Na, ezt kéne valahogy. Menni fog?
Az alábbi numerikus kifejezés:
variable = 9*3-(2+1)-(4-3)+16/2^2+4*(6-(3-1)+2)
kiértékeléséhez kellene némi segítség. De kérem, diplomások ne válaszoljanak, mert ők az egyetemen amúgy sem tanultak semmi érdemlegeset. A tudásuk, az a kevés ami van, már rég elavult, használhatatlan.
Inkább a maguk erejéből, a youtube videókból lett, igazi programozók segítségét kérném.
Szóval a baloldali float vagy int tipusú változó venné fel az egyenlőségjeltől jobbra levő numerikus kifejezés értékét, de ehhez tudni kéne, hogy az mennyi. Ehhez kellene egy univerzális algoritmus, mert a numerikus kifejezés billentyűzetről van bekérve, és emiatt a tartalma, hossza változhat. Szóval? Hogy nézne ki az az algoritmus, ami ezt kiértékelné? Nyelv nem számít. Ha valaki csak HTML-be tudja a megoldást, az se kíméljen, sőt, az lenne a legjobb.
"Miért ne tenné lehetővé?
El kell hogy szomorítsalak, de a szabad szoftverek célja ez. "
Tényleg elszomorítasz, de azért, mert magad sem tudod, milyen hülyeséget propagálsz itt.
A szabad szoftvereknek nem az a céljuk, hogy azokon más keressen és ne a szerző.
Abból kell kiindulnunk, hogy magyarország jogrendje az alap és a fejelsztő is itt él, és dolgozik.
Ekkor az a licensz fordítás, ami amúgy sem állja meg a helyét, nem érvényes, mert azt felülírja a magyar jog.
Itt meg olyan nincs, mint az USA néhány államában, hogy 14 év után lejár a szoftverjogi védelem, meg csak a regisztrált szoftverek vannak védve, stb.
Itt a szoftvereket szerzői jog védi és más szerző produktumát akkor használhatod fel kereskedelmi célzattal, ha tőle eseti licenszet kapsz erre.
Ha netán GPL alá tartozó szoftvert integrálsz a saját produktumodba, akkor koteles vagy a te alkotásodat is GPL alá rendelni és ugyan kérhetsz ezért pénzt, de kérdés, hogy kapnál-e, másik kérdés, hogy akarnád-e hogy az általad fejlesztett kódot mások is felhasználhassák, mert a GPL erről szól.
Az Apple egy más világ, az az USA, saját jogrendszerrel. Legalább ennyit tudj már, ha leállsz ilyesmiről vitázni.
Amúgy meg, ne hidd, hogy az Apple ingyen használja a linux kódját, mert feltételezem, erre gondolsz.
válasza: válasza:"A szabad szoftvereknek nem az a céljuk, hogy azokon más keressen és ne a szerző."
Többféle szabad szoftver létezik és a szerző majd eldönti melyik licenc alatt terjeszti. A legtöbb ilyen licenc nem szab korlátokat afelől, hogyan árusítsd a művet. Kereshetsz pénzt vele. Megsúgom a legtöbb vállalat ezt csinálja.
"másik kérdés, hogy akarnád-e hogy az általad fejlesztett kódot mások is felhasználhassák"
Igen. Nem értem mi ezzel a problémád. Ha neked ez az elv nem tetszik, keress más szabad szoftver licencet, amely megengedi, hogy a származtatott mű forráskódját nem kell publikálnod.
A szabad szoftver alatt nem csak a GPL-t értjük.
Fejezd már be. Olyan hülyeségeket írsz, hogy az hihetetlen.
A licenszeket fel is dughatod magadnak. Az itt nem él, eleve, nincs is hivatalos, akkreditált fordításuk.
Magyarországon és a világ legtobb államában a szoftvereket szerzői jog védi.
A magyar jogrend olyan, hogy azt adhatod el, ami a tiéd. Ami meg nem a te produktumod, arról egyedi, eseti vagy folytatólagos licenszet kell kérned, írásban. Ha nem így teszel, akkor lesittelnek, ha elkapnak.
Van olyan lehetőség, hogy a te szarodba beemelsz egy gpl alá tartozó kódot. Ekkor neked kotelességed a saját forrást is biztosítani a felhasználó felé és természetesen az is továbbadhatja másnak a te kódodat is, pénzért. Viszont, jelezned kell, hogy mi az amit nem te írtál.
Ezt elég kevesen vállalják be, már legalábbis azok, akik értékes dolgokat fejlesztenek. Vásárolni lehet szoftvert, modult, én is tettem már. Azzal nincs semmi gond.
"A számítógépi programok szerzői jogi védelmének alapvető jellemzője, hogy kizárólag a mű egyéni kifejezésére korlátozódik, és ezért meghagyja a kívánt teret más szerzők számára azt illetően, hogy hasonló, vagy akár azonos programokat hozzanak létre, amennyiben ezt nem másolás útján teszik."
válasza:"Az itt nem él, eleve, nincs is hivatalos, akkreditált fordításuk."
Rendben barátom.
A Te kedvedért, tekintsük át a magyar jogrendet.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ( [link] szakmai tanulmányokat publikál.
Remélem az ő elismerésük már nem okoz Neked gondot.
* [link]
Ezek között szerepel Szabó János
"Szoftverek szerzői joga – nyílt forráskódú szoftverek felhasználási szerződései" (2017. április) cikke.
* [link]
"
Zárszó
A nyílt forráskódú szoftverek felhasználási szerződései hosszú utat jártak be legelső megjelenésük óta. Eredetileg az amerikai szerzői jogi hagyományokhoz igazodó szerződések
mostanra globálissá váltak, és az európai jogászoknak is meg kell vizsgálniuk a szerződés
által létrehozott jogviszonyokat. A szerződés európai hatályosulását érintő kezdeti bizonytalanságok után mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a szerződés lényeges elemei annak alkotóinak szándékával megegyező módon váltanak ki joghatásokat a kontinentális jogrendszereken belül is. A forráskód kötelező közzététele és a szerződés reciprocitása is lényegében
ugyanúgy kötelezi a magyar szerzőket, mint amerikai társaikat. Ezért aztán annak sincs
jogi akadálya, hogy a hazai fejlesztők is széles körben elkezdjék használni a nyílt forráskódú
megoldásokat, és kihasználják az ilyen típusú szerződéses keretek összes előnyét.
A GPL valamennyi vitatott pontja ellenére már a kezdetektől fogva képes volt arra, hogy
hihetetlen mennyiségű szellemi tőkét gyűjtsön maga köré, és ezt a szellemi tőkét a közös
célok mentén kamatoztassa. A szerződés által létrehozott különleges ökoszisztéma a szerződés legértékesebb eredménye, amely lehetővé teszi, hogy kiváló minőségű és ingyenes szoftverek jöjjenek létre. Ebből a szempontból a GPL példátlanul sikeres szerzői jogi eszközzé
vált történetének elmúlt 15 éve alatt.
"
Ne vergődj már, mert nézni is rossz.
Amire te hivatkozol, az egy ember véleménye. A GPL-nek és minden másnak, ami jogalapot kiván képzeni, kell, hogy legyen hivatalos, akkreditált fordítása. Enélkül nem lehet jogot aklotni róla, mert mindenki úgy fordítja, értelmezi ahogy akarja és ez jogi káoszhoz vezet.
De a nagyobb baj, hogy ennek a mókusnak a véleménye pusztába kiáltott fing, nem egyéb. Ettől még a dunűntúlon, vagy szegeden lehet más, aki meg másképp gondolja a dolgot. Akkor lehetne ez hivatkozási alap, ha a parlament egyik tagja beterjesztene rá tv javaslatot, a tobbi tolvaj pedig fogná magát és meg is szavazná. Ekkortól válna a magyar jogrend részévé.
Mekkora surmó lehetsz te, hogy ilyenek mentén igazítod a valóságot, éled az életed?
Hihetetlen.
Mint a másik, aki azt írta, hogy a numerikus kiértékelés algoritmusának pár tíz soros implementációját nem védi szerzői jog. Mintha azt mondaná, egy regényt nem, de egy novellát el lehet lopni, mert az csak néhány oldal.
Hihetetlen ez a sötétség, ez az önzés.
Szerencsére ez a Szabó kitért a jelenleg hatályos szabályzásra is:
A védelem szintjét a törvény kellően alacsonyra helyezi azzal, hogy a Szjt. 1. § (3) szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Ezen túl semmilyen más követelménynek nem kell megfelelnie a szoftvernek, a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Ezért az sem feltétel a megalkotott programalkotással szemben, hogy képes legyen ellátni a funkcióját.
válasza:"írásba foglalták, és a nyilatkozó fél azt aláírta."
Milyen érdekes is lenne, ha az internet korában még mindig alá kelle írni a szoftverek szerződési feltételeit. :)
Ha érvelni próbálsz, legalább az alapvető érvelési hibákat ne kövesd el:
Azt tudom neked tanácsolni, hogy olvasd át újra a tanulmányt, de most kicsit figyelmesebben. Ne csak a bekezdés elejét olvasd el, és ne ugorj át fejezeteket.
Szövegértést nem tanítanak az egyetemen?
Mert úgy látszik ez neked valamiért nem az erősséged.
De mindegy is, a kérdést innentől lezártnak tekintem, a további "vergődésed" nem érdekel.
válasza:"Mint a másik, aki azt írta, hogy a numerikus kiértékelés algoritmusának pár tíz soros implementációját nem védi szerzői jog. Mintha azt mondaná, egy regényt nem, de egy novellát el lehet lopni, mert az csak néhány oldal."
Oké, bevallom itt annyit hibáztam, hogy nem tettem hozzá azt, hogy én olyan implementációról beszélek, amiből kismillió van a neten, és a felénél meg sem tudod állapítani, ki a szerző.
Példának okért itt egy RPN implementáció Javaban: [link]
Döntsd el, hogy ezt mint szellemi terméket, milyen szerzői jog védi.
De végső soron nem ez a lényeg, hanem az, hogy mindig az adott körülmények döntik el, mi a kedvezőbb megoldás. Ha egy feladatra elég egy Greenfoxos junior, aki elkér mondjuk 250 ezret, akkor valószínűleg azt fogják felvenni, nem egy diplomást, aki fel sem kell 400 alatt. És ha olyan feladat van, ami mélyebb elméleti ismereteket igényel, akkor vagy besegít egy senior, vagy megveszik az implementációt, vagy pofátlan (és törvénysértő) módon ellopják. Feltételezem, ez is előfordult már.
De ha egy senior kap egy ilyen feladatot, az sem biztos, hogy nekiáll megoldani. Lehet, hogy $50-ért kap egy optimalizált, letesztelt implementációt, amit be kell húznia a projektbe és kész. Mindig a körülményektől függ.
Én csak azt mondom, és ezzel lezártnak tekintem a témát, hogy igenis van létjogosultsága az alacsonyabban képzett fejlesztőknek is, sőt akár a tutorial videókból építkezőknek is. Az előbbieket nem ritkán nagyobb cégek is alkalmazzák, az utóbbiakat pedig várja a kkv világa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!