Ha valaki 24 évesen kezd el programozni tanulni, akkor lehet még profi a szakmában?

#10

Így van. Minden ember teljesen más. Láttam már 30 évest is elinnia az összes maradék eszét is.. Ő aztán hiába fogna meg egy receptkönyvet, abból sem értene sokat.

"láttam egy cikket egy 70 éves öregemberről, akinek talán 10+ diplomája volt, és folyamatosan képezte/képzi magát... Biztosan lenne pár szava ehhez."

Ja, te is nyilván azért vagy vezérigazgató 50 éves fejjel, mert annyira jól ment neked a képzések hosszú sora.

Az hogy egy ember mire, és mire nem képes nem mondható ki olyan bizonyossággal, mint a Bolzano tétel bizonyítása. Ismerek én is olyat, aki 30 körül, vagy akár afölött jött erre a pályára, és képes kenterbe verni olyanokat, akik tizenhúsz évesen indultak neki. Az, hogy x év felett nem lehet programozónak menni nem törvényszerű, 24 évesen meg egyenesen röhejes ilyet mondani.

Az egyetlen dolog, amit be kell látni, hogy egy bizonyos kor után minél idősebben megy az ember a pályára, annál nehezebben fog elhelyezkedni, de ennek semmi köze ahhoz, hogy képtelen lenne elsajátítani a szükséges tudást. Ennek egyszerűen annyi az oka, hogy a cégek jellemzően igyekeznek fiatalosan tartani a csapatokat, tehát a fejlesztői mezőny túlnyomó többsége 20-30 évesekből áll. 40 fölött már vagy nagyon spéci szakembernek, vagy valamilyen vezetői pozícióba vesznek fel valakit, mindkettőhöz kell tekintélyes mennyiségű tudás, és tapasztalat. Ezt pedig nehéz, ha kezdőként már kilógsz a junior korosztályból. De ilyesmitől 30-35 éves korig nemigen kell tartani.

" Az, hogy x év felett nem lehet programozónak menni nem törvényszerű, 24 évesen meg egyenesen röhejes ilyet mondani."

Na de, ki mondott ilyet?

Az a dolog lényege, hogy egy 24 évesen iskolapadba ülő ember kisebb eredményességet tud felmutatni, mint egy vele teljesen azonos képességű másik, aki 24 éves korában már maga mögött tudhat két-két és fél év praxist.

Amúgy, az állításod fele igaz is, mert valóban, x év felett nem lehet programozónak menni és magad le is írod alább, hogy miért. Egyetlen egy munkavállaló sem fog 52 éves, munkagyakorlattal nem rendelkező embert berakni olyan közegbe, ahol 23, 26 meg 31, 34 évesek dolgoznak. Ugratnák, kinevetnék, előbb-utóbb "kivégeznék".

Eleve, milyen helyzet már az, hogy valaki ötven pluszos és totál tapasztalatlan?

Manapság, az erre a pályára szándékozók nem kis része általános iskolás korában köteleződik el, innen datálhatók első szárnypróbálgatásai. Tizenegy-két évesen ismerkedik a szakma alapjaival, fogalmaival. Ebben a korban írja meg első programjait. Egy részük 18 éves korára már négy, hat éves múltra tekinthet vissza. Ami rajtuk meg is látszik. És ez a befektetés kamatozódik az egyetemi évek alatt. Ahogy a tizenéves műkorcsolyázók, művészi tornászok néha már ijesztő profizmusán is meglátszik az idejekorán felszedett gyakorlat. Na, ezzel kell versenyeznie egy olyannak, aki 24 évesen ismerkedik meg a változók, a konstansok, a ciklus, a függvény fogalmával.

A dolog teljesíthető, de ahogy egy műkorcsolyázó sem lesz világbajnok 40 évesen, úgy a 24 éves kezdő teljesítményén is meg fog látszani a hátrány.

Az nagy igazság amit valaki említ itt, hogy az átlagos munkavállalóra is szükség van. Ahogy létezik átlagos ács, burkoló és vízszerelő is.

Azt is be kell látni, hogy 40-50 évesen az agy tanulni ugyan képes, de rugalmatlan a tanultak felhasználása terén. Tehát a befektetés nem térül úgy meg, hiába sikerül a vizsga. A munkáltatók viszont ezt nézik, a meglévő képességeket. Már ha azok tényleg megvannak. Mert a diploma csak belépőkártya.

Ezt akarom mondani: az agy 30,40,50 évesen már ellenáll az átstrukturálási kisérleteknek, ráadásul, minél idősebb valaki, annál sikeresebb ez az ellenállás.

KRESZ vizsga. Ne vicceljünk már. Információt be tud fogadni az agy 75 évesen is, legfeljebb lassabban, De itt az a kérdés, mi újat képes alkotni a befogadottakból?

Azt tudom tanácsolni minden későn padba ülőnek, hogy egy előzetes kompetencia tesztre azért fizessen be, mert ez a szakma nem is könnyű és nem is való mindenkinek. Saját magát kíméli rengeteg kudarcélménytől egy normális, profi - nem internetes - alkalmassági teszttel.

Azzal is ajánlott idő előtt szembesülni, hogy mi is az elvárás. Tehát, hogy mit fog tulajdonképpen csinálni, mert én azt tapasztalom, hogy ebben a kérdésben is akad tisztázni való bőven. Ha megtudja mi várna rá, talán nem is szeretne programozó lenni. Nem véletlen a lemorzsolódók magas aránya.

