Mit jelent,hogy "minőségi" kód?
#10 - Mindennek ellenére a saját képességeink túlbecsülése létező, vizsgált és igazolt jelenség, amit más kutatók is vizsgáltak és igazoltak. Az is igaz, hogy bizonyos fokú tapasztalatlanság hozzásegíthet új, innovatív megoldásokhoz. Egy ilyen anekdota fűződik George Dantzig nevéhez, aki egyszerűen elkésett egy matematika óráról, és a táblára felírt két, megoldatlan problémákat illusztráló feladatról azt hitte, hogy az beadandó feladat, és egyszerűen megoldotta.
Ettől függetlenül létező jelenség, hogy kevés tudással általában túlértékelik az emberek a saját képességeiket, és nem feltétlen képesek megérteni és értékelni a nagyobb tapasztalattal és tudással rendelkezők saját szintjén megfogalmazottakat. A tanítás szépsége abban rejlik, hogy ezeket a magasabb szintű anyagokat a célközönség számára érthetően tudják elmagyarázni.
A fórumokon két probléma van. Egyrészt nem egyértelmű, hogy a hozzászóló valós tapasztalattal bír-e, másrészt az értékelők maguk sem feltétlen rendelkeznek azzal a tudással, ami a hozzászólás megfelelő értékeléséhez szükséges.
Mondok egy példát: páromnak sok-sok éve egyszer az volt a feladata, hogy összerakjon egy montázst. Megmutattam neki, hogy a Photoshop erre a legalkalmasabb, végigvezettem a szükséges funkkciókon, végül mégis Paint-ben csinálta, mert, idézem, a "photoshop egy kalap ***." Nem, nem a Photosoppal van baj, és nem is a párommal: az ő akkori szintjén a Photoshop egyszerűen valóban túl bonyolult volt, és jobban illeszkedett a tudásához a Paint egyszerűsége.
Igaz ez a magyarázatokra is: szabatos és szakmailag pontos egy megfogalmazás értelmezése esetenként meghaladhatja az olvasó képességeit, aki így értelmetlennek, rossz esetben hülyeségnek tartja az olvasottakat. A Gyakori anonimitása mögé bújva pedig ennek (ti. hogy szerinte az hülyeség) bátran hangot is ad valamilyen benyögéssel, vagy egyszerűen lepontozással.
Egyébként jelezném, hogy az Ig Nobel Díj célja, hogy értékelje azokat az eredményeket, amik elsőre nevetésre késztetik az embert, és aztán gondolkodásra. ("honor achievements that first make people laugh, and then make them think.")
11, jössz, házalsz itt ezzel a dünning-krüger sz.rral hónapok óta. Bele vagy szerelmesedve, mint teve a két vödör vízbe.
Idézlek:
"Ettől függetlenül létező jelenség, hogy kevés tudással általában túlértékelik az emberek a saját képességeiket,"
Hát nem. Éppen hogy alul értékelik az emberek a képességeiket, úgy általában. Különösen itt, európának ezen a felén. Ezért él meg a rangkórság, ezért szopja saját magát az ügyvéd társadalom és csinál előnyt a doktori címből, ami esetükben egy natúr foglalkozás-doktori jelölés, aminek amúgy a való életben semmi keresnivalója nincs. eleve, megkapja mindenki, aki végigseggeli az egyetemet. A valódi doktori cím (PhD, DlA) tulajdonosainak meg jelenthetnek, mert olyan birkák hozzájuk képest, hogy az leírhatatlan.
Ezt is te írtad:
" Egyrészt nem egyértelmű, hogy a hozzászóló valós tapasztalattal bír-e,"
De, elég egyértelmű az, legalábbis egy szakember számára.
#13 - Kezdjük azzal, hogy egy jogász sem puszira kapja a doktori címét, gyakorló jogásznak vagy ügyvédnek lenni meg elég komoly meló, és főleg felelősség (amit meg nem nagyon szeretnek vállalni az emberek) Oké, nyilván, mint minden mintában, közöttük is vannak érdemtelenek, de legyen annyi gentleman bennünk, hogy nem az érdemtelenek mentén ítélünk meg és el valamit.
