Melyik a jobb minőségű?

Három fő kategória létezik - mind audio- mind videotömörítés esetén:

* tömörítetlen

* veszteségmentes tömörítésű

* veszteséges tömörítésű

Ezek közül minőségi szempontból a tömörítetlen és a veszteségmentes formátum a legjobb minőségű, a veszteséges formátum veszt a minőségéből.

Viszont a tömörítetlen formátum igen sok helyet foglal el, a veszteségmentes tömörítés bár javít a helyzeten, de kevésbé tömörítenek mint a veszteséges formátumok - így a veszteségmentes tömörítések egyik fő "jósága" a minél magasabb tömörítési rátája.

Viszont hiába a veszteségmentes tömörítés magas tömörítési rátája, ha:

* nincs a kedvenc lejátszó szoftveredben/lejátszóeszközödben támogatás hozzá

* nem kezel számodra fontos tulajdonságokat - például többcsatornás (4.0 - kvadrofon, 5.1,....) hangot, hálózati médialejátszást (streaming), metainformációkat (a szám előadója, címe, a kiadás dátuma, az album címe),...

* nem elterjedt, senki sem használja

* nem nyílt forrású, valami nagyvállalat basáskodik rajta

Veszteségmentes audiotömörítések összehasonlításához itt egy táblázat:

[link]

Folytatása következik...

...Folytatás:

Alapvetően a (digitális) hangokat két fő tulajdonsággal szokták jellemezni:

* a mintavételezési frekvenciával (ez az érték azt határozza meg, hogy egy másodperc alatt hány digitális mintát - 0-ák és 1-ek sorozatát - veszünk a hangból) - ez minél magasabb, annál szélesebb frekvenciatartományt (a Nyquist-ráta értelmében a maximum "lefedhető" frekvenciatartomány a mintavételezési frekvencia fele) lehet vele "lefedni" - az audio CD-nél ez 44100 Hz, stúdiókban a 192 kHz a használatos

* a bitmélység (ez azt határozza meg, hogy egy mintavétel alkalmával az egy minta hány darab bitből áll) - ez minél nagyobb, annál nagyobb dinamikatartományt ( [link] ) képes átfogni

Videónál három érték a fontos:

* egy másodperc alatt hány képkocka készül (ez a kékocka-sebesség, frame per second, FPS) - minél több, annál gyorsabb mozgások képezhetőek le vele

* az egy képkocka felbontása (hogy hány képpontból áll vízszintesen és függőlegesen) - minél nagyobb, annál részletesebb a kép

* az egy képpont bitmélysége - minél nagyobb, annál több színt, annál dinamikusabb, "fényesebb" képek képezhetőek le

Viszont ezzel is vannak gondok:

* az emberi érzékelés, a felvevő és lejátszó eszközök, a rögzítési- és átviteli módok mind-mind korlátosak - mind dinamika ( [link] ), mind sávszélesség tekintetében - szóval hiába a 192 kHz/32 bit, ha az emberi fül csak 120 dB dinamikatartományt és 20-20000 Hz frekvenciatartományt képes átfogni

* minél nagyobb a képkockasebesség, a felbontás, a mintavételezési frekvencia és a bitmélység annál több helyet foglal

* ha egy kisebb felbontású (bitmélységű, képkocka sebességű, mintavételezési frekvenciájú) anyagot digitálisan átkonvertálunk magasabb minőségűre, attól nem lesz jobb, az elveszett információ ugyanúgy elveszik

illetve

* igaz az előző a veszteséges tömörítésre: hiába alakítjuk a veszteséges formátumot veszteségmentessé/tömörítetlenné - a minőségromlás nem állítható helyre