Miért jó mondjuk egy Debian Linux helyett CentOS-t használni? Eltérő a felhasználás célja, vagy lényegében ugyanazokat a programokat fel lehet telepíteni mindkettőre, csak kicsit máshogy?

Szinte ugyanazokat tudok telepíteni mindkettőre. Ha terminálból telepítesz akkor csomagkezelő más kb ennyi.

Rendszer pedig mást és mást képvisel.

CentOS már nem támogatott hivatalosan.

Juni 30. elvileg támogatás vége.

CentOS RedHat ökoszisztémát követte.

Helyette van azthiszem Alma linux, Bedrock linux, ami centOS-t kivánják követni valamilyen szinten.

Debiannak pedig saját útja van, de azért szorosan működik az Ubuntuval együtt.

Amkt egyikben meg tudsz csinálni azt a másikbam is megtudod. Ez inkább csak döntés kérdése.

A motorház alatt van biztos sok különbség.

Ubuntu,Debian,Fedora,centos,Arch,Manjaro,opensuse és ezeken kívül jónéhányat megnéztem.

Nekem igazából sulizás mellé kellet csak valami rendszer.

Sokáig Windowst használtam és túl egyszerű volt az élet vele :D

Igazából egyikkel sem volt semmi baj.

Valamelyikben sokkal újabb szoftverek voltak megtalálhatóak a repokban. Valamelyiknél meg nagyon régi(és így elvileg stabilabb) szoftverek voltak.

Valszeg olyan mint én azokat hívják distro hoppernek.

A CentOS támogatása még nem szűnt meg teljesen, a 9-es verzió biztonsági frissítéseket még kap: [link]

Egyébként úgy látom, a Distrowatch nem tesz különbséget a CentOS és a CentOS Stream között, ami hiba, mert két különböző disztróról van szó. A stream folyamatosan kap támogatást, mivel rolling.

A régi CentOS helyett valóban az Alma Linuxot, a Rocky Linuxot vagy az Oracle Linuxot érdemes használni, esetleg a Red Hat-ot (abból is van ingyenes licenc). Van egyébként Fedorából is server, nem tudom, használja-e valaki. Illetve Ubuntuból is.

Úgy egyébként leginkább megszokás kérdése, ki melyiket preferálja, Debiant vagy valamilyen Red Hat alapú rendszert. Ha nincs megkötve a kezed, akkor szabadon választhatsz. Van, aki az RH alapú rendszereket szereti jobban, mert egyes dolgokat némileg másképp lehet megoldani benne, vagy mert van olyan szolgáltatása, ami Debianból hiányzik neki, vagy mert jobban szereti a dnf-et, mint az apt-t.

Nem "jobb" CentOS-t használni :-) Amíg nem volt Debian LTS, addig azért volt kényelmes, mert a CentOS egy főverziót 10 éven keresztül támogatott, ezért van az, hogy a 3-as kernelen futó CentOS7 a mai napig (de már nem sokáig) patch-elve van. Ez előnye az ilyen "enterprise" disztribeknek, hogy a rendszerhez sokáig kapsz támogatást, igaz egy némileg szűkített csomagválasztékkal (az EPEL-t ne keverjük ide).

A másik oka az lehet, hogy vannak rendszerek, megoldások, amik nem minden Linux variánst támogatnak, és persze fel lehet erőszakolni egy Oracle db-t Debianra, vagy egy Zimbrát, de akkor nincs rá support és reszelheted magadnak. Ezek persze speciális esetek.

Hülyeséget írtam.

Szóval a Bedrock Linux egy meta Linux disztribúció, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy más jellemzően egymást kizáró disztribúciók szolgáltatásait használják fel. Lényegében a felhasználók tetszés szerint keverhetik az összetevőket és csomagokat több Linux disztribúcióból, és zökkenőmentesen, egymás mellett működhetnek.

Amúgy ha kiváncsk vagy különbségekre akkor vagy virtuális gépekre feldobod őket és megnézed.

Vagy itt egy weboldal ahol lehet hogy várakozni kell egy kicsit, de ingyenesen tudod nyomogatni,megnézni az adott disztribúciót:

[link]

A kérdésre is részben válaszolva, hogy értsd. Kibővíteném. Nem csak a Centos, hanem az összes Rad Hat származékra igaz.

Különbségek Debian és a Red Hat származékok között:

Támogatási idő

Csomagkezelő

Csomagfüggőségek, ebből kifolyólag az alaprendszer összetettsége.

A Red Hat származékok kimondottan enterprise környezetre vannak kitalálva, így például alapból tartalmaz tűzfalat, SELinux védelmi rendszert, hálózatkezelőt. Tehát az alaprendszer "dagadtabb", de rendszermag viszont gyárilag "soványabb". Kevesebb driver patchet tartalmaz. A Red Hat vonalnál a biztonságra mennek rá elsősorban, emiatt alapértelmezetten minden olyan szoftverből, amiből többféle létezik, gondosan a legbiztonságosabbat válogatják össze.

Így más hálózatkezelőt használ, más tűzfalat, mint debian. Debianon SELinux helyett AppArmor van.

A sysvinit idejében a futási szintek is durván eltértek debiantól.

Fejből írom, de alapból red hat meg susenél valahogy így nézett ez ki:

1. egyfelhasználós vészmód

2. egyfelhasználós normál mód

3. többfelhasználós normál mód

5. többfelhasználós normál mód grafikus felülettel

Négyes futási szint gyárilag nem volt, legfeljebb saját, ha valaki csinált magának. Nulla a kikapcsolás, hatos az újraindítás volt.

Debiannál már a 3-as futás szint teljes értékű volt.

Desktop osként használva red hat származéknak inkább hátránya van, mint előnye. Aki meg desktop osnek kíván ilyet használni többnyire fedorát választja helyette, ami persze messze nem olyan kiforrott és stabil, de desktop OSnél nem az az elsődleges szempont.

Szerverre igenis RED Hat vagy Red Hat származék jobb választás debiannál.

Aki belép konzolon debiannal nem véletlenül fogadja ez az üzenet:

The programs included with the Debian GNU/Linux system are free software;

the exact distribution terms for each program are described in the

individual files in /usr/share/doc/*/copyright.

Debian GNU/Linux comes with ABSOLUTELY NO WARRANTY, to the extent

permitted by applicable law.

Utolsó bekezdés lényeges.

Ha még valami zseni idejön, hogy hát ezt és ezt kihagytad, lehet. Nekem röviden ennyi, ami úgy futólag eszembe jutott.