Excel 'részlet' függvényét használva miért nem azt az összeget kapom eredményként, amit egy "sima" kamatszámítás esetén?

Ha ezt a kérdést az „Üzlet és pénzügyek” → „Banki ügyek, kamat, hitel” kategóriába írtad volna, bizonyára hamarabb kaptál volna választ.

Nem írtad le, hogy mi a mintapélda, miket írtál a táblázatkezelőbe (bár, ez utóbbi, kitalálható). Azt sem tudni, hogy mi okból használtad ezt a pénzügyi függvényt. Csak kipróbáltad, vagy pénzügyi, vállalkozói tanulmányokhoz szükséges?

Ha akár hobbiból, akár kötelezettségből kívánsz foglalkozni vele, akkor tévúton jársz.

Három idézet, ami pontosan igaz a felvetésedre:

„A hétköznapi életben az ügyfelek igen gyakran helytelenül számítják ki a felvenni szándékozott hitel törlesztő-részletét”

„A leggyakrabban elkövetett hiba:”, itt leírják a szerinted helyes számolást.

„Még egyszer hangsúlyozzuk: az előbbi mondatban vázolt gondolatsor alapvetően hibás, úgyhogy mihamarabb felejtsük el!”

Lásd: [link]

Attól függ, hogy mit szeretnél kiszámolni.

- Ha A1 mezőbe beírod, hogy 8%, az A2-be, hogy 1, az A3-ba, hogy 1000000 Ft, és bármelyik üres mezőbe, hogy =részlet(A1;A2;A3;0;0)/12, akkor, ebben a mezőben, megjelenik, hogy -90 000,00 Ft. (Az utolsó 2 paraméter elhagyható, mert azt beírás nélkül is 0-nak tekinti az Excel.) És 90000*12 = 1080000. Amit, szerettél volna.

Persze, ez pénzügyi függvény nélkül, egyszerű matematikai képlettel is kiszámolható: =(A3+(A1*A3))/12

- Ha a valós pénzügyi meggondolásra vagy kíváncsi, akkor (sok-sok más mellett) az az oldal amiből idéztem, jó a téma megismerésére. Az annuitás-képlet az, ami alkalmas a számításra; ezt alkalmazza az Excel is.

A képletet eredményező meggondolások:

A) a „tartozás” oszlop

- a fizetési gyakoriságnak megfelelően számítják a kamatot. Ha, például, éves kamat van megadva, akkor havi fizetés esetén az 1/12-e, negyedévenkénti fizetés esetén az 1/4-e, stb. kamattal számolnak.

- Ezt az kamatot, a kamatos kamat számításának megfelelően növelik.

1. időszak: hitel * 1 + kamat (pl. 8% esetén hitel * 1,08)

2. időszak (a fenti számpéldával): (hitel * 1,08) * 1,08.

…

Ez egy mértani sorozat, a kezdő tényező a hitel összege (a1), a kvóciens (q) pedig 1 + kamat.

A mértani sorozat bármely tényezője az an = a1 * q^(n-1) képlettel számolható.

Így kiszámolható a tartozás bármely fizetési időszakban is, illetve, kiszámolható az időszak végére is.

Példa:

Ha a hitel 1000 Ft, az éves kamat 8%, a törlesztési idő 18 hónap, a fizetési gyakoriság negyedéves, akkor

- a gyakoriságnak megfelelő (negyedéves) kamat: 8/4 = 2%, ami 2/100, vagy 0,02 .

- A törlesztési idő 18 hónap, a fizetési gyakoriság 3 havi (negyedév); így 18/3 = 6 fizetési részlet (ennek megfelelően 6 fizetési időpont) lesz.

- A „tartozás” oszlopban milyen összeg lesz a futamidő végén?

an = 1000 * 1,02^6 = 1126 Ft.

- A „tartozás” oszlopban milyen összeg lesz az első év végén?

an = 1000 * 1,02^4 = 1082 Ft.

- A „tartozás” oszlopban milyen összeg lesz az első negyedévben?

an = 1000 * 1,02^1 = 1020 Ft.

És a kérdésbeli esetben milyen tartozás lesz az időszak végén?

A hitel 1000000 Ft, az éves kamat 8%, a törlesztési idő 12 hónap, a fizetési gyakoriság havi, ezért:

- a gyakorisságnak megfelelő (havi) kamat: 8/12 = 2/3% = 2/3 / 100.

- A törlesztési idő 12 hónap, a fizetési gyakoriság havi; így 12/1 = 12 fizetési részlet (ennek megfelelően 12 fizetési időpont) lesz.

- A „tartozás” oszlopban milyen összeg lesz a futamidő végén?

an = 1000000 * (1+2/3/100)^12 = 1083000 Ft.

Tehát nem 1080000 Ft.

B) „visszafizetés” oszlop.

Ez összetettebb.

Egyrészt: fizetési időszakonként történik törlesztő-részlet visszafizetés. Ez, fizetési időszakonként növekszik.

Másrészt: a már előzetesen befizetett összeg után nincs kamattartozás. Ez is mértani haladvány szerint gyarapszik.

C) A két oszlop egyenlege.

A „tartozás” oszlop kiszámolható. A „visszafizetés” oszlopban ki kell számolni azt az „x” értéket, amire igaz, hogy egyenletesen fizetve, és a mértani sor szerint gyarapodó. Szintén növekvő részt összesítve, az időszak végére (jövőbeli érték) 0-át eredményez. (Hiszen a teljes visszafizetés a cél.)

Itt láthatsz feladatot arra, hogyan is kell számolni lépésről lépésre - c) feladat -, és a végén meghatározni a törlesztő-részletet - d) feladat.

[link]

És, hogy ne kelljen 48-, 72-, 120-, 300 soros táblázatokat kitölteni (4-, 6-, 10-,25 éves futamidőknél, havi törlesztés esetén), és a végén pedig egyenletet megoldani: az annuitás-képlet használata a célszerű.

Illetve, gyors eredményt ad az így számoló Excel „RÉSZLET”-függvény; illetve más pénzügyi függvények is segítenek ilyen jellegű témákban (hitel, kamat, megtakarítás, befektetés stb.).

Bonyolultnak tűnik. De, ez a módszer lehetővé teszi, hogy

- bármely fizetési időszakban pontos képet adjon: hol tart a „tartozás”, illetve a „visszafizetés, tehát alkalmas tájékoztatásra és elszámolásra.

- az előzőt kihasználva, alkalmas arra, hogy futamidő-, kamat változás esetén, a továbbiakra, a módosult értékekkel lehessen úgy számolni, hogy a továbbiakban is egyenletes időszaki törlesztés legyen.

Például, a következő oldalak is segítenek pénzügyi függvények használatában:

[link]

[link]