Hogy lehet csinálni Linux disztrót?

"Nem lol. Ha saját rutinokat akar írni akkor muszáj lemennie Assembly szintre, ha Assembly szintre megy le akkor ismernie kell a Processzort elég jól. "

Dehogy nem LOL.

Itt disztróról van szó. Az meg annyit jelent, hogy az összeállító veszi az aktuális kernelt, kiválaszt egy file systemet, arra felépíti azt a rendszert, amit ő jónak lát, majd a csomagok (appok) közül leválogat egy rakatot, amit bele akar tenni a disztróba. Ehhez az egészhez vesz egy csomagkezelőt, megírja az install scripteket, mindebből készít egy bootolható (syslinux) pendrive-ot vagy .iso file-t és kész.

Ehhez az kell, hogy tudja, mit is csinál, meg az, hogy értsen a linux-hoz, ismerje a file rendszereket, a bash-t, cron-t, stb.-t.

"Egy Linux disztró összerakásához semmilyen programozási ismeret nem szükséges. "

Ez megint hülyeség, csak ellenkező előjellel.

Egy disztró (nem derivátum, disztró!) összerakásához az átlagnál sokkal jobban kell tudni programozni. Te mondjuk addig nem tudnál eljutni (meg a legtöbb programozó sem), hogy egyáltalán bebootoljon egy rendszer.

A debian nem azért debian, mert, hanem ennek számos oka van.

Az okokat pedig felleled a slackware, az ubuntu a gentoo, stb. és a dabian közötti markáns különbségekben. Azt meg valakinek le kellett programoznia. A debian .deb csomagjainak struktúráját ki kellett találnia, a csomagkezelőt meg kellett írnia, stb.

Egy Linux boothoz kell egy boot manager pl. egy grub, meg valami init, aminek át lehet adni a vezérlést. Ezen mit kéne leprogramozni??!!

A disztróépítés nem arról szól, hogy újra feltaláljuk a melegvizet.

"Egy Linux boothoz kell egy boot manager pl. egy grub, meg valami init, aminek át lehet adni a vezérlést."

Ez nem így van.

Egy átlag programozó, ha nem foglalkozott rendszer programozással, azon belül is linux-szal, akkor az életbe nem bootol be, azaz, a boot még csak megy, valameddig, de a filerendszer elérése már nem. A parancsértelmező meg végképp..

A filerendszert ugyanis fel kell mountolni, de ez nem olyan egyszerű, mert nincs hova. Tyúk-tojás probléma.

De van még egy rakat más dolog, ami igényel programozói tudást, másképp a disztró nem lesz disztró.

Amit te leírtál (összeválogatás), az meg nem kell senkinek, éppen azért, mert semmi extra nincs benne. Amit megtalál egy debianban, vagy slackware-ben, az oké, de mit találna meg a tiedben? Ha nem programozol, nem módosítasz, akkor semmit. De hát, akkor meg miért használná?

17

Hát elég sok különbség van két disztribúció között.

Az egyik mélyen belenyúl a kernel forrásába, a másik csak kevésbé, vagy egyáltalán nem. Az egyik ilyen, a másik olyan FS-re építi a rendszerét. Az egyik inkább szerver, a másik desktop irányba mozdul el. Az egyik ezt, a másik azt tart fontosnak.

Megoldások tucatjai közül lehet választani. Moduláris vs. monolit kernel, ilyen vagy olyan csomagkezelés, archiválás, backup eszköz, installer, ablakkezelő, SUDO, automount, stb.

De, hogy valaki forrásból felépítsen egy linux disztrót, az kell, hogy építsen egy minimál kernelt, a memóriába egy RAM vagy CRAM fs-t, ide képes legyen betölteni a legszükségesebb alkalmazásokat, mint parancsértelmező, partíciós tool (parted), stb. Erre be tudjon bootolni úgy, hogy a hardver detektálás után kapjon a user egy interaktív felületet, ahonnan megindulhat a rendszer installálása a merevlemezre. Ezzel sincs kész, mert a szükséges partíciókat el kell készíteni, formázni, fel kell rá építeni a file systemet, telepíteni a szükséges programokat, majd konfigurálni a rendszert, valamilyen mélységben, létre kell hozni a root-ot, a user-t, stb.

