Csak benéztem, vagy tényleg gyári hiba?

Hááát. Nagyon nem győzött meg. Az utolsó link felfogható egy metalinknek, amivel az első kettőt meg lehet találni, szóval maradjunk az első kettőnél.

Egyrészt itt csak 1600 --> 1333 és 1333 --> 1066 különbségekről szólnak, és így mind jóval kisebb, mint az általad áhított gap.

De nem is ez a lényeg, mert ezek a linkek pont hasonló fórumok, mint ez. Ezzel az erővel más meg a mi beszélgetésünkre hivatkozva cáfolhatna... De egyik se, ezek csak gamerek beszélgetései egymás közt, nem hivatalos avagy tudományos-technikai értékkel bíró publikációk.

Ne vedd szopаtásnak, de velem már többször előfordult ez a szitu, és én is abban a naív hitben éltem évekig, hogy lassabban elmegy egy ram, de gyorabban nem, amíg bele nem futottam az elsőbe. Van rá egy 20asom, hogy ha 1600-on, vagy akár 1333 mhz-en csapatod, akkor nem lesz memory error. Btw. ha bevallásod szerint tényleg ezt tanulod, akkor ha leülsz 5 percre gondolkodni, rájöhetsz ennek az elméleti és gyakorlati megfejtésére, hogy mitől létezik ez a jelenség, és mit jelent pontosan egy rammodul "gyorsasága".

Nem kibаszásból írom azt, amit, hanem nekem is volt egy többnapos fejtörés, mire rájöttem, hogy én vagyok a fаsz, hogy ekkora sebességkülönbségről azt hittem, h menni fog. Csodák-csodájára gyorsabban hatjva hibátlanok voltak azok a ramok is.

DDR2 óta 2 féle órajelet különböztetünk meg, van egy belső és van egy külső órajel. A belső a parancsok átvételére és a belső vezérlésre használt, a külső pedig az adatok átvitelére. A DDR2-nél kétszerezték a belső órajelet a külsőhöz képest és mivel DDR-ről beszélünk, így az órajel minden lefutó és felfutó ágán visz át adatot tehát 1 belső órajelciklusra 4 adategységet visz át. Na most az elnevezés az érdekes, ugyanis egy DDR2-800 azért ennyi mert 200 MHz a belső órajel, 400 a külső és a fel-le ág miatt már DDR2-800-nak nevezik, azért mert pont olyan gyors ezekkel a paraméterekkel mint egy 800 MHz-es SDR SDRAM.

DDR3 esetén nem változtattak a belső órajelen továbbra is 100-200 MHz között van, azonban a külső órajelet négyszerezték a belsőhöz képest, így eljátszva a számokkal kijön hogy egy DDR3 200 MHz-es belső órajellel DDR3-1600 ként árulják.

Magyarul az, hogy hány MHz-esnek számít csak a belső órajeltől függ aminek semmi fizikai akadálya, hogy ne 200-on ketyegjen hanem annál kisebben. Időzítésekkel játszogatva ezek a határok még ki is tolhatók, de ez teljesen más téma.

Lényeg, hogy az, hogy az alaplap mit támogat az szíve joga, esetleg előfordulhat, hogy mivel egy elég régi notiról beszélünk a BIOS és/vagy az alaplap gyártója ezt a funkciót nem támogatja. Ellenben ez nem azért van mert fizikailag nem kivitelezhető vagy mert ne lenne rá képes, szimplán azért mert úgy döntöttek ezt a funkciót nem valósítják meg.

De, gondolom ez nem győz meg téged, úgyhogy ismételten mondom. Bemész a BIOS-ba és ott szépen átállíthatod akár DDR3-800-ra (gyakorlati DDR3 minimum) is.

Amúgy meg te kérted, hogy mutassak neked valamit ami igazolna engem. Innentől az, hogy egy weboldalt vagy egy fórumot linkelek a te szemszögedből nézve pont ugyanakkora hitelességgel bír. Hiszen az Internetről beszélünk, írhatta egy szakértő meg írhatta egy gyerek is, nem igazán fogod tudni. De ha van egy elméleted és 10/10 helyen igazolja sok más ember, akkor a legtöbb esetbe megnyugodhatsz, hogy jól gondoltad.

