Miért létezik pontosan dinamikus IP cím?

Utaztál már InterCity-vel, nem? Helyjegyet kell rá venned. Kapsz egy ülést, amire le tudsz ülni. Nos, mi lenne akkor, ha te megkapod a helyet, és az örökké a tiéd lenne? Elég hamar elfogynának a helyek, nem? Ehelyett azt csinálják, hogy amikor te nem használod a helyet, akkor kiadják másnak, akinek kell. Így egy hely sokáig használható marad.

Nos, ezért létezik. Az ISP is csak véges címmel rendelkezik, akárcsak az ülések a vonaton. Gazdálkodnia kell, hogy jusson mindenkinek.

A publikus IP címeket (pontosabban címtartományokat) Európában a RIPE ( [link] ) nevű szervezet osztja ki a nagyobb, RIPE-tag szolgáltatóknak. A kisebbek a nagyobbaktól kapják a bérelt vonal mellé (jó sok pénzért cserébe persze).

A RIPE-tagságnak - így az IP-címtartománynak is - ára van, ráadásul a publikus IPV4 címek már kimerültek ( [link] ), így azokkal takarékoskodni kell.

A szolgáltatók azért használnak dinamikus IP-címkiosztást, mert:

* nem mindegyik ügyfelük van egyszerre fenn a neten (régebben, amikor betárcsázós, modemes kapcsolatok voltak, meg pláne - főként emiatt maradtak a szolgáltatók a dinamikus kiosztásnál), így tudnak takarékoskodni az IP-címtartománnyal

* az átlagos lakossági előfizetőnek nem lényeges, hogy fix IP-címet kapjon

* a közületeknek, akiknek kell, meg lehet magasabb díjat kérni érte

"hogy lehet, hogy két dinamikus ip TELJESEN eltérő ugyanannál a szolgáltatónál(egyébként ugyanabban a városban)?"

Egy szolgáltatónak nem kötelező ugyanolyan IP-címtartományból osztania az IP-címeket a klienseinek - azokat használja fel, amit az IANA - Európában a RIPE közvetítésével - kiosztott neki.