Melyik egyetem mérnökinfó, proginfó estije vagy levelezőije javasolható?
Proginfó estire járok és nagyon nehezen megy. Konkrétan végigtanultam a tavaszt, végigsírtam a hétvégéket és szerintem most az 5 tárgyból 1 lesz csak meg, az is azért, mert "kamutárgy".
Az első gondolatom, hogy hagyom az egészet.
A másik gondolatom az átjelentkezés / pótfelvételi most nyáron.
A neten kb mintatanterveket, tantervi hálókat nézegethetnék.
Nektek van személyes tapasztalatotok, ötletetek?
Egyébként ha az ELTE-n ennyire nem megy, bírni fogom máshol?
Megéri végigszenvedni?
Egyáltalán milyen haszna van, főleg nőként (lehet, hogy szülök és akkor a karrier ennyi is volt)?
Ahhoz, hogy "tudjak tanulni a hibáimból", hogy bármit is értsek, egyfelől erős angoltudás kellene, másfelől sokkal-sokkal több idő!
Amikor van 2 napom egy összetett és elektronikusan dokumentálandó beadandóra, úgy, hogy
1. A téma totál új nekem
2. Egy kukkot se értek belőle
3. A feladatot se értem
4. El se nagyarázták rendesen
5. Nincs jegyzet
6. Van példakód, de az még az 5 éves tapasztalattal rendelkező csoporttársak számára is nehezen értelmezhetően van megírva
Akkor mégis mit tegyek?
Ebből, pont ebből lesz az, hogy a hétvége 2 napján 1 db filmre van időm és fél óra tornára otthon, még hétfőn, kedden és szerdán este is ezzel foglalkozom, a hétvégét végigsírtam, a kódom fertelmes, a doksi összecsapva, semmit se értek semmiből, matekból meg 15%-os zh-t írok, mert arra nem maradt időm.
Nincs itt semmi tapasztalat, amit legközelebb hasznosíthatnék. 😅
válasza:Nem tudom, hogy milyen szinten nem érted a pointereket.
Minden pointer egy-egy memóriarekeszre mutat. Mint a házakon a házszám. De jobb lenne, ha leírnád, hogy mit nem értesz, mert akkor konkrét segítséget tudok adni, így meg írhatok egy regényt, fölöslegesen.
válasza:A fordítási hibák frusztrálóak tudnak lenni, de ahogy megszoksz egy nyelvet egyre kevessebb gond lesz vele. Hogy ne kelljen a végén órákat tölteni velük, arra jó módszer, hogy pár soronként befordítod ahogy írod, így rögtön észreveszed ha elírtál valamit.
Vannak dolgok a programozásban amik általában nehezebben megy az emberek egy részének elsőre, pointerek, rekurzió, OO modellezés etc. Ezek olyanok mint az úszás, vagy a kerékpározás, ha egyszer bekattan onnantól érted. Van akinek egyből megy, van akinek több idő, de ha pár óra alatt magadtól nem jössz rá akkor nem az a megoldás, hogy sírsz felette. A legjobb ha valaki elmagyarázza, tanár, csoportárs, youtube, internetes fórum (ebben a sorrendben.)
Másfelől meg, ha tényleg úgy érzed nincs affinitásod az algoritmusok megértésére/kitalálására, illetve nincs megfelelő angoltudásod, hogy a neten utánanézz dolgoknak (és nem is tervezel javítani rajta,) akkor tényleg érdemes elgondolkodni, hogy jó szakmát választottál-e, mert ezekre (a matekkal ellentétben,) a mindennapi munkád során is szükséged lesz programozóként.
Most azt, hogy mi a lényegi különbség a
MyClass myClass(/*paraméterek*/)
És a
MyClass* myClass = new MyClass(/*paraméterek*/
Között.
Elméletileg az első esetben magától pucolódik ki a memóriából, a második esetben nekünk kell erről gondoskodni.
De ezen kívül?
Az első esetben is referenciaként adódik át, ha magát az obkektumot átadom paraméterként?
Illetve ha van egy ősosztályom, a leszármazottak felüldefiniálják egy metódusukat, akkor miért nem jó, ha így rakom vectorba:
vector<Base> myclasses;
Inherited inherited(/*params*/);
myclasses.push_back(inherited);
Miért kell ehelyett a pointeres változatot használni?
Létezik olyan, hogy generikus statikus metódus? "Szokás" ilyet csinálni? Nem példányszintű függvény kellene nekem oda.
Ha igen, hogyan kell létrehozni?
Ha a hpp-ben deklaráltam és a hozzá tartozó cpp-ben kifejtettem, akkor undefined reference lett (de csak itt, más metódusnál, akár más static-nál nem), ha a hpp-be tettem a definícióját is, ami gondolom nem szokásos eljárás, akkor lefordult, lefutott és azt is csinálta, amit az ember várt...
Amikor nem ment a futásidejű polimorfizmus és keresgéltem a neten, akkor sok olyat láttam, hogy az ősosztály és a leszármazott metódusa is virtual volt, vagy a leszármazott ugyan nem volt virtual, de az override is hiányzott.
Ezt se értem.
Meg a fordító nem engedett olyan osztályt példányosítani, amelyikből volt leszármazott.
Automatikusan absztraktnak számítana?
Mit jelent, ha a virtual függvény után odaírom, hogy = 0; ?
Tapasztaltam, hogy ilyenkor a leszármazottak felüldefiniálhatják és nincs undefined reference se. Különben kellene definiálni a base-ben is a függvényt. Ez olyan, mint a többi nyelvben az abstract. (?)
