Mire használhatók a mikrovezérlők?

Röviden, tömören: Apró, olcsó, kis teljesítményű számítógépek. Van bennük processzor, operatív tár, maradandó memória, írható, olvasható memória, shift regiszterek és egy pár célszerszám mint oszcillátorok, komparátorok, számlálók, interfészek, portok, analóg-digitális átalakítók.

Bármire használhatóak amire be tudja őket programozni az ember. Kis robot agy svájci bicska lego szettek :D.

Meg lehet fogni egy problémát és eljárást lehet készíteni a megoldására a mikrokontrollerben lévő eszközök felhasználásával. Ezt le lehet fordítani olyan programozási nyelvre amit még könnyen ért az ember. Ezt aztán egy fordító program átváltja 1-esekre és 0-kra, amit viszont a mikrokontroller ért meg. Ezt egy fejlesztőeszközzel bele lehet tölteni a mikrokontroller memóriájába a lábain keresztül. Aztán már csinálja is amit kell ha jók voltak az instrukciók. Vezérel, feldolgoz.

A lábaira mindenféle eszközt szokás kötni, kijelzőket, lámpákat, gombokat, billentyűket, kamerát, memóriakártyát, szenzorokat, motorokat, érintőképernyőt, kapcsolókat (tranzisztorokat).

Mikrokontrollerek nagyon sok dologban vannak. Leginkább telefonokban látványosak, a mai telefonok egy mikrokontroller köré épülnek. Vannak még mosógépekben, mikrohullámú sütőkben, dvd lejátszókban, merevlemezekben, autókban, repülőkben, tv-kben, távirányítós autókban, számítógépekben, gyártósorokban, robotkarokban, fényképezőgépekben, nyomtatókban...

Wikipédia, google, ezzel foglalkozó portálok, youtube, egyetemi jegyzetek részletesebbek.