Mennyit számít a videókártyáknál az, hogy hány bites?

Önmagában semmit nem jelent, mint ahogy szinte egyik érték sem. Ha sok paramétert összevetsz, akkor sem tudod kihámozni a gyakorlati teljesítményt két különböző felépítésű GPU-val rendelkező kártya között. Ezért vannak a tesztoldalak...

Amúgy az interfész szélessége és a videomemória hatásos órajele adja a memória sávszélességet. Elvileg minél erősebb a GPU annál nagyobb sávszélre van szüksége, de nem csak ezen áll a dolog...például egy hatékony textúratömörítési eljárással is csökkenthető a sávszélesség igény (meg ha nem gondolkodunk komolyabb szűrők alkalmazásán). Ezekről a dolgokról nagyon sokat lehetne itt írogatni, de tökéletes recept a különböző paraméterek száraz kihámozására nincs vagyis ugyancsak marad a tesztek olvasása (persze ha valaki sok tesztet, elemzést átnyálazott és ismeri nagyjából a különböző architektúrák képességeit, akkor már nagyjából lehet hova tenni a számokat).

Melyik bit-re gondolsz? Mert van pár.

Ha az adatátvitelre (64 bit, 128 bit, stb, memória sávszélesség) akkor 128 elegendő átlagosra meg játékokra (de sok esetben még a 64 is). Ha nagyobb, gyorsabban forog az adat, ami főleg munkánál előnyös (3d tervezés, renderelés, sok adat feldolgozása, stb).

Sokat, de nem csak az szamit. Viszont kb az hatarozza meg a kategoriajat.

Legalacsonyabb kategorias videokartyak 64bit-es savszelesseguek, jatekra kb egyaltalan nem jok.

Kovetkezo a 128bit-es videokartyak, altalaban kozepkategoriasak, medium grafikan 720p-ben viszik a jatekokat.

Felsobb kategorias kartyak 256bit-tel rendelkeznek, ezek mar altalaban mind jok 1080p-ben valo jatekra.

Ezen felul van mindenfele extrem, 384bit-esek, 4096bit-es, stb. Ezek is felsokategorias kartyak.

Hát ennyire nem egyszerű. Régen is voltak 256 és ennél nagyobb interfésszel rendelkező kártyák, amik ma már fabatkát sem érnek. Ha órajelet is nézünk hozzá, akkor úgy már beszédesebb (= memória sávszélesség), de erre is lehet komoly ellenpéldákat mondani. Általában a 64 bites kártyák abszolút alsó kategóriás megoldások, irodai munkára, filmet nézni meg öreg játékokhoz még elég lehet. A 128bit volt a belépő játékos szint az enyhe középkategória. A 256 bit már erős közép és belépő szintű felső kategóriás kártyákon volt látható.

De ezek így nem értelmezhetők önmagukban, ahogy az első hsz-ben már írtam és mondok is erre pár példát, hogy mi lenne, ha csak a biteket néznénk:

A HD4870 (256bit) egy népszerű és erős kártya volt a maga idejében. Később modernebb támogatással és jóval kisebb fogyasztással hasonló átlagteljesítményt nyújtott egy HD7750 (128bit) is.

Ugyanígy Nvidia oldalon a GTX460 256 bites interfésszel büszkélkedett, amit lenyomott később egy GTX650Ti a maga 128 bitjével. A GTX570 a maga 320 bites interfészével már nyakon van csapva a 256 bites HD7870 által, aminek a szintjét meg hozza egy mai 128 bites GTX950 is. A GTX960 is 128 bites interfészt kapott, ami kicsit ugyan visszafogja, de így is pariban van 256 meg 384 bites kártyákkal is. Az AMD új HBM memóriája 4096 bites és relatív alacsony órajelen is óriási sávszélességet biztosít. Ennek a jövőben lesz is jelentősége, de jelenleg játékok alatt az említett kártya (R9 Fury sorozat) a konkurencia 256 és 384 bites kártyáival versenyez. Tehát újból: a bitek száma (és egyéb adatok) önmagában semmit nem jelent(enek), teszteket kell nézegetni.