Beperelhető azért valaki, ha egy másik személy a facebookon/instagram közzétett profilképjéből csinálnak memet?

Persze. Egyrészt a képmása illetéktelen felhasználása miatt, másrészt nagy nyilvánosság előtt való lejáratás/rágalmazás/jó hírnévhez való jog megsértése miatt.

Az érvelésed logikája azért kifogásolható, mert ha valakinek látható az arca, akkor egyértelműen beazonosítható a személy belőle. Nem kell hozzá aláírni, hogy Kovács Pistike az, mert Pistike és az összes ismerőse fel fogja őt ismerni.

[link]

"3. Az általad nekünk adott engedélyek

Szolgáltatásaink nyújtásához szükségünk van tőled bizonyos engedélyekre:

Engedély az általad létrehozott és megosztott tartalmak felhasználására: Az általad megosztott vagy feltöltött bizonyos tartalmak (például fényképek vagy videók) a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok védelme alatt állhatnak.

Te vagy a jogosultja az ilyen általad létrehozott, és a Facebookon, illetve a Facebook vállalat általad használt más termékeiben megosztott tartalmak szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak (például szerzői jog vagy védjegyek). A jelen Feltételek egyetlen rendelkezése sem foszt meg a saját tartalmaiddal kapcsolatos jogaidtól. A tartalmaidat szabadon megoszthatod bárki mással, bármikor."

És ez még mindig csak a Facebook és felhasználó közötti szerződés, nem a többi felhasználó közötti.

Belinkeltem és idéztem neked, hogy ez nem így van. Erre kiírod kétszer is. Úgy látom, ez is egy olyan kérdés, ahol a kérdezőnek mindig igaza van, és nem fogad el semmilyen más választ, ami nem támasztja alá az elképzelését.

Akkor viszont kár volt megkérdezni, hiszen te úgyis jobban tudod, és egy ellenvéleményt sem vagy hajlandó elismerni. Csináld akkor azt, amit akarsz, és ahogy neked jól esik, hiszen hinni valamit sokkal többet számít, mint az aktuális felhasználási feltételt megnézni és értelmezni. Gondolom ezen a gondolatmeneten haladva a Facebook ToS felülírja a magyar Ptk-t is, hiszen az csak egy törvény.

4 ott a pont :)

ezért nem regisztráltam saját képpel egy panda a profil képen ahogyan sörözik

[link]

A Facebook mellett, vagy talán már azt maga mögött hagyva pörög az Instagram, a világ egyik legnagyobb képmegosztó közösségi média felülete. Mindenféle fotót láthatunk itt: profi, amatőr, egyéni, csoportos, családi. A celebeknek már szinte kötelező a jelenlét, de nem csak ők akarják megmutatni magukat a világnak. Nincs ezzel baj addig, míg csak olyan kép, fotó tárul a világ szeme elé, melyhez az érintett is hozzájárult. Láthatóvá válnak azonban baráti, családi összejövetelekről, és gyerekekről készült „cuki” pillanatok is. A kérdés, hogy jogszerű-e, ha a képeket mások feltöltik, felhasználják? Védettek-e a rólunk készült fotók?

A rólunk készült fotó, azaz képmásunk védelme

A rólunk készült fotók, felvételek, de még a rajzok, festmények is jogi védelem alatt állnak.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy

„Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”

Mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy szeretné-e, hogy felvétel készüljön róla. Azt is jogában áll eldönteni, hogy másoknak is megakarja-e mutatni a róla készült fotókat.

Úgy készülhet rólunk fotó, felvétel, rajz, vagy bármi egyéb, ami a képmásunkat megörökíti, ha ahhoz hozzájárulunk.

A hozzájárulást azért ne úgy képzeljük el, hogy egy baráti, családi, vagy akár céges szülinapon is szigorú jogi nyilatkozatokat kell aláíratni, mielőtt a tortával lencsevégre kapnánk az ünnepeltet.

A hozzájárulás történhet ráutaló magatartással is, vagyis, ha odaállunk, mosolygunk, nem tiltakozunk, akkor már úgy vehető, hogy a fotó készítéséhez hozzájárultunk. (A ráutaló magatartásról itt olvashatsz bővebben: Hogyan jöhet létre egy szerződés? – Úgyis, ahogy nem is gondolnád – 2. rész)

Szabadon felhasználható az elkészített fotó?

A fotó készítéséhez akár ráutaló magatartással adott hozzájárulás azonban még nem jelenti egyben azt is, hogy az azonnal mehet is a világhálóra.