Köszi a howtot, így már világos, hogy konkrétan mi az a pont, ahol el vagy tévedve:

"Magyarul az, hogy hány MHz-esnek számít csak a belső órajeltől függ aminek semmi fizikai akadálya, hogy ne 200-on ketyegjen hanem annál kisebben."

Hát, az a szitu, hogy ponthogy fizikai akadálya van ennek.

Az egész leírásod végig topológiai, és pont a fizikai réteg leírása maradt ki az esszédből. Szóval: miért mhz-ben mérjük a ramok sebességét, és nem mb/s-ben, mint más adattárolóknál? Segítek: fizikai oka van.

(ha erre válaszolsz, adok egy minden kétséget eloszlató -nemfórumos- linket)

Az a baj, hogy tökéletesen figyelmen kívül hagyod azt az egyszerű tényt amit már kétszer elmondtam, hogy a BIOS-ba van egy beállítás erre. Azaz egy 1600 MHz-es DDR3 RAM-ot is átállíthatsz akár 800 MHz-re.

De azért segítek, MB/s-ba is mérjük a RAM-ok maximális sebességét és bármilyen hihetetlen egyenesen számolható az órajelekből. Pl. DDR3-1600 = PC3-12800, azaz 12800 MB/s a maximális adatátviteli sebessége másodpercenként.

Az órajel pedig egy szinkronizációs eszköz, te pedig szerintem kevered a RAM időzítési paramétereivel, azaz Trcd, Tcas, Trp és Tras. Ezek pedig már tényleg fizikailag a DRAM 1T1C tárolócelláktól és a velük végzett töltési és kisütési képességeitől függenek. Az időzítések pedig az órajeltől.

Minden DDR RAM modulon van egy úgynevezett SPD modul, mely tartalmazza ezeket az időzítési beállításokat, innen tudja, hogy hány órajelet kell várni sornyitásnál, nyitott sor oszlopának olvasásánál stb. Mivel pl. a sornyitáshoz kell fizikailag x idő, y órajel frekvencián, akkor egy kisebb frekvencián ugyanannyi órajelet leszámolni több ideig tart míg magasabbon, ez azt jelenti, hogy az előírt minimális időzítési előírásokat betartja alacsonyabb órajelen is, tehát fizikailag semmi akadálya az alacsonyabb frekvenciájú működésnek.

Ebből következik, hogy az órajelnek is egyértelműen vannak fizikai korlátai, de ebben az esetben ez nem játszik szerepet, hivatalosan is 100 és 200 MHz közt van a DDR3 belső órajele és mi most mily meglepő pont ebben a tartományban ugrálunk (belső 100 MHz = DDR3-800 és belső 200 MHz = DDR3-1600).

És akkor a végére még egyszer mondanám a BIOS beállításokat, de látom ezt teljesen ignorálod.

Te még mindig a topológiánál tartasz, most se veszed figyelembe a fizikai korlátokat - noha a "fizikai" szót előszeretettel használod tetszőleges logikai témakörben.

Gondolom, nem újdonság számodra az a trivialitás, hogy ha lekapcsolod a gépet, akkor a ram "elfelejt" mindent. Ez nem topológia, ez fizika. A ramok olyan réteget tartalmaznak, amiknek az emlékezőtehetsége csak nanoszekundum tartományban mérhető. Ezért a ezeket a bár alapvetően gyors device-okat folyamatosan újra emlékeztetni kell, ha 1nanoszekundumnál tovább szeretnéd használni a tartalmukat. Nos, ezt adja meg a ram frissítése sebessége, refresh rate, vagy bulvárosan sebesség. Ez természetesen egyenes arányban átszámolható mb/sec-re is, de pont a fizikai megvalósítás miatt inkább hz-ben vannak ezek az adatok.

Az, hogy a ramok ennyire olcsóak lettek az utóbbi években annak IS köszönhető, hogy vékonyabb réteget kennek már csak fel rá, ami ugyan rövidebb ideig emlékezik, de ezáltal gyorsabb is.

Amit te most nem érteni vélsz, az csupán annyi, hogy a gyorsabb ramok gyorsabban is felejtenek. Így alacsonyabb refresh rate-tel járatva kicsúszik abból az időablakból, ahol még stabilan tartja a biteket, utána már tömegesen kezdenek el szivárogni belőle. Természetesen ráhagyással dolgoznak, de az általad áhított 1600-->1000 már akkora ugrás, hogy ennyivel nem raknak vastagabb réteget a lapkára, mert ami itt 62%-os csökkenés, az árban, illetve az anyagfelhasználás árában már 62%-os növekedés lenne. Ilyet nem csinálnak a gyártók.

Már látom előre az értetlenkedésedet, hogy "dehát máskor is hajtottam már alacsonyabb frekin a ramot, és az működött. nincs igazad!" <-- Ennek is egyszerű gyártástechnológiai magyarázata van. Gondolom, előtted sem titok, hogy az azonos szériában készült hdd-kben csak az elektronika más, a fizikai lemez ugyanaz -így éri meg tömeggyártani-, azaz ha kicseréled a nyákot egy ugyanolyan típusú, de nagyobb hdd-ből, akkor megkapod a nagyobb kapacitását.

A ramoknál detto ez van, hogy felpörgetik a gyártósort, legyártanak millió darab lapkát, aztán már az elektronika korlátozza, hogy ezt milyen névleges frekin fogják árusítani. Régebben ez az ablak, ahova belőtték a stabil emlékezőtehetséget 1000 és 1600mhz között mozgott, így egy azonos szériából származó 1600-as ram eldöcög 1000en is. Szóval a 3 éves széria 1000-1600mhz vastagsággal gördült ki a gyártósorról, míg ma 1600-2000 közé kalibrálták ugyanezt - így olcsóbbak is tudtak lenni. (A valóság ennél még egy kicsit összetettebb, mert a "bénábban" sikerült lapokat, amik a kívánt átlagnál gyorsabban felejtenek, azokat adják el pont drágábban gyorsabb ramnak, hogy ne legyen gond abból, ha alacsonyabb frissítéssel járatják őket.)

Ja, meg ígértem egy doksit is. [link]

Tekintsünk el attól, hogy ez konkrétan egy ram hack-elési eljárást ír le, tekerj rögtön a 11. oldalra, ahol láthatod, hogy akár 25%-kal lassabban járatva a ramokat már exponenciálisan nő a hibák száma. Te meg a ~60% különbségen értetlenkedsz, hogy a memtest már az elején becrash-sel rajta. Semmi csoda nincs ebben; inkább csak annyi a csoda, hogy egyáltalán el tudott indulni a memtest, és nem előtte halt hamvába az egész rendszer.

Az általad küldött dokumentumnak semmi köze ahhoz amiről itt beszélünk. A jelenség amit ők írnak le arról szól, hogy túl sokszor kiadva az ACTIVATE parancsot (600 000+) ugyanarra a sorra elektromos zavarokat okozhat ami a bitek "átfordulásához" azaz a tárolt adat sérüléséhez vezethet más cellákba.

A táblázat pedig arról szól, hogy a refresh rate-t csökkentették, hogy kevesebb töltés legyen a cellákba ezáltal biztosabban előidézve az adatkárosítást.

Ráadásul az ACTIVATE parancs kiadása automatikusan elindítja a sor celláinak frissítését.

Emellett van külön DRAM parancs a frissítésre (REFRESH), amire durván 64 ms-ként szükség van. Ez egy auto inkrementális paraméter nélküli parancs. De BIOS-ba ugyancsak van beállítás DRAM Refresh Rate-re, amit ráadásul automatikusan tud sűrűbbé tenni a BIOS, de te is kézzel beállíthatsz rá szorzót.