A DVD korszakban a Pioneer vagy a Plextor volt a csúcskategória?
Optikai meghajtók esetében ezt a két márkát a legjobbként emlegetik, de mégis melyik volt a jobb minőségű?
Az LG-t meg Samsungot szarnak tartották sokan
A pio is és plextor is csúcs volt, de a csúcsok csúcsa a plextornak azok az utolsó szériái (amik belül még valóban plextorok voltak), amik már intelligensek voltak. Pl: px760. Ennél volt az a képesség "autostrategy", amivel megtanulta írni az olyan dvd lemezeket, amiknek az írási stratégiáját a firmwarje nem tartalmazta, vagy a tulajdonosa nem tudta frissíteni. Ezálltal az ismeretlen lemezt írás közben tanulmányozta és kalibrált. Így előfordulhatott olyan, hogy adott lemez típusnál az elsőt viszonylag rossz minőségben írja meg, a másodikat jobban, az ötödiket meg tökéletes minőségben. Pioneernek ez a funkció ugyan nem volt meg, de helyette rendszeresen kiadtak firmware frissítéseket.
Az LG az a tudat standard írók küzül az olvasási képességei miatt voltak kiemelkedőek. A viszonylag igénytelen lemezeket is be tudta olvasni, ami más meghajtókon kifogott.
Amúgy voltak a plextornak 2006-ig bezátólag olyan DVD írói, ami valójában pioneer belsővel rendelkezett.
#1
Amikor a mezei dvd író már csak 5000 Ftba került, akkor már mindegy volt, hogy LGt vesz az ember, vagy plextort. Akkor már csak a felirat volt plextor. És már nem pio béllel, hanem sony-NEC-optiarc, aztán BenQ, Lite-On. Az lg is sokat engedett a minőségen. Amikor még 25 ezer volt egy lg vagy samsung DVD író, akkor volt még aránylag jól megcsinálva. 2004 környékéről beszélünk. 2006-ban plextor befejezte az optikai meghajtók gyártását. Onnantól csak a felirat volt plextor. A pioneer is valamikor 2012 környékén az európai piacról kivonult az optikai meghajtóival, így az az utáni pio írók is más belsővel rendelkeztek. Aki tuti jó írót akart pioból, kénytelen volt az Egyesült Államokból rendelni.
A mai dvd írók egyesenes silány minőségűek. Ha normálisabb írót akarsz, akkor pio Blu-ray írót tudsz rendelni USA-ból. Nekem van három ilyenem is.
CD íróból a plextor plexwriter premium 2 volt a csúcs. 2006-ban dobták piacra, amikor más márka már csak dvd írókat gyártott.
Csak mutatom, hogy a most 18 évesnek számító írót milyen "olcsón" pazarolják:
DVD íróból az utolsó plextorbéllel bélelt csúcsmodell a PX-760.
A legszeb a sztoriban, hogy én a cd íróhoz egy kidobásra szánt kuka mellé kirakott pcből vettem ki, a dvd írót meg 11 éve vaterán pazarolta egy hozzá nem értő 4400 Ft-ért.
A kettő együtt ér 300 ezret. De Nektek odaadom egymilláért. ;)
2005-6 körül 15 ezer ft volt akkori pénzben egy lg/samsung/sony/benq cucc. Pio egy picit drágább. 20 kőrül. de abból voltak mégdrágább változatok, pl ami írta a dvd-ramot, amit alapból lg-k tudtak.
Akkoriban volt egy plextor 45-50 ezer.
Ha egy kicsit korábbra megyünk pl 2002-ben még csak a cd írók terjeszkestek, akkor az lg/samsung/philips stb és hasonló kategóriájú zacskós cd írók mozogtak 20 ezer körül, a plextor akkor volt 46-50 ezer. Szintén a zacskós. A dobozosat inkább hagyjuk, ott a hozzáadott szoftvert fizettették ki. A plextools is egy kisebb vagyon volt egy nerohoz képest.
