Hogy a francba kell kiírni azt azt istenverte linuxot cd-re? Infrarecorderel probálkoztam, de nem akar bootolni

"Lehet az a baj hogy lassu a cd..."

Nem. Nem az a baj, hanem, hogy a Window-felhasználók mesterségesen tudatlanságban vannak tartva, emiatt a bootlemez körüli bonyodalmak a fejedben végérvényesen a linuxhoz fognak kapcsolódni, bele fogsz unni a küszködésbe, és használhatatlan baromságnak fogod tartani, mielőtt még kipróbálnád. Jó tehát, ha most szólok, hogy ehhez a linuxnak semmi köze, ugyanígy kéne csinálni a Windows telepítőlemezt is.

1. Nem létezik semmiféle "winrar-csomag", ez csak annyit jelent, hogy a tömörített fájlokat a te rendszeredben a Winrar programhoz társítottad. Ebből önmagában az égegyadta világon nem derül ki semmi, ettől még lehetne RAR, ZIP, ARJ, LZH és a fene tudja, hányféle formátum. Ennek ellenére itt nyilván ISO fájlról van szó, de ezt nem ártana, ha te is fel tudnád ismerni, hogy egyértelmű mondatokban fogalmazhass. A Vezérlőpultban kell valahol lennie egy 'Mappa beállításai' nevű menünek, amelyben a beállítások között megtalálod a Microsoft szégyenét, az 'Ismert fájltípusok elrejtése' pipát, amelyet sürgősen szedjél ki a négyzetéből. Innentől fogva látni fogod a fájl neve után a kiterjesztését is, ami az egész fájlkezelésben talán a legfontosabb információ.

2. Homályban hagyod, hogy hová tallózod be a -- vélhetőleg -- ISO-fájlodat, de emlékeim szerint erre már csak a 'Lemezkép kiírása' művelet megválasztása után kerül sor. Ha ilyet az íróprogram indításakor nem látsz, lehet, hogy egy 'További műveletek' menüből kell kiválasztanod. Biztosabbat azért nem tudok mondani, mert linuxban más íróprogramokat használok, mint te. A leírt jelenség alapján úgy tűnik, mintha a kiválasztott ISO-fájlt újabb ISO-ba tömörítetted volna, és az került volna rejtélyes módon a lemezre.

3. A kérdésem arra vonatkozott, hogy hogyan próbáltál a BIOS-ba belépni, hogy engedélyezd a CD/DVD-lemezről való indítást. Ennek a módja a rendszer betöltődésekor meg szokott jelenni egy pillanatra, általában valamelyik funkcióbillentyű (mondjuk F1, F2, F11 vagy F12), esetleg a Delete gomb megnyomásáról van szó. Ha sikerül belépned, ne nagyon állítgassál semmit, csak a boot-sorrendet, úgy hogy az első betöltőeszköz a CD-ROM legyen, és mentéssel lépj ki. Ettől kezdve, ha a gép indításkor lemezt talál a meghajtóban, arról próbál indítani. Amíg ezt a beállítást el nem végzed, a BIOS nem veszi figyelembe a bootlemezt, hanem mindenképpen a telepített rendszered indul el. Nincs kizárva, hogy már most jól van beállítva, de ez csak akkor derülne ki, hogyha biztosan egy működő telepítőlemezzel próbálkoznál. Ha esetleg megvan a Windows telepítőlemeze, kipróbálásra az is jó: Ha elindul a telepítés (ezt utána le tudod mégsézni), akkor nincs mit beállítanod.

Valamit még mindig nem jól csinálsz. És fogalomzavarban szenvedsz :D

Az ISO fájlok a lemezképfájlok, eddig tiszta neked. A lemezképfájl egy olyan fájl, ami pontosan egy CD/DVD/BluRay lemeznek megfelelő fáljrendszeren tárolja az adatokat egy fájlba "csomagolva" (nincs tömörítve!). Tehát a lemezképfájlok (ahogy a nevük is mutatja) olyanok, mintha lefényképeznél egy optikai lemezt és a fényképet elneveznéd valami.iso-nak.

Ne szarakodj a BIOS-szal, nehogy elcsessz benne valamit. Mai gépeken gyakran van egy ún. boot menü, amibe hasonlóképpen lehet bejutni, mint a BIOS-ba, csak más gombot kell nyomni. Sajnos azt nem tudom, nálad mit kell nyomni, mert géptől függ, de általában az Esc szokott lenni (nálam speciel F12). Ezt nyomkodva bedob egy boot menübe, ahol felajánlja az elérhető háttértárakat. Itt csak kiválasztod a CD/DVD olvasódat és ENTER. Vagy USB boot esetén az USB HDD opciót (vicces módon). Ez a módszer biztonságosabb, mert ha valamit elállítasz véletlenül a BIOSban és nem tudod mi volt az, akkor jön a cumi.

Tehát hagyd már a fenébe a CD-ket, múlt évezred eszközei :D

1. Töltsd le a unetbootint!

2. Tegyél be egy Pendrive-ot.

3. Válaszd ki a második opciót ("Diskimage")

4. Tallózd be az Ubuntu ISO fájlt

5. "Típus" legyen "USB meghajtó"

6. "Meghajtó" legyen a pendrive-od betűjele

7. "OK" gomb

vársz, kiírja rá. Utána újraindítás, boot menü, USB HDD kiválasztása és voilá, bent vagy a Live Ubuntu-ban. A telepítésben ha kell segítség, kérdezz nyugodtan.

Ha mégis ragaszkodnál a CD-ről telepítéshez, itt egy magyar videó, hogy hogy köll: http://www.youtube.com/watch?v=ZHsCmUPr3EQ

@Csxeba:

Bocsesz, én is tömörítésnek tituláltam az ISO-készítést, igazad van.

@Kérdező:

Hallgass Csxebára. Én is szoktam, és megéri. :)

Ha a lemezed makacsul hibát jelez, akkor még az is lehet, hogy tényleg hibás. Az máris jónak tűnik, hogy a gép ezek szerint egyáltalán megpróbálja beolvasni bootoláskor, vagyis ez a része már stimmel.