A jelenséget a Dunning-Kruger hatás kritikusai is megmutatták, a vita főleg abból fakad, hogy ennek mi az oka és a következményei. Hónapok óta biztosan nem jöhetek vele, részint, mert legfeljebb egy hónapja írkálok aktívan, részint, mert ugyan szeretem eszközként használni arra, hogy felhívjam a figyelmet, hogy mennyire veszélyes a magabiztosság és a hiányos tudás kombinációja, viszonylag ritkán veszem elő érvelésként, és általában óvakodom az ittenihez hasonló direkt használaton - feltételezve, hogy a jelenlevők mindannyian kivételek. Nyilván, messziről jött ember azt mond, amit akar. Ugyanígy igaz ez a kommentekre: nem tudhatod, hogy ki írt egy kommentet. Kútfőből írta? Valahonnan másolta? Tényleg rendben van? Tegyük hozzá, hogy jó szövegalkotási képességekkel be lehet úgy röffenteni a bullshit generátort, hogy a hozzá nem értő számára úgy tűnhet, hogy az író a legnagyobb tudás birtokában van, és csak a témához valóban értők számára tűnik fel, hogy valami nem kerek.
Visszatérve: nézz körbe! Számtalan olyan szituációt látsz, amikor hiányos tudással rendelkezők szuper magabiztosak, és komoly tudással rendelkezők bizonytalanok. Előbbiek azért, mert egyszerűen még nem rendelkeznek elég tudással ahhoz, hogy felmérjék a problémák nagyságát, utóbbiak meg éppen ezért.
Szoftverfejlesztés a topik, tehát áll a klasszikus példa, amikor az ügyfél azon reklamál, hogy miért akkora az ajánlat, hiszen "csak egy új mezőt kell megjeleníteni, még csak beivnni se kell..." - Valóban, csak a fejlesztő meg tud egy rakás dolgot, kezdve a legacy kód szépségeitől, az intuitívnak tűnő, de valójában nehezen algoritmizálható kérésen és a teszteléshez szükséges időn át a megtérüléshez szükséges ráhagyásig.
Nevezhetjük másképp, lenet a neve "a felsőbbség illúziójának" vagy "túlzott magabiztosság hatásnak", a lényege ugyanaz marad: nagy mintákat vizsgálva az átlag alatti képességekkel rendelkezők általában felülbecslik a saját képességeiket. Ha ez magabiztossággal és ignoranciával (itt: az ismerethiány mértékének hibás felbecslésével) jár, akkor van a gond.
#12 - De, valóban az InDesign még alkalmasabb lett volna rá, de ahhoz meg én nem értettem, mert nem voltam, és nem vagyok designer.
#13-as, te valahol nagyon eltévedtél, a Dunning–Kruger effect egy általánosan elfogadott jelenség a pszichológiában, rengeted tanulmány bizonyította már:
15,
A Dunning-Kruger-effektus ellentmondásos, és nem ér el konszenzust a tudományos közösségen belül . Dunning és Kruger hatását, vagy legalábbis eredeti magyarázatát más kutatások és a különböző kultúrák összehasonlítása megkérdőjelezte.
Ez a tanulmány 2000 - ben megkapta a pszichológia szatirikus Ig-Nobel-díját .
#15 - van erről valami forrásod is? Amúgy a folyamatosan az Ig-nobel díjjal példálózol, pedig az pont az állításod ellen érvel. Ig-nobel díjat ugyanis nem a hibás/hamis kutatások kapnak, hanem a triviálisak. Tehát amikor valakinek Ig-nobel díjat adnak, az kb. azt jelenti, hogy "duh, ezt egy ötéves belátja józan paraszti ésszel."
#16 - ez alapján nem érted mi az a Dunning-kruger hatás.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!