A plextor önmagában akkora márka, hogy mindent 3xos áron ad vetélytársaihoz képest. Pl ssd. Most ahogy nézem megszűnik a márka.
#6
"ez most gyűjtöi jellegű dolog"
Többnyire.
Azonban a plextor meg yamaha cd írókra a vájtfülűek meg egyéb hithű hifisták is vadásznak.
Ezek ugyanis audiophil írók. És még mindig sokkal olcsóbbak, mint az audio cd rekorderek.
Példa:
De futottam olyan fanatikusba, akinek a polcra kellett egy működő yamaha cd író. Meg is kérdeztem tőle, ha polcra teszi nem mindegy hogy működik vagy sem? Illetve nem lenne olcsóbb venni egy hibásat, de esztétikailag szépet? Ésszerű magyarázatot nem tudott rá adni.
Ilyen kütyüket többféle halmazt képviselő vásárlók vesznek.
1. Retrtó kütyü mániások.
2. Oldscool hardware b*zik
3. Hifisták
4. Egyéb nosztalgiázók.
A négyesen azokat az "öreg" számítástechnikáért rajongókat vagy szakmabéliket értem, akik abban az időben voltak fiatalok, amikor még az egyik megoldás az adathordozásra a CD írás volt. A másik a mobilrack. De a Winyók még nagyon drágák voltak és egy Winyó kapacitása 4-8 cd lemez kapacitásával volt egyenértékű. Akkor még az internet csak a tengerentúlon bontogatta szárnyait, pendrive és memóriakártya elméletben sem létezett, meg ugye nem volt USB port sem. Floppy volt az egyik legnépszerűbb adatcserélésre alkalmas külső tároló. egy darab 128kb-es mp3 3 vagy 4 darab floppyra fért fel. Ha csak nerm valami böszme house zene volt, mertazok aztán hosszúak.
Na ekkoriban, amikor már nem egy nagyobb mai multifunkciós házi nyomtató méretű cd írók voltak, hanem megjelentek a pcbe szerelhető 5,25"-os cd írók, amik már pottom 150 ezerért elérhetőek voltak, amikor a minimálbér még nettó 10 ezer ft alatt volt. És ezek az írók nem voltak ám szabványosak, mert nem az akkor megszokott IDE interfészes vezérlőkártyákra voltak illeszthetőek.
Valakinem meg van még a SATA előtt ATA volt, amit a sata megjelenésével átkereszteltek PATA-ra? Eleinte 40 eres kábellel, aztán a gyorsabb ATA már 80 eres kábelt igényelt. Akkoriban a SCSI szabvány volt az ultimate dolog, ami szerverekben és munkaállomásokban voltak megtalálhatóak. De azok sem az alaplapra integráltan, mint ahogy az asztali pckben az ide vezérlő sem volt integrált. Külön venni kellett vezérlőkártyát a merevlemeznek és cd romoknak. Na ha valaki akkoriban cd írót akart tenni a pcjbe, ami mégegyszer, hanem háromszor annyiba került mint egy komplett pc és akkoriban egy korszerű új pc 4-5 havi minimálbérbe került, annak vennie kellet scsi kártyát.
Na az ilyen emberek ugranak az ilyen elit cuccokra.
De mondhatnám példának a VHS videomagnókat. Azok is még a kilencvenes évek első felében 3 havi minimálbérbe kerültek és a kétfejesekről veszélek, ráadásul nem sonyról, hanem a középkategóriás márkákról. Akkor egy stúdióvideó két új autó ára volt.
De vehetjük példának a nyolcvanas évek végéről, kilencvenes évek elejéről a cd lejátszó mellett az akkor igen népszerűnek számító másik hifi komponenst, a magnódecket, ami típustól függően fél autó, egy autó árába került. Egy egy ilyen régi működö példányért van aki komoly százezreket is ad amellett, hogy újabbat, kevesebb tudásút, gyengébb minőségűt már néhány tízezerért is lehet venni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!