Mit tudnak csinálni ma azok a tinik akik egész nap a telefont bújják? Mi érdekes annyira rajta hogy nem tudnak élni nélküle? Mit csinálnak rajta?

Adott esetben ez is lehet egy függőség. Én régen a játékokkal voltam ugyanígy. Nehéz letenni valamit ha rá vagy kattanva. Valamint nálunk a családi összejövetelek egy idő után arról szóltak, hogy a felnőttek jól elvannak egymással a gyerek meg sokszor egy szót sem ért és halálra unja magát, ha hozzá is szeretne fűzni valamit egy adott témához az meg általában nem érdekel senkit, meg senki sem kíváncsi rá, mondván fiatal mit ért ő ehhez... Mostanra annyi változott, hogy a telefonoknak köszönhetően a gyerek tudja élvezni mások társaságát miközben a felnőttek egymásét. Nem azt mondom, hogy ez így rendben van, csak a miértjére próbálok rávilágítani. Sajnos a generációs szakadék ennek köszönhetően még inkább szélesedik. Mint érettebb félnek a szülőnek kellene előállni valamivel amivel áthidalható ez a szakadék. Például a gyereknek is teret adni, hogy az is legyen amit ő szeretne, legyenek közös programok, amik során megismerik egymást stb. Így a gyermek nem egy zsarnokként fog a szülőre tekinteni hanem adott esetben barátként is. Az elzárkózás is kevésbé lesz jelen mint "menekülési" opció. Kevésbé függne rá a telefonra, mert értékesnek tartaná azt az időt amit a családjával/másokkal tölthet. Persze ezt leírni egyszerűbb, mint megvalósítani, de nem lehetetlen. Láttam már rá jó példákat a környezetemben.

Én ugyan nem születtem bele, de áldás ez a telefon, addig se kell beszélgetni senkivel