Készségek. Aki nem szereti a matekot*, az ne akarjon hivatásszerűen programozni. Aki nem szereti a logikai fejtörőket, vagy nem tud ilyenek terén eredményt felmutatni, az sem. Akit fáraszt a folyamatos gondolkodás, a futószalagon érkező kisebb-nagyobb problémákkal való szüntelen harc, az is jobb, ha más irányt vesz, elsősorban a saját érdekében.

Czirkos Zoltán, BME: Kellenek "különleges" képességek: figyelem, fegyelem, türelem és absztrakciós készség.

"Amikor leküzdesz egy kihívást, a szervezetedben dopamin szabadul fel. Ez hasonló érzés, mint amikor egy számítógépes játékban teljesítesz egy pályát, vagy amikor egy keresztrejtvényt vagy sudoku feladványt oldasz meg. Mindannyian tudjuk, hogy egy kihívás leküzdése jó érzéssel tölt el. Sokan erre győzelemként tekintenek. Ha elveszted ezt a képességed és nem érzed a győzelem ízét, vagy egyáltalán nem érdekelt az egész, akkor a programozás nem fog jó érzésekkel eltölteni téged. Ha a programozásra taposómalomként tekintesz, ahol az eredményt a lehető leggyorsabban meg akarod szerezni, akkor soha nem lesz belőled sikeres programozó"

"Ha tanulás közben türelmetlen vagy és mindennek azonnal, erőfeszítés nélkül szeretnél a mesterévé válni, akkor nem lesz belőled sikeres programozó."

* Matek. Na, ezt szintén nem lehet 40 éves korban eredményesen tanulni.

Nem értek egyet 15-össel.

Való igaz, a munkáltatók a fiatalabb korosztály részesítik előnyben, tehát a 20-40 éves korosztályt, akik még dolgozhatnak akár 30-50 évet is a szakmában.

Azonban nem tudhatod, ki milyen ember. Mert ezt bizony embere válogatja, hány tehetséges, valódi tehetséges ember dolgozik gyárakban, vagy bárhol máshol, mert elvesztegeti a tehetségét. Lehet, hogy jól menne neki valami, mégpedig nagyon jól, de nem ismeri, nem tudja önmaga sem a benne rejlő erőt és képességeket.

Bármilyen elméleted is van az emberi agyról, nem állja meg a helyét.

Mivel mint említettem volt, láttam már 30 évest is a "végét járni", ő már 16 évesen piált és cuccozott. Már 16 évesen sem volt alkalmas a figyelemre, a tanulásra, a koncentrálásra, és a kitartása a béka segge alatt volt jóval.

Amennyiben egy 70+ éves emberke képes nyomkodni a billentyűzetet, akkor már csak a saját képességei szabhatnának határt.

A kezdés befolyásolja, hogy mikor éred el a "felső határt", melyről ugye tudjuk, hogy nincs, de most nem ez a lényeg. Tehát az, hogy te 30 évesen, vagy 55 évesen válsz e seniorrá, az valójában mindegy. Nyílván, előny a fiatalabb évszám, de azt gondolom a tehetséget nem a kor alapján határozhatjuk meg, főként, hogy a kor, csak egy ember által kitalált adat, a természetben nem létezik.

Van aki 115 évet él meg, és van, aki az 50-et sem sajnos. Ez ember függő.

Tehát kijelenteni, kőbevésve azt, hogy aki elmúlt egy bizonyos kort, nem képes szakmát váltva sikereket elérni, avagy akár nagyobb sikereket elérni, mint fiatalabb versenytársai, nem állítható teljes bizonyossággal.

15:

Az élsport nagyon rossz hasonlat, mert ott definíció szerint a legjobbakról beszélünk, attól élsport. Egy munkakörben, legyen az orvoslás, programozás vagy bármi más, az hogy valaki jó lesz vagy profi, az bőven jelentheti a legjobb 10-20%-ot, de adott közegben a 90%-ot is, hiszen nem az a definíció, hogy másokhoz képest milyen vagy, hanem hogy ami a munkád, azt jól végezd el. Élsportot ezért kell korán kezdeni, mert a nüansznyi előny is rengeteget számít. Egy 20 éves kezdőt is fel lehetne készíteni 30 éves korára 2:30 alatti maratonra, csak ez nem fog megtörténni, mert ilyen gyenge eredményből profiként nem él meg, amatőrként meg nem elsz ideje annyit edzeni, hogy ilyen erős eredményt érjen el. A programozásban viszont profi szinten is tömegekre van szükség, így hasonló szintű programozó, mint a 2:30-as maratonista futásban, a nagyon jók közé tartozik, a derékhadat meg a 3 órán túliak adják.

Csak azt nem értem, hogy egy programozó miért beszél neurológiáról?

A kódokhoz talán értesz, a neuroplaszticitáshoz nem. Pedig elárulok egy titkot: képes lennél megtanulni azt is, akár 50 évesen is ;)

A neurológia egy teljesen más terület.

A neuroplaszticitás sehol nem "igéri" azt, hogy valaki 50 évesen is rockstar programozóvá válhat.

"A neuroplaszticitást a 20. század második felében fedezték fel. Korábban úgy tartották, hogy ilyen mértékű képlékenységet csak a fejlődésben lévő idegrendszer tud felmutatni. Noha most már bizonyos, hogy a felnőtt agy is plasztikus, ez a képesség gyermekkorban a legerősebb, és az idősödéssel egyre gyengül

Forrás: lexiq.hu"

Azt hiszem fölösleges ezt túl ragozni, beszél az anonim 0%-os hasznossági mutatója, akit elvakítanak a negatív tapasztalatai.

Kedves kérdező bátran kezdj neki.