A parlamenti képviselőknek minek kell egy 500 ezres Lenovo Thinkpad? Miért nem elég egy 100k-s 13.3-as, olcsóbb gép, úgyis csak irodai munkát végeznek vele?

Logikusan gondolkodsz, de azért nem 500 ezerért veszik meg nekik, hanem jócskán leakciózva ekkora tételnél.

Üzleti gépekről beszélünk, amiknek strapabírónak kell lennie, tényleg sokat hurcolásszák őket, annak sincs értelme, ha utána meg félévente cserélik, szervizeltetik őket plusz pénzért.

Másrészt belejátszik, hogy egy reprezentatív funkciója is van. Ezek az emberek a munkájuk során az embereket, magát az egész államot képviselik (és most szakad a plafon :D), ahogy a köztársasági elnök sem egy Suzukival jár, úgy a képviselőknek sem egy netbookot adnak.

Ilyesmi elvek húzódnak meg mögötte, legalábbis ideálisan. A valóság meg teljesen más, a fizetésük is azért magasabb, mint az átlag, hogy ne legyenek korrumpálhatóak. Aztán látjuk mi lesz abból is.

Ugyan azon okból, mint amilyen okokból nem Suzuki Ignis-el furikáznak, hanem böhöm nagy Skodákkal, mag Audikkal.

Én nem sajnálom egyiktől sem. Hiszen ki ha nem ŐK ?

Egy gép értékét nem csak pusztán a tudása határozza meg, hanem a felhasznált anyagok minősége, a piacra dobás előtti tesztelés, a megfelelő support illetve szerviz háttér. Ezeknél nem nagyon fordulnak elő szériahibák, valószínűleg nem megy tönkre attól, ha véletlenül leejted vagy odavered a táskáját. Ha netán mégis valami baja lesz, akkor a szerviz egyből küldi érte vagy a szerelőt vagy a futárt, és legrosszabb esetben pár nap alatt megoldják a problémát. Egy 100 ezres laptopnál már annak is örülni kell, ha egyáltalán elismerik a gyártónál, hogy az ő hibájukból nem működik a gép. És akkor még utána jön a hónapokig tartó szüttyögés, mire megjavítják vagy adnak helyette egy újat (valószínűleg más típust, mert a régi már nincs forgalomban - ez azért fontos, mert biztosan van a parlamentben is rendszergazda, aki valamennyire kézben tartja a gépeket, ha csak egyféle típus van, jóval könnyebb dolga van). Ha most ehhez hozzáveszed azt, hogy ez mind a mi adónkból megy, akkor szinte biztosan jobban jövünk ki egy drágább laptoppal, mintha egy vacaknak a szervizével bíbelődnének hónapokig, és addig sem tényleges munkára lenne használva.

És ezeket a gépeket munkára használják, még akkor is, ha azt éppen rossznak tartjuk. Mert képzeljük el Varga Mihályt, ahogy nagyban csinálja a költségvetést, aztán elszáll a gépe 3 hétre. Tök mindegy, mi van benne, akkor is sokkal rosszabb, ha nem lesz egyáltalán költségvetés.

Kisarkított példa, nem is teljesen életszerű, de arra jó, hogy megmutassa, ezeket tényleg munkára használják, mégpedig olyanra, amik nagyon fontosak is tudnak lenni.

Rosszul tudod, a többség irodai munkát sem végez vele, csak gondolkodás nélkül beül szavazni arra, amire az utasítást fentről kiadták. A gépen meg otthon poreszt néz, ameddig az asszony főz és takarít, a parlamentben meg alibiből beállítja az Origót.

#6-nak is igaza van, hogy azért az alacsonyabb árfekvésű modelleknél gyakoriak a meghibásodások (persze nem mindegyik gyártónál és típusnál), addig a magasabb árkategóriáknál ennek valószínűsége kisebb. Mondjuk a felhozott példa rég rossz lenne, ha a valóságban így működne, ugyanis ahol egy meghibásodott gép képes megakasztani egy teljes munkafolyamatot, ott komoly szervezése, és informatikai problémák vannak. (Tartalék gép, biztonsági mentés, stb.)

Az persze ettől függetlenül igaz, hogy ha saját magukról van szó, akkor nem sajnálják a pénzt. Ne legyünk naivak, messze nem azért veszik ezeket, mert annyira szívükön viselik a munkájukat. Ha így lenne, akkor inkább olyan modelleket választanának, amik direkt a strapabíróra és időtállóra terveztek, és nem "divatnotebookokat".