AMD proci és ATI videókártyák. Valaki elmagyarázná?

Pfffff......

De legalább addig sem kell házit írjak.

Az Intelnél a Celeron az legrosszabb, ahogy mondtad, és megy felefele az i7-ig, de egyszálas és többszálas alkalmazásokban más-más a nyerő. Ami az AMD-t illeti:

Legalul vannak a Sempronok, majd Athlon, Phenom és FX. Ilyen sorrendben jöttek, mind jobb technológiával. Az FX kicsit visszaesés lett renderelés és hasonlók terén, de elég ütős.E közben az AMD ráállt az APU-k gyártására is, és ezek, bár prociszinten asszem kb. az Athlonok szintjét hozzák, hasznosak, mivel van bennük egy elég jó vid. kártya, így azt nem kell külön megvenni.

Ami a VGA kérdést illeti, már az ATI is AMD lett. De lássuk csak:

Először volt a 4 számjegyű, 00-ra végződő. Ennek asszem a Radeon 9800 Pro volt a legcsúcsa. Ezután jött egy rövidebb, X kezdetű széria, ezután a HD széria. Ez a legújabb, ezen belül az első számjegy jelöli az "újságot"(=architektúrát), és következő a családot, és a harmadik a butítottságot. Az 50 a butított, a 70 az átlag, a 90 a felső. Most a 7xxx architektúra a mneő, asszem még kb. 1 év van a 8xxx-ig.

" az intelt értem az könnyű, kezdődik valahol a celeronnál aztán megy fel dualcore, i3,i5,i7.. meg quad meg ilyesmi procik.."

Akkor téged nagyon könnyen bepaliznának egy boltban Intel procival, ha azt hiszed ez alapján, hogy érted.

"viszont az amdnél nem értem mi jó és mi nem... meg az hogy egy 2 magos 2.5 ghzes amd egyenlő-e egy intel 2 magos 2.5 ghzessel ?"

Ez meg egy hülyeség amit buta újságírók terjesztettek el, az AMD-nél régen volt ilyen hülye elnevezés, hogy 3200+, 4200+, stb. Ez azt jelentette, hogy az 1GHz-es eredeti AMD Athlon processzorhoz képest milyen a sebesége.

A proceszzoroknak három paramétere fontos egyszeri vevő szempontjából.

1. Órajel. Minnél nagyobb az órajel, annál több utasítás hajtodik végre másodpercenként. Ez a nem bonyolult része.

2. Megok száma. Minnél több processzor számol egyszerre, annál gyorsabb lehet a gép. A hátránya, hogy sok régi program csak egy magon képes futni, ezek nem gyorsulnak. Az új programoknál viszont számít!

3. A gyorsító memóriák mérete. Minnél nagyobbak ezek az adatok, annál kevésbé akadozik a processzor és memória közötti átvitel. Az olcsó processzorokban 1-es és 2-es szintű van belőle, a drágábbakban van 3-as szint is (Level 3 vagy LVL3 cache), így pl. előfordulhat, hogy egy kétmagos AMD sok LVL3-al gyorsabb mint egy négymagos proci enélkül.

A LVL2 és LVL3 cache méretét magonként kell nézni!

A harmadik pont miatt csak úgy tudsz tájékozódni, ha a processzorokat TESZTEKBEN összehasonlítva nézed meg.

"Általánosan melyik gyártja a jobb procikat ?"

Értelmetlen összehasonlítás. Az Intel vagy 20x nagyobb cég, ennyivel többet tud kutatásokra is költeni. Jelenleg az Intel processzorok MHz/teljesítmény mutatója a jobb. Cserébe sokkal drágábbak. Az AMD meg ár/teljesítményben jobb, értsd forint/teljesítmény. Megbízhatóságával egyiknek sincs gondja jó ideje, futni is általában mindkettőn fut minden.

Kiegészítés az 1-es ponthoz.

Órajel. Minnél újabb egy processzor felépítése, minnél több utasítást ismer, minnél jobban kihasználja a 64 bit lehetőségeit, stb. annál gyorsabb ugyan azon órajelen.

Példa: Egy egymagos Core 2 Dual belsős Intel Celeron 420 1.6Ghz-en hozza sok régi Pentium 4 2.8-3GHz közötti teljesítményét, mivel a C2D belsőnél 2 annyi matematikai és 3x annyi MMX (multimédia) végrehajtó egység van benne.

AMD-nél ilyen nagy ugrás nem volt, de a Phenom II belsejű processzork gyorsultak sokat a régebbiekhez képest ilyen szempontból, meg most minimálisan az új Bulldozer is Pilledrive belsős FX processzork.

A videókártyáknál pedig a következőket kell nézni jelenleg:

1. GPU. Azaz milyen grafikus vezérlő van rajta?

2. Milyen gyors a memóriája?

3. Hány bites a memória vezérlője?

4. Milyen memória van rajta?

5. És ez a legutolsó szempont! A memória mérete.

Kifejtés:

1. Ma egy GPU teljesítményét két dologból lehet kikövetkeztetni. Az első az órajele nyilván. A második a benne lévő számoló egységek száma.

Jellemzően egy Radeon HD kártyában valahol 40/80 stream processzor van egy alsó kategóriás vagy gyenge integrált VGA-ban és 1500-2000 körül egy erősben. GeForce 8-tól fölfelé ott is így van, de ott nem összehasonlítható egy az egyben a két adat. természetesen minél újabba a GPU, annál több mindenre képes adott órajelen egy egy Stream processzor benne.

2. Egyértelműen az órajeltől függ.

3. A memória sebességét három dolog adja ki, ebből az egyik a memória vezérlő "szélessége", olyan mint autóútnál a sávok száma. Jellemzően 64, 128, 192, 256, 384 és 512 bitesek a gyakoriak.

4. És itt jön a kavarás. Egy DDR2, DDR3/GDDR3, GDDR4 memória órajelenként 2x írható és olvasható, egy GDDR5 meg már 4x. Így egy GDDR5 kártya 128 biten simán lehet gyorsabb, mint egy DDR3 256 biten.

5. memória mérete. Egy gyenge kártyánál most az 512MB fölötti memória már nem gyorsít rajta, egy középkategóriásnál az 1GB feletti nem gyorsít, de viszont sokkal kisebbet sem érdemes már. felső kategóriánál (még) a vevő pénztárcája dönti el, hogy 1 vagy 2GB. Ott bizonyos helyzetekben (nagy felbontás, több monitor, 3D kijelző) szükség lehet rá.

Létezik már 2-4GB-os gyenge kártya is, értelemszerűen nem éri meg a plusz pénzt, ráadásul sokszor olcsó ramok miatt még lassabb is.

Létezik felső kategóriás 3-4GB-os kártya, ezt általános otthoni felhasználás és játék mellett felesleges még.

Általában egy Radeon HD sebessége a vele kb. egy árban lévő GeForce környékén van 15-20% hibahatáron belül. teszteket kell olvasni!

"teszteket kell olvasni!"

Ezt a felpontozáson kívül is kiemelem Komplikato kolléga válaszaiból. Sokszor egy kártya valamilyen prodléma(pl. driver, mittudomén) miatt megbukik, és főleg, amíg ki nem javítják a hibát, nem érdemes megvenni, mármilyen jó is elméletileg.