Az egyik kollégám kapott egy emailt, hogy nyert egymillió eurót. Szerintetek ez kamu?
de nem kérnek túl bizalmas adatokat.
csak név, cím, telszám, foglalkozás, házassági státusz, stb stb. tehát ilyeneket, hogy adószám, bankszlaszám, stb nem kérnek.
Élete végéig nem kellene dolgoznia...Ennek a pénznek a havi kamataiból lazán megélne. Túl szép, nem? Azt nem írják mi okból nyerte?
Csak úgy nemhiszem, hogy osztogatnak egymillió eurókat...
HOAX, vagyis megtévesztő levél. Így szereznek sok email-címet, aztán adják-veszik, te meg szidhatod a hongkongi hastánconő nénikéjét, aki ezeket tucatszám küldözgeti neked! EZ MIND KAMU! Személyes adatokat SOHA nem adunk ki a neten, főleg nem idegeneknek.
Phishing, magyarul adathalászat
A phising (kiejtése hasonló a fishing, vagyis halászat szóhoz) a pszichológiai megtévesztés egy olyan módozata, mellyel csalárd módon bizalmas személyes információkat próbálnak megszerezni: ilyenek például a jelszavak, hitelkártya adatok. Ezt általában úgy valósítják meg, hogy hamis e-mail üzenetet küldenek egy megbízhatónak látszó személytől vagy intézménytől, és ebben a levélben látszólag szabályosan különböző információkat kérnek. A leggyakoribb adathalász támadásoknál közismert, neves bankok nevében jelentkeznek, és speciális szolgáltatást ígérnek, illetve különféle szankciókat helyeznek kilátásba, ha az ügyfél nem követi az utasításokat. Néha ez a levél szinte a megszólalásig hasonlít az eredetire, és olyan céges elemeket jelenít meg, mintha valóban a megjelölt helyről érkezett volna. Általában a levél tartalmaz egy internetes linket is – ez szintén megtévesztésig hasonlít például a hivatkozott pénzintézet eredeti honlapjára – és ha a gyanútlan áldozat rákattint erre a linkre, ott a bűnözők már képesek a hamis űrlapba begépelt személyes adatokat „elhalászni”. Fontos megjegyezni, hogy bankok és olyan valós cégek, mint például az E-bay árverési portál vagy a PayPal fizetés közvetítő sosem kérnek be ügyfélnevet és jelszót kéretlen e-mail üzenet útján – ilyenkor legyünk gyanakvóak. Az ilyen hamisított levelek mindig valódinak látszanak, de a levél vége felé rendszerint tartalmaznak egy, a jelszó lopáshoz használható linket is. Ha óvatosak akarunk lenni, akkor hivatalos vagy pénzügyeink intézésénél minden alkalommal úgy indítsuk el a böngészőt, hogy rögtön töröljük ki az átmeneti tároló tartalmát (cache), és mindig mi magunk gépeljük be az adott hivatal URL címét. A kapcsolat létrejöttekor pedig figyeljünk a böngészőben megjelenő titkosított https adatforgalmat jelölő zár vagy lakat ikonra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!