Láncolt listát úgy kell felszabadítani, hogy végigmegyünk rajta és az elemeket egyesével kifűzzük belőle?
De amúgy az egész tavaszi félévet bepötyöghetném, hogy nem értem...
Ha nagyon-nagyon sok időm lesz, utánanézhetek majd egyesével mindnek, bár nem látom értelmét C++szal vesződni.
Félév végéig semmi időm nem lesz.
23
Tényleg szeretném csinálni, nagyon szomorú lennék, ha másfelé kellene fordulnom.
Viszont lehet, hogy mégis feleslegesen erőltetem.
Fejleszteni az angoltudást, de mikor?
Megértem az algoritmusokat, minimum ötször annyi idő alatt, mint mások.
Hogy én jó algoritmust készítsek, pláne papíron? Majdnem kizárt.
Most pl megnéztem a válaszod sorszámát, de mire elkezdtem írni a kommentemet, elfelejtettem. Ennyi a rövidtávú memóriám.
Melóban is support feladatokat látok el illetve ilyen irodai mindenes vagyok. Mindennapos, hogy amit nem tudok vágólapra tenni, azt le kell írnom egy darab papírra, mert elfelejtem, mire a másik ablakra váltok.
Logikai készségem olyan, hogy egy egyszerű Candy Crush Saga játékkal is szenvedek.
Egyébként van szoftverfejlesztő végzettségem is, OKJ.
Meg egy hulla egyszerű projekt githuhon, amitől hanyatt esik mindenki, aki nem hozzáértő.
Nem tudom, van-e egyszerű, tényleg coding monkey-jellegű munka, ahol kb egyforma class-okat kell írni éveken át C#-ban, esetleg Java-ban.
Az még menne.
Mégiscsak kódok, aránylag jó fizetés, home office stb..
Amúgy tanulási hajlandóság van bennem, de a nap nekem is 24 órából áll, még ha be is akarom mesélni magamnak, hogy 48...
A rekurziót most tavasszal értettem, algoritmusok és adatszerkezetek tárgy keretein belül.
2019. feburárjában találkoztam először a fogalommal. 😅
válasza:C++ban nem fogok tudni segíteni, mert soha életemben nem használtam a nyelvet. Na meg, eleve hardver és nem szoftver fejlesztő vagyok.
Az OOP szintén gond lesz, mert én beágyazott rendszereket fejlesztek, ott meg az még elég ritka, de nem is ez a gond, hanem az, hogy az OOP egyes megvalósításai erősen nyelv-függőek, hülyeséget meg nem akarok neked írni.
Ami biztos:
Az objektumok minden nyelvben pointereken keresztül érhetők csak el, de egyes nyelvek (pl. java) ezt jótékonyan eltakarják a fejlesztő elől. A C++ éppen nem ez a nyelv.
A változók és egyebek a memória bizonyos részén (pl. stack) automatikusan jönnek létre és tűnnek el a semmibe*. Más részeken (heap) nekünk kell gondoskodni a foglalt memó felszabadításáról, de ez is erősen nyelv függő, mert van ahol a heap-béli foglalások is automatikusan felszabadulnak. Ez, hogy mi hogyan, úgy gondolom, hogy beérik az emberben idővel. Tételesen kicsit sok lenne végigtárgyalni.
* Ez a stack a program saját stack-je, ha mi saját stacket definiálunk a programunkban, akkor annak kezeléséről nekünk kell gondoskodnunk.
A láncolt lista felszabadítása attól függ, hogy hol, milyen körülmények között hozod létre (ez már a nyelv mellett programozási modelltől is függ (OOP vs procedurális)) és, hogy dinamikus-e vagy sem.
Ha statikus akkor nem kell felszabadítani sehol.
válasza:A rövidtávú memóriának nincs köze a programozáshoz, én is aranyhal vagyok, ha egy hatjegyű számot kell egy screenshotról begépelnem valahová a második három számjegyhez már vissza kell váltanom. Ditto vagy hasonló kötelező mindenkinek.
Amúgy a két példányosítás között az a különbség, hogy az első a stacken foglalja le a memóriát a példányodnak, és csak addig "él", míg az őt deklaráló function fut - lényegében mint egy lokál változó. A második a heapen foglalja le, és azután is lefoglalva marad (ergo az objektum is elérhető) miután az őt létrehozó function befejeződött. Tehát ha azt akarod, hogy a létrehozott objektum azután is létezzen, hogy az aktuális function befejeződött (pl. visszaadod a hívónak) akkor a másodikat kell használni. De mivel így nincs semmilyen scope-hoz kötve, ezért neked kell kézzel felszabadítanod, ha tudod, hogy már nincs rá szükség.
A =0 pure virtual functiont jelent, azaz muszáj felüldefiniálni. Ha ilyen van egy osztályban, akkor az automatikusan abstract lesz, tehát nem lehet példányosítani. De amúgy emiatt lenne fontos az angol (konkrétan szerintem a legfontosabb tudás egy programozónál,) a net tele van nagyon jó magyarázatokkal, erre is pl:
Azt hiszem, egy esetben nem volt pure virtual függvény az osztályban és mégse engedte példányosítani.
Ha azt mondom, hogy:
Valami valami(/*paraméterek*/);
függvényhívás(valami);
Akkor referenciaként adódik át?
Tehát ha egy field értékét módosítom, akkor az eredetiét módosítom, vagy egy lemásolt valamiét ami csak a meghívott függvénnyel egyező élettartamú?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!