A katonaság, a hadiipar használ olyan felépítésű számítógépeket, mint amilyen PC-k nálunk elérhető?

Számolgattam kicsit. Az 500 GHz-es órajel egy periódusa alatt a fény kicsivel több, mint fél millimétert tesz meg (0,6 mm). Vagyis az információ legfeljebb ilyen távolságra juthat el a lapka egyik pontjától a másikig, egy órajel periódus alatt. Szerintem itt már komoly szinkronizálási problémák merülnek fel. Hát nem is tudom...

Amúgy a hadiipar általában hamarabb kapja meg a legfrissebb fejlesztéseket, mint a kereskedelem, szóval nem tudhatjuk, mit használnak.

Ráadásul ha igaz az alábbi komment, akkor a fenti cikk egy félreértés eredménye:

"This is not correct. What they've demonstrated is that they can construct a FET on GaAs which hits its short-circuit unity current or power gain at 350/500GHz."

[link]

"Nem kell akkor a végén külön vezérlő, ami összerakja az eredményt?"

Ez tényleg egy külön történet, egész szakirodalma van az ilyen problémáknak és megoldásoknak. Pl. először volt a pipeline, aztán a szuperskalár megoldás, különféle adat- és egyéb ütközések feloldása, stb. A lényeg, hogy létezik ilyen megoldás, ami "összerakja" az eredményt. Programozási technikák is vannak ilyenek, úgy kereshetsz rá, hogy konkurens programozás.

"Mert gondolnám, ha egy tranzisztornak X a késleltetése, akkor N tranzisztornak N×X. Vagy akkor hogy van ez?"

Aszinkron módban valóban így van, ahogy írtad, de az órajel egyik fő szerepe épp a szinkronizálás. Tehát valóban késleltetve jut el a jel egyik elemtől a másikig, de mindegyik vár egy közös ütemező jelre, és csak akkor kezdi el feldolgozni. Így egyszerre fognak működni, tehát tuképpen bevárják egymást, hogy a "távolabbi" is megkapjon minden infót, mire továbblép az egész rendszer.

Épp ezért fura ez az 500 GHz, mert már az órajel terjedési sebessége is gondot okoz. Egyszerűen nem lehet rendesen szinkronizálni az áramkört, mert nincs olyan jel, amire egyszerre tudnának működni az elemek.

Az 500 GHz-es állítólagos procira egy válasz, ahol kifejtik, hogy azért az nem úgy van.

[link]

Valójában olyan kapcsolóelemet (tranzosztort) teszteltek, ami 500 GHz-el tud kapcsolni, de ez nem azt jelenti, hogy egy egész processzort is lehet működtetni ilyen órajellel. Ráadásul nem digitális eszközökbe, hanem analóg RF áramkörökbe szánják az új eszközt.

Amúgy ez egy 2006-os hír. Azóta valahogy nem szaporodtak el a több száz GHz-es procik.

:D

A katonaságnál pontosan ugyanazt használják, mint másutt, amit az ipar nyújtani képes.

Láttam drón vezérlő egységeket, amelyek joystick-ből, mezei PC-ből álltak (meg nyilván a szükséges hardverelemekből a rádiós kapcsoalthoz) és a vicc az volt, hogy látszott a képernyőn, hogy a PC-n win98 futott.

Elképzelhető, hogy bizonyos célokra, feladatokra vannak saját, spéci fejlesztések is, a harctéren bevetett hardverek is valamivel komolyabb, ipari célú alkatrészekből vannak megépítve, de egyébként a totál kommersz gépek vannak túlsúlyban.

Manapság technológiailag a legtöbb katonai célú IT eszköz az otthoni használatúhoz képest le van maradva az informatikai paraméterekben. Tehát Ghz, sávszélesség stb. Ugyanolyan architektúrák amúgy, mint amit az otthoni pcknél, okostelefonoknál, ipari pcknél használnak. Egy a különbség, hogy ezeknek sokkal robosztusabbnak kell lennie mechanikailag meg pl. kommunikációban több hibajavítás és olyan védelmi rendszerek hogy megvédjék az információt.

Ezért lassabbak is. A harctéri internet az nem megabitekkel száguld, hanem még csak 64kbit meg 128kbit stb. Egy harctéri laptopban általában ugynaolyan intel proci van, de nem skylake, hanem mondjuk merom stb. vagy ipari processzorok, xeon. A fedélzeti eszközök is sokszor ugyanezeket a procikat használják. Az alaplap, tápegység, doboz viszont spéci, olyan nyákok meg gyártástechnológia, ami bírja a rázkódást, port, nedvességet, erős ütést stb.