A Twixtor hány fps-ig bírja lelassítani a videot?

Igen. És továbbra is javaslom, hogy a fentiek alapján gondold át alaposan a lassítás módszerét. Sajnos, van, akinek nem megy a fejébe, hogy a számítástechnika főként adatkezelést jelent, aminek megvannak a maga törvényszerűségei és gyakorlati megoldásai. Egyik kedvencem az a jámbor lélek, aki JPG-be akart egy mozgó képrészletet beszúrni, és a többszörös magyarázat után sem hajlandó belegondolni, hogy ez miért lehetetlen, és természetesen engem kacag körbe a hülyeségemért:

http://www.gyakorikerdesek.hu/szamitastechnika__programok__5..

Ha kérhetem, te ne kövesd a példáját. A jelek szerint te valahogy ösztönösen úgy képzeled, hogy a twixtoros kezelés után a videódnak valami "lassítottság" tulajdonsága támad, ami, ha egyszer már elérte a maximumot, újabb próbálkozásokkal tovább már nem fokozható. De mint említém, ez nem így megy. A lassulás abból adódik, hogy a program új képeket szúr be az eddigiek közé, tehát ugyanolyan sebességgel lejátszva sokkal hosszabb ideig tart a videó. Két képkocka közti különbséget egy menetben mondjuk maximum száz lépcsőben tud áthidalni, de ez semmit nem jelent abból a szempontból, hogy az eredmény egy teljesen szokványos videó lesz, csak éppen százszor olyan hosszú, tehát a mozgást százszor lassúbbnak látod. De a mozgás ugyanúgy és ugyanolyan típusú képkockákból áll, tehát egy újabb menetben azok közé is beszúrhatsz újabbakat.

Esetleg próbáld meg modellezni. Fogj egy pakli kártyát, és vegyél ki két lapot, ez két képkocka. A kettő közé tegyél be egy újabbat, ezek jelenti a közbeszúrt képet. Ez volt egy menet. Ez egy ilyen buta lassító, egyszerre csak ilyen kevéssel növelte a frame-ek számát. Következő menet: Az első és második, a második és harmadik közé megint tegyél be egy-egy lapot, és jöjjön a következő menet, stb. A pakli persze hamar elfogy, de jé, milyen sok kártya lett a kezedben, pedig a program képpáronként csak egyet tud beszúrni... Ha egy raklapra, vagonra, vagy raktárházra való kártyád volna, szerinted van elvi akadálya annak, hogy az egészet ugyanígy bepakold a paklidba? Mivel a menetek száma nincs korlátozva, a hozzáadás pedig a végtelenségig ismételhető művelet, nincs jelentősége annak, hogy a program egy futtatással meddig jut el.

Mindebből az következik, hogy értelmetlen a program képességeit mustrálnod. Ha két kocka közé akár csak egyetlen elfogadható harmadikat képes berajzolni, máris meg van oldva a végtelen lassítás. Egyedül az első és a sokadik videó közti kockaszámkülönbség a lényeges.

Az egész probléma egyébként szerintem az értelemzavaró FPS-meghatározásból származik. Nyilvánvaló, hogy a számítógép lejátszási sebessége véges, tehát igen jó konfiguráció esetén sem igen lehet néhány száz képkockánál több vetítését elképzelni. Csakhogy itt van a csavar: Nem a vetítés sebességéről van szó, hanem a felvételéről. Vagyis arról, hogy a kamerának hány kockát kellett volna felvennie másodpercenként ahhoz, hogy normál vetítési sebességgel ilyen lassúnak lásd. Természetesen a valódi kamerák sebessége szintén nem korlátlan, de itt puszta számolással meghatározott, fantázia-kameráról van szó -- egy dologban hasonlít a valódira: Képeket szolgáltat. Ha nem is annyi idő alatt, de olyan mennyiségűt, mintha százezerrel vagy tízmillióval pörgött volna másodpercenként.