Mit kell nézni CPU-GPU párosításkor?

Azt kell nézni, hogy az adott CPU egy közepesen CPU közepesen GPU igényes játékban kitudja e hajtani az adott videokártyát 100%-ra. Esetleg mèg egy általános 10-15%-os bottlenecket sem vesz annyira észre az ember. De ha 1440p-ben is leesik a kártya kihasználtsága 80% alá pláne ha a cpu miatt nincs 60fps akkor olyan videokártyát csak akkor érdemes venni ha tényleg jó áron hozzá jutsz ahhoz vagy pár hónapon belül új processzorra váltasz nagy eséllyel. De az RTX 5090-et pl 1440p felbontáson szerintem nem sok minden fogja most jelenleg még kihajtani tehát itt 4K-ra kell majd opcionálni amúgy is az első évében kifejezett 4K-ra tervezett kártya lesz. Vannak olyan CPU igényes játékok ahol felesleges ezt nézni mert egy R9 9950X3D sem fog tudni kicsavarni egy RTX 3070-et sem akár 1440p felbontáson ilyen például a CS2 mert annak nem kell annyi vga erő azért is nem tudnak a közepes vgak 100%-on menni a legerősebb cpuk mellett sem ebben a játékban. De vannak a normális cpu zabáló játékok mint a Warzone és néhány újabb esport játék.

Valahogy úgy tudnám leírni a dolgot, hogy videokártya családhoz érkezik általában 1-2-3 processzor generáció. Ha mondjuk egy RTX 4070-4080 vagy RX 7900 GRE-XTX szintű kártyát veszel és nem akarsz annyira a jövőbe tervezni és inkább sztori alapú játékokon van a hangsúly akkor egy alapabb Ryzen vagy Intel CPU elég neki játékok esetén egy I5 12400-14400F vagy R5 5600-7600-8400(F). Tudom a zen 3 és alder lake régebben jöttek ki de az RTX 4000 sorozat mellett is jól tartják magukat.

Ha viszont nagy hangsúly van az esport játékokon akkor Ryzen X3D is megfontolandó. Vagy Intel esetén I5 14600K, 13700-14700-12700K. Fölötte már nem feltétlen éri meg az Intel játék gépbe mert alig lesz jobb a teljesítmény és K verziós procik 8P magos procik raptor procik nagyon kazánok ott a non k 13900 és 14900 is de 210 ezer forintos árral..

Ha pedig fordítva nézzük a helyzetet akkor igazából egy x9-es procit is betehetsz GT 1010 mellé is. De minek vennél ilyet 150-200 ezer forint felett jóval gyengébb vga mellé. Az ilyen I7 14700F, R9 7950X3D féle procik megvásárlása is minimum RTX 4080, RX 7900 XTX teljesítmény szintű kártyák esetén ajánlottak kivéve akkor ha tényleg nagyon komoly munkát végzel a gépeden. Azért a 14700F-ez vittem szembe a 7950X3D-vel mert röhejes a 171K forintos ára és csak 7-8%-al erősebb mint a 13700F. Különben ez alatt a szint alatt a Ryzen 5, I5 vagy az olcsóbbik I7, Ryzen 7 procik is megfelelőek. Csak Intelnél a 13. Gen I7-ek ára most kezd beállni. A 12. Gen Inteleket meg nem veszik mert egyel régebbiek közben meg csak 15%-al ha gyengébbek.

[link]

Többféle szcenáriót beállíthatsz (milyen oprendszerrel, mennyi fedélzeti memóriával, grafika, vagy inkább processzor-intenzív alkalmazás stb).

Nagyon nem kell ezt túlgondolni. Én azt tenném hogy megnéznék 8-10 különböző modernebb játékot hogy hogy fut egy bizonyos párral. Mivel már kis milliárd teszt videó van youtubeon nem nehéz találni. Mondjuk Ryzen 5 7600 egy RTX 4070 el párosítva 1440p-ben. Ez egy elég jó reális páros. Vagy 4070 helyett RX 7700 XT. Ha azt látni hogy a kártya az esetek nagyon nagy részében 95% kihasználtság felett van akkor jó vagy.

De egyébként mindig jönnek ki rosszul optimalizált jáékok amik irreálisan sok CPU-t igényelnek mint pl a Dragon's Dogma 2 vagy Jedi Survivor. Semmi nem fog történni ha olykor kicsit 90% alá esik a kihasználtság magyarul bottleneck van.

Most kit érdekel ha 20 ból 4-5 játék esetén van bottleneck de a többiben nincs.

Én pár évig I7 3770k mellett használtam egy GTX 1080-at. Hát ott azért néhol maradt bőven az asztalon teljesítmény de volt ahol meg jól jött az extra GPU erő.

Legelőször: a bottleneck calculator egy orbitális nagy baromság, semennyire nem hasznos és mérvadó, de legalább jól meg tudja vezetni a hozzá nem értő felhasználókat. Hasonlóan hülyeség, mint a userbenchmark eredményei is.

"Tehát akkor ha jól értem, az a sok gyári adat, ami a gyártók oldalán fent van a processzorokról és a grafikus chippekről, mind semmitmondó olyan értelemben, hogy nem mondható meg belőle mekkora GPU-t lehet egy adott processzor mögé tenni"

Így van, jól érted. A megadott gyári adatok a GPU/kártya fizikai tulajdonságai és ennyi.

"Én mint mérnök ember /más területen/ azt gondolnám, hogy az adatokból valami módon ez kiolvasható, csak tudni kell, hogy mit kell nézni."

Te mint mérnök ember képes vagy kiolvasni egy adatból a hozzá semmilyen módon nem köthető más tulajdonságokat? Hogyan? :D

"Például ott vannak a fizikai GPU-t adó virtuális gép szolgáltatások is, ami hatalmas biznisz, valami módon csak megtervezik, hogy a virtuális processzornak milyen erőforrásai legyenek, hogy ki tudja hajtani a mögé társított GPU-t."

Persze, lemérték melyