Milyen szintű a számítógép szerelő munkatárs tudása?

Jól érzed.

Ez alkatrész cserélés, aki hibás alkatrészeket javít azaz elektro műszerész/híradástechnikai műszerész. És sokkal mélyebb szerteágazóbb tudást/felszereltséget igényel. Ebből is a jobbak javítanak eredményesen videokártyát/alaplapot. Amikor nem egy két elko cseréről van szó.

Ilyen GPU újragolyózás, többrétegű repedt nyáklap javítás már-már művészi szintű munka. Kevés embernek van tudása/türelme/felszerelése ilyen szintű munkára.

"vagy ők már tudnak forrasztani, hibás alkatrészt javítani is?"

"Ez alkatrész cserélés, aki hibás alkatrészeket javít azaz elektro műszerész/híradástechnikai műszerész. "

Én nem tennék biztosan ilyen messzire menő következtetéseket.

Meg kell nézni az adott képzés program- és vizsgakövetelményeit, óratervét.

[link]

ez szimpla konfiguráció-összerakás, semmi több.

#3: Ez nem egy iskolarendszerben elsajátítható szakma, ez egy szakképesítés, vagyis egy szakmára építhető egyfajta továbbképzés.

Egy "infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető technikus" szakma (ami iskolarendszerben 5, felnőttképzésben 2 év) 2100 óra ágazati alapoktatást és szakirányú oktatást tartalmaz, ez a "Számítógép szerelő munkatárs megnevezésű szakképesítés" 120-240-et.

"De ez milyen szintet jelent?"

Nincs kép, kicseréli a video kártyát. Nem működik az egér, kicseréli az egeret.

Induláskor sípol a gép és nem indul, kicseréli a RAM-ot, stb.

Kb. ilyet.

Alkatrész alatt (amit cserél) nem elektronikai alkatrészt (IC, tranzisztor, kondenzátor ki és beforrasztása), hanem számítógép alkatrészt (SSD, RAM modul, video kártya, alaplap, processzor, HDMI kábel, stb) kell érteni.

Már kb. 3 évtizede nem tartozik a számítógépszerelő munkakörébe a forráasztás, és egyéb elektronikai dolgok.

Nem feltétlenül mondom, hogy ez így jó - csak a példa kedvéért: mentettem én már meg egy negyed órás munkával, és egy 75 forintos kondenzátorral egy kidobásra ítélt, és egyébként azóta is tökéletesen működő tápegységet -, de a versenyszférában több szempontból sincs kereslet már a klasszikus értelemben vett műszerészekre.

- Sok helyen, például a legtöbb szakszervizben egyszerűen jogosultságuk sincs részegységeket megbontani. Ez leginkább a márkaszervizeknél igaz. Ha behoznak hozzád mondjuk egy notit, aminek bizonyos billentyűi nem működnek, te annyit tehetsz, hogy megállapítod, hogy az alaplap hibás, és rendelsz újat, vagy adott esetben továbbítod az adott márka területi szervizközpontja felé (ahol szintén valószínűleg cserével oldják meg a problémát).

- A garancia kérdésköre is problémás egy fizikai beavatkozásnál.

- Sokszor egyszerűen időben nem kifizetődő. Jó, amit én írtam a legelején, az pont a kivétel volt, de általában egy ilyen javítási folyamat időigényes, a sokszorosa egy csere időtartamának.

- És általánosságban kisebb az ügyfelek bizalma a javításokkal szemben.

Nyilván van erre is kereslet, és páran nagyon jól meg is élnek ebből, de ez inkább már csak rétegszakma.

"Ezek szerint lehet hogy még kevesebbet tudnak, mint egy végzős szakgimnazista?"

Azért ennél árnyaltabb a kép.

Egyrészt: ez a képesítés nagyjából összemérhető azzal a tudásszinttel, ami egy hasonló területen technikumban megszerezhető.

Másrészt: a gyakorlatban ez csak egy alap, önmagában ettől még nem leszel szenior szakember.

Harmadrészt: azért a munka során nem fog minidg minden a várakozásoknak megfelelően működni, szóval nem csak annyi szükséges hozzá, hogy fizikailag képes legyél egy bővítőkártyát kiszedni, meg betenni.

#8: "De akkor a szervízek többsége nem is javít alkatrészt, csak cserélik ha hibát találnak?"

Az egyszeri számítástechnikai boltok, általában csak komponenseket cserélnek - erre való a "számítógép szerelő munkatárs megnevezésű szakképesítés".

A gyártók illetve a forgalmazók által megbízott szervizekben - ahova az egyes komponenseket küldik meghibásodás esetén javításra - viszont már elektrotechnikusok dolgoznak.