A törvény alapján nem csupán a felvételhez kell hozzájárulás az érintett személytől, de az elkészült fotó felhasználásához is. Márpedig, ha azt megosztjuk, akár csak a mi saját idővonalunkon, fiókunkban, akkor azzal már meg is történt a felhasználás. A felhasználás nem csupán a közzététellel valósulhat meg. Felhasználás történhet úgy is, hogy a képet módosítják, montázsokat készítenek stb.

Ha egy családi eseményen közös fotó készül, az egyben azt is jelenti, hogy a fotón szereplők hozzájárultak, hogy az bizonyos szűk körben mások által is megismerhető lesz. De ez nem feltétlenül jelenti, hogy a személy ahhoz is hozzájárult, hogy a fotó kikerüljön az Instagramra, Facebookra, ahol már sokkal többen láthatják. Az is lehetséges tehát, hogy egy jogszerűen elkészített felvételt jogosulatlanul használnak fel, mert túllépik azt a kört, amihez az illető még hozzájárult (főként, ha nem is tud róla, hogy a képe kikerült a világhálóra).

Gyerekek a világhálón

A büszke szülők, rokonok, barátok előszeretettel osztják meg gyerekeik „cuki” fotóit. Érthető ez, hiszen ki ne lenne büszke az első mosolyra, az első lépésekre, bizonyítványra, éneklésre és még hosszan sorolhatnám. Igen ám, de ami a felnőtteknek aranyos, azt egyáltalán nem biztos, hogy a gyerek is szívesen látná az Instagramon megosztva.

Alapvetően a gyerekek érdekeit, jogait a szülőknek, mint törvényes képviselőknek kell képviselniük. Ők azok, akik hivatalos ügyekben is nyilatkoznak, hozzájárulnak, belegyeznek stb. Nem árt, ha a gyerek fotóinak megosztását is ilyen szemmel nézik. Érdemes feltenni a kérdést: a gyerek is örülne annak, ha a róla készült fotó felkerül a netre?

Mikor lehet engedély nélkül megosztani más fotóját?

Vannak törvényi kivételek, amikor nem kell a fotón szereplő személy hozzájárulása a felvétel elkészítéséhez vagy felhasználásához. A törvény kimondja, hogy

„Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”

Tömegfelvételek

Tömegfelvételről általában akkor beszélhetünk, amikor a képek közterületen, nyilvános rendezvényen készülnek, több ember látható rajtuk úgy, hogy nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei vannak jelen. Nincs arra szabály, hogy minimum hány embernek kell lennie a képen. A mérce az, hogy amikor a képre pillantunk, akkor a fotó úgy jelenik meg, mint ami külön-külön egyéneket mutat, vagy inkább egy csoport, tömeg, sokaság ábrázolódik. Egyes emberek tömegből való kiemelése, például zoomolással már egyedivé teheti őt, így hiába van több ember a képen, mégsem feltétlenül mondhatjuk, hogy tömegfelvételről van szó.

Nyilvános közszereplés

Nyilvános közszereplések alkalmával a közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához. Nyilvános közszereplés például egy nyilvános rendezvény, felvonulás, gyűlés. Ekkor is van azért korlát, hiszen a felhasználás nem lehet visszaélésszerű.

A közszereplőknek is jár azonban védelem, hiszen nem mindig és nem minden megnyilvánulásuk közszereplés. Ha például magánemberként vásárolnak a boltban, akkor már nem lehet arra hivatkozni, hogy a személy közszereplő, ezért a róla készült fotóhoz nem kell a hozzájárulása.

Instagram képmegosztások: biztos, hogy jogszerű, ha felkerül a fotó?

Mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Instagramon vagy Facebook profilokon megosztott, közzétett, vagy akár csak feltöltött fotók esetén is megsérthető mások képmáshoz való joga. Gondoljunk csak bele, hogy sok esetben olyan fotókkal találkozhatunk, melyen nem csak az azt kitevő személy szerepel, de ott vannak a barátok, munkatársak családtagok, vagy akár olyan személyek, akik még közeli kapcsolatban sem állnak a fotót közzétevővel. Mi sem rajongunk az összes rólunk készült felvételért. Van, amit előnytelennek tartunk, és nem szívesen mutogatnánk.

Lényegtelen, hogy valaki miért nem szeretné, ha a róla készült fénykép sokak előtt ismertté válna.

Egy-egy „jópofa” felvétel nem feltétlenül mindenkinek ugyanazt az üzenetet hordozza. A közösségi médiákon is figyeljünk magunk és mások jogainak védelmére!

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

Memet megosztani másról nem bűncselekmény:

pedig az