A két rendszert használóktól kérdezném: Mikor, melyiket használják?

Nekem asztalin van windows, laptopom van linux ez elég keményen befolyásolja a felhasználási szokásaimat.

Asztalit használom munkára meg játékra, laptopot használom általános használatra. De munka/játék után az asztalit is használom szörfözére meg ilyenekre. Nem szoktam átmenni olyankor notira

Munka/magánélet 98%-ban Linux. A legtöbbet használt gépen Debian van.

Van egy régi Thinkpad-em, ezen Lubuntu fut, de ez már csak adattárolásra van használva.

Az Office miatt van egy telepített Windows7 vmware-ben, ha Word vagy Excel kell, két katt elindít, munka végeztével egy katt leállít.

Az Ubuntut és derivatíváit (L|X|K]ubuntu, Mint, stb.) nem ajánlom én sem. Válassz mást, van bőven; Debian, Suse, Arch, gentoo, Fedora, Manjaro, stb.

Tizenpár éve még azt mondtam volna, hogy a Linux nem alkalmas mindennapos átlagfelhasználásra, de azóta tényleg sokat fejlődtek a disztribek.

A Debianról azt kell tudni, hogy nagyon sok másik disztró alapját képezi, pl. az Ubuntuét is. Debiéknél három vonal van, a stable, a testing, és az unstable (sid). Egy-egy új program vagy egy már létező program új verziója az unstable-be kerül, majd hosszas tesztelés után kerül át a testingbe. Az unstable-ben lévő csomagok frissek ugyan, de akár kritikus hibákat is tartalmazhatnak, vagy épp el sem indulnak. Van még a csomagok egy experimental verzója is, ami még a sidnél is kevésbé tesztelt.

Az unstable után a testing jön, ez a következő stabil disztrib várószobája. Egy csomag akkor kerülhet unstable-ből testingbe, ha már elég kiforrott és elég stabil, majd szintén hosszas és alapos tesztelés után a testingből végül stable lesz.

Ebből adódik, hogy a stable valóban stabil, viszont a csomagok elég régiek. Jó példa erre pl. az Xfce, aminek a 4.12-es verziója 2015. február 28.-án jött ki, Debian stable-ben viszont a mai napig a 4.10-es verzió van, ami 2012. áprilisában jelent meg. Ennek ellensúlyozására létezik egy backports nevű tároló, ami bizonyos csomagok újabb verzióját tartalmazza. Ez alapból nem része a tárolók listájának, külön kell hozzáadni.

Unstable-t és testinget nem célszerű mindennapos rendszernek használni, egyrészt, mert nem ritkák az összeomlások, fagyások, másrészt mert ezek nem kapnak biztonsági frissítéseket!

Szokták mondani, hogy a Debian szerver oprendszer, ami igaz is olyan értelemben, hogy simán fel lehet tenni szerverre is, mert hozza a megfelelő stabilitást. Ennek ellenére szerintem desktopra is kiváló.

Stabil Debian kb. kétévente jelenik meg. Minden főkiadást egy "freeze" időszak előz meg, amikor már nem kerülhetnek új csomagok a rendszerbe, hanem csak a kritikus bugok javítása történik. Ez az időszak lehet egy hónap is, de jellemzően több, akár egy év is lehet. Jelenleg a 9.0-ás verzió ("stretch") freeze időszak alatt van, ami azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel még idén kiadásra kerül (alighanem valamikor április és augusztus között).

Az Ubuntu úgy készül, hogy bizonyos időközönként fogják a Debian _unstable_-t, integrálják bele a saját cuccaikat, míg másokat kivesznek belőle, és kiadják Ubuntu x.x.x főverzióként. Az Ubuntu LTS alapját viszont a Debian _testing_ képezi, így az elméletileg valamivel stabilabb.

Azt is szokták mondani, hogy a Debian inkább tapasztaltabb felhasználóknak való, de szerintem ez főleg régebben volt igaz, manapság már nem nehéz telepíteni és használni egy Debiant. Igaz, bizonyos dolgok tekintetében nem olyan kezes, mint egy Ubuntu (nincs pl. software center - de van synaptic, ami majdnem ugyanaz!), de ezt fordítva is lehet nézni - az Ubuntu a Debianhoz képest egy kissé bloatware (alaptelepítéssel).

winsxs: alapvetően jókat írsz, de...

"Unstable-t és testinget nem célszerű mindennapos rendszernek használni, [...] mert ezek nem kapnak biztonsági frissítéseket!"

...ez nem igaz. Ponthogy az unstable-be és a testingbe kerülnek bele először a javított új csomagverziók, és napokkal (jó esetben órákkal) később backportolják ezt kis patch-ek formájában a stable kiadásokhoz.