Jobb az Ubuntu (Linux), mint pl. a Windows 7-es, vagy 8.1-es?

A vírusokat mindíg a legelterjedtebb rendszerekre írják.

Ahogy a a Linux terjed, úgy lesz egyre vonzóbb a kretén típusú hackerek számára.

A lényeg inkább azon van, hogy mennyi időn belül javítják ki a felfedezett hibákat.

A Microsoftot lehet fikázni, de általában nagyon gyorsan lépnek, ha biztonsági rést találnak.

Meg azért a Linuxot meg kell tanulni. ha Windowson szocializálódtál, akkor ez eltart egy ideig.

Linuxra elég gyatra a játék kínálat.

Már ha ez lehet egy szempont.

Az a legjobb ha kiprobalod az ubuntut.

Söt telepites nelkül is ki lehet probalni,igy minden adatod megmarad. Programok teren nincs anyi mint windowson,de vannak alternativak. Virudok meg nem nagyon vannak linuxra, mert nem az a legerterjedtebb op. rendszer, masreszt pedig nehezebb is linuxra virust irni. Jatekok teren a steam sokkat segitett. Meg szerintem meg tobb jatek is lesz linuxon valve komolyan is gondolja. Hisz csinalt egy linux alapu rendszert. Igy csak anyit tudok mondani probald ki. meg nincs olyan, hogy jobb. Mind 2 rendszernek vannak elonyei es hatranyai.

Igaz. Linuxon felesleges a vírusirtó és (szerintem) a szoftveres tűzfal is. Az egyik oka, hogy nincsenek rá vírusok, az az, amit már fentebb is írtak: minél elterjedtebb egy rendszer annál jobban megéri vírust írni rá. A másik a Linux felépítésében keresendő. A felhasználó (ill, ha a felhasználó nem tagja a sudoers listának, akkor a root) jelszavának ismerete nélkül semmilyen érdemi változtatást nem lehet eszközölni a rendszerbeállításokban. Ez az apróság nagyon megnehezíti a vírusírók dolgát.

[link]

Más kártékony programok is vannak, amik nem vírusok. A múltkor anyósom gépén akartam VLC-t telepíteni. Nem figyeltem, honnan töltöm le, eltölthettem van 2 órát mire kipucoltam a gépet a reklámdobáló böngésző-kiegészítőktől. Linuxon ilyen nincs. Ha a hivatalos repositoryból töltesz le programot, akkor biztos lehetsz benne, hogy az tesztelt, vírusmentes, ártalmatlan és ingyenes.

A legnépszerűbb programok jellemzően Linuxra is elérhetők.

Az Ubuntu Software Center tartalmát pl. itt tudod nézegetni.

[link]

Illetve ez is egy jó válogatás a legjobb Linuxos alkalmazásokról:

[link]

Vannak viszont kivételek, mint pl. a MS Office vagy a Photoshop. Ezek helyett léteznek legalább olyan jó, ráadásul ingyenes alternatívák amik Linuxon is működnek. MS Office helyett ott a LibreOffice, Photoshop helyett ott a GIMP.

Az átlagos otthoni júzer számára a Linux ugyanúgy mindenre jó, mint a Windows. Egyetlen gyenge pontja a játék. A Steam megjelenése óta már ez se lehet igazi akadály, de a Windowsos választék azért jóval bővebb egyelőre.

És ha már így újra felmerült a kérdés, hadd másoljam ide, az erre a célra készített konzerv-válaszomat :) hogy ti. én miért szeretem jobban a Linuxot mint a Windowst.

1. Ingyen van.

2. Ha a hivatalos repositoryból töltök le programokat, biztos lehetek benne, hogy valóban ingyenes (nem zaklat se reklámokkal se böngészőbe épülő szemetekkel) és ártalmatlan.

3. Nem egyenként buzerálnak a programok, hogy frissülni szeretnének, hanem a frissítéskezelő elintézi az egészet egyszerre a rendszer frissítésével együtt. Frissítés után csak akkor kér újraindítást, ha a linux-kernel is frissült.

4. Új hardver, nyomtató telepítése összehasonlíthatatlanul egyszerűbb linux-szal. (Feltéve, hogy támogatja a kernel.)

5. Ha a /home könyvtárat külön partícióra teszed, újrainstallálhatod úgy a rendszert, hogy szinte az összes beállításod megmarad. Ez még akkor is igaz, ha kicsit más disztribúciót teszel fel.

6. Olyan ablakkezelőt választasz, amilyet csak szeretnél, az egyszerűtől a csicsásig. (fejből fel tudok sorolni vagy ötöt)

7. Alapból van benne pdf printer és VNC szerver. SSH szervert is pár kattintás (vagy inkább 2 sor a terminálba) felrakni.

8. Évek óta nem használok se vírusirtót, se szoftveres tűzfalat, mégsem találkoztam semmilyen biztonsági problémával a gépemen.

Igen, megéri váltani.

Aki Linuxot használ, annak alapvetés, hogy nem böngészik root jogokkal.

Viszont csont nélkül feltételezi, hogy a Windows használó, meg csakis rendszergazgaként tesz bármit is.