A Safari (Apple) nevű kereső program (browser) mennyire kommunikál, ad le információkat pl. a Mozilla-nak vagy a Google-nak?

Tűzfal beállításaiban kapcsold be az adathalász védelmet (amúgy böngészők is próbálják szűrni nem sok sikerrel) és minden egyes adatbázis frissítéskor hozzákerülnek ezek az oldalak. (pl.:www.citifinancial.ca)

[link]

Bármely oldal lehet adathalász, bármikor bárki létrehozhat egy újat.

Adathalászat

[link]

cikk.:

[link]

oldalak biztonságosságát lemérheted itt, felhasználói értékelések alapján de van firefox kiegészítője is ami értékeli az oldalak biztonságát

[link]

MyWOT kiegészítő

[link]

Maguk a böngészők is tartalmaznak adathalászat elleni védelmet.

Ezt jelenti:

"Phishing, magyarul adathalászat

A phising (kiejtése hasonló a fishing, vagyis halászat szóhoz) a pszichológiai megtévesztés egy olyan módozata, mellyel csalárd módon bizalmas személyes információkat próbálnak megszerezni: ilyenek például a jelszavak, hitelkártya adatok. Ezt általában úgy valósítják meg, hogy hamis e-mail üzenetet küldenek egy megbízhatónak látszó személytől vagy intézménytől, és ebben a levélben látszólag szabályosan különböző információkat kérnek. A leggyakoribb adathalász támadásoknál közismert, neves bankok nevében jelentkeznek, és speciális szolgáltatást ígérnek, illetve különféle szankciókat helyeznek kilátásba, ha az ügyfél nem követi az utasításokat. Néha ez a levél szinte a megszólalásig hasonlít az eredetire, és olyan céges elemeket jelenít meg, mintha valóban a megjelölt helyről érkezett volna. Általában a levél tartalmaz egy internetes linket is – ez szintén megtévesztésig hasonlít például a hivatkozott pénzintézet eredeti honlapjára – és ha a gyanútlan áldozat rákattint erre a linkre, ott a bűnözők már képesek a hamis űrlapba begépelt személyes adatokat „elhalászni”. Fontos megjegyezni, hogy bankok és olyan valós cégek, mint például az E-bay árverési portál vagy a PayPal fizetés közvetítő sosem kérnek be ügyfélnevet és jelszót kéretlen e-mail üzenet útján – ilyenkor legyünk gyanakvóak. Az ilyen hamisított levelek mindig valódinak látszanak, de a levél vége felé rendszerint tartalmaznak egy, a jelszó lopáshoz használható linket is. Ha óvatosak akarunk lenni, akkor hivatalos vagy pénzügyeink intézésénél minden alkalommal úgy indítsuk el a böngészőt, hogy rögtön töröljük ki az átmeneti tároló tartalmát (cache), és mindig mi magunk gépeljük be az adott hivatal URL címét. A kapcsolat létrejöttekor pedig figyeljünk a böngészőben megjelenő titkosított https adatforgalmat jelölő zár vagy lakat ikonra". [link]