátírásával?

Van-e interrupt kezelés, ha van, akkor milyen? Milyen videómódok vannak, miket támogat a rendszer...

Nem mindegy, hogy mondjuk a billentyűzetet hardveres megszakítás kezeli-e, vagy csak egy végtelen ciklus van, ami időnként ellenőrzi a billentyűzet állapotát? Mindkét megoldásra létezik példa...