Ez a munka, from scratch minimum 2-3 hónap annak, aki tudja, hogy mit csinál. Aki meg nem, annak örökéletes elfoglaltság, aminek csak a saját kudarctűrő képessége szab határt.

Assembly tudás, meg processzor, egyéb komolyabb, mélyebb hardver ismeret nem kell hozzá, még olyan nagyon programozni sem kell tudni, de a boot folyamatot ismerni kell, a memória mibenlétét szintén, azt is, hogy mi az a védett mód, hogyan kezeli a proci a memóriát védett módban, hát ezt bizony tudni kell. Ahogy ismerni kell a linux/unix rendszerek felépítését, jogosultság rendszerét, a rendszer programjait mint bash, vagy ash, vagy zsh, tehát valamilyen shell amit a parancskészletén túl programozni is képes, emellett awk, sed, netán perl nyelvek ismerete sem árt.

#16

Te mégis miről beszélsz?

A disztrók 90%-ban semmi egyedi nincs, a többi disztróra épülő összeválogatások.

"Amit te leírtál (összeválogatás), az meg nem kell senkinek, éppen azért, mert semmi extra nincs benne."

Egy disztró nem attól lesz jó, hogy te magad írsz hozzá csomagkezelőt, login managert vagy boot managert. Sőt, valószínűleg sokkal bugosabb lesz, mint az évek óta használt, kiforrt megoldások. Az átlag Linux felhasználónak nagyjából teljesen mindegy, hogy Grub vagy LILO húzza fel a rendszert...

Egy disztró attól lesz jó, hogy out-of-the-box a lehető legjobban megfelel annak a célnak, amire tervezték.

Például.

Egy Manjaro hozza az Arch előnyeit, de emelett könnyű telepíteni is.

Egy KDE Neon hozza a legfrisebb KDE újításokat azoknak, akiknek az kell.

Egy Zorin OS Windows-szerű megjelenést ad elsősorban azoknak, akik most tervezik az átállást Linuxra.

Az Elementary egy jól összerakott, "polished" cucc, ex-Maceseknek kifejezetten kézreáll.

Te miről beszélsz, ember?

"Egy disztró nem attól lesz jó, hogy te magad írsz hozzá csomagkezelőt,"

Ki ejtett szót arról, hogy egy disztró mitől jó vagy mitől nem?

Nem kell annak lennie, ez nem elvárás, legfeljebb nem fogja használni senki.

De ezen túl, igen, egy disztró attól IS jobb lesz, hogy a debian alkotója nem elégedett meg a slackware pkgtool-jával, hanem írt egy annál jobbat, szolgáltatásaiban teljesebbet.

A GRUB szerzője szintén nem ért egyet veled, mert volt olyan pofátlan, hogy a LILO népszerűsége ellenére is megírta a GRUB-ot. Hiba volt? Nem úgy néz ki.

Ismétlem, vannak disztrók, amelyek a kernelt érintetlenül hagyják, vannak, amelyek szerzői belebarmolnak. Veled ellentétben, én nem hinném, hogy a bugok számának növelése lenne a céljuk. Sokkal inkább az, hogy kihasználják, a linux egy barkácsolható oprendszer és barkácsolják is, a maguk elkpzelései, igényei szerint. De azt is ismétlem, pusztán az, hogy te egy kernel mellé odapakolsz x darab alkalmazást, kicseréled a háttérképet és valami nevet adsz az egésznek, még nem hat meg senkit.

Itt van két mondatod, te majd eldöntöd, hogy melyikkel is értesz egyet:

"Egy disztró attól lesz jó, hogy out-of-the-box a lehető legjobban megfelel annak a célnak, amire tervezték."

"A mai disztrók 90%-a egy Debian/Slackware/Fedora/Arch/Gentoo alap + egy custom háttérkép."