Na, ezt kéne valahogy. Menni fog?

#10

"Sanszos hogy tisztában vagyok vele, csak nem tudtam eddig hogy van neve."

"kérdés az, hogy hány ilyen van, aki van az megértette-e, illetve, hogy a megértés mellett képes lenne-e implementálni valamilyen nyelven?"

Minek? 5 perc guglizás után talász hozzá implementációt.

Ennyi erővel akkor ne használj adatbáziskezelőt se, hanem implementálj magadnak. Ne használj widget frameworköt, implementálj magadnak. De a beépített sort algoritmust se használd, meg a hashmap-et se, implementálj magadnak...

"A legnagyobb kérdés mégis talán az, hogy hány munkaadó hajlandó kisérletezni azzal, hogy megvan-e a delikvensben a feladathoz szükséges tudás, vagy nincs. Mert egy diplomás esetén ez a kérdés nem kérdés, ami defektus meg mégis adódik, az nem több mint egy százalék, de jó előszűrés esetén még annyi sincs."

A legnagyobb kérdés az, hogy a piacnak mire van igénye. Ha a piacnak a flappy birdre van igénye, akkor azt meg is fogja fizetni, közvetve vagy közvetlen. És lehet, hogy azt a flappy birdöt olyasvalaki írta, aki megcsinált egy féléves Greenfox kurzust, de keres a játékkal havi 3 milliót.

És sokaknak szerintem csak ez fáj.

"Az is kérdés, hány olyan ember van az önképzők között, aki az egyetemi anyagnak akár csak a felét is tudja?

Mihez tartás végett: egyetemen, az anyag 59 %-ának tudása, az még egyes."

Az egyetemi tudás nagy részét sosem fogod használni.

"Ami nem a tied, hanem más szellemi tulajdona.

Persze, aki nem tudja még azt sem, merre inuljon el, annak még a lopás is nehezen fog menni."

Gondolom a licencekről még nem hallotál.

Segítek:

A szabad licenc kifejezés olyan licencszerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt szellemi termék szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a számítástechnikában használatos szoftverek licencelése.

A fogalmat a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú, kereskedelmi licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre. (A legtöbb szabad licenc ezen túl igyekszik biztosítani a védjegyek és egyéb iparjogvédelmi kötöttségektől való mentességet is.)

A „szabad” értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül:

- felhasználhat (program esetén például futtathat);

- tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja;

- lemásolhat;

- módosíthat;

- a módosított változatokat publikálhatja.

A szabad licenceknek három fő irányát különböztetjük meg:

- Közkincs – amiknek a szerzői oltalmi ideje lejárt, vagy a készítőjük azt közkincsnek nyilvánította.

- BSD-jellegű licencek – melyek az eredeti BSD-rendszerről kapták nevüket; lényegük, hogy a szerző megtartja szerzői jogát azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.

- Copyleft – ezen licencek legismertebbike a GNU nyilvános licenc. Ezen licencek szintén megőrzik a készítő jogait azon célból, hogy biztosítsák, hogy a szoftver minden változata szabad maradjon.

"Ami nem a tied, hanem más szellemi tulajdona."

Egy kutya közönséges, maximum néhány tíz soros algoritmusról van szó, ami kismillió helyen megtalálható. Hogyan lenne már ez bárki szellemi tulajdona?

De egyébként önállóan sem olyan marha nehéz megírni egy ilyen programot, ha találsz hozzá leírást, viszont sok értelme nincs, mert a feladatok 99%-ra van már megoldás.

"A piacnak ami egy nagyon szerteágazó, tíz- és tízezer-féle igénnyel fellépő valami, soha nem lesz igénye az igénytelenségre."

Miért lenne igénytelenség az, hogy egy cég a célnak megfelelő képesítésú embert alkalmaz? Ha egy cégnek olyan fejlesztő kell, aki felé nem elvárás a diploma megléte mert úgysem fog olyan munkát végezni, akkor miért vegyen fel diplomásat?

"A példád csak a játékprogramok bizonyos piciny szegmensére igaz, és egyáltalán nem általánosítható."

Ez pontosan igaz a te példádra is. A legtöbb programozó soha nem fog interpretert írni, nem fog Fourier-transzformációt implementálni, nem fog 3D-s motort írni...

"Senki nem tudja, a tanulmányainak melyik része az, amit nem fog használni."

Ezek az iskolák, mint a Greenfox meg a Codecool, kifejezetten olyan cégeket céloznak a képzéseikkel, akik tisztában vannak vele, hogy nem feltétlenül egy BME-n végzett szoftvermérnököt fognak kapni, hanem mondjuk egy szakácsot, aki elvégzett egy fél éves kurzust. De ha nekik ez megfelel, akkor mi a gond?

"A példád autószerelőre, orvosra, bármi másra is igaz lehet."

Ez pontosan így van, minden szakma differentált. A programozás miért ne lehetne az? Nem kell mindenkinek főorvosnak lenni, kellenek a rezidens ápolók is, meg a betegszállítók is...

Egyébként ilyen fogalmak, mint a stack, a precendencia szabályok, bent vannak az összes alapvető programozással foglalkozó könyvben. A bináris fát pedig megtalálod az algoritmusok és adatszerekezetek nevű könyvben (vagy akár egyetemi jegyzetben).

"amiről a leírás értekezik, nem teszi lehetővé, hogy kereskedelmi termékbe pakolj más által írt kódot"

Miért ne tenné lehetővé?

El kell hogy szomorítsalak, de a szabad szoftverek célja ez. A nevében is benne, van hogy szabadon használhatod. Ugyan bizonyos licenc családok megkövetelnek néhány feltételt - a származtatott munkával illetően -, de attól függetlenül akár el is adhatod ezen szoftvereket.

A példáddal élve, nem is értem az Apple hogyan úszhatta meg, hogy másnak a kódját használták, amiből mai napig pénzt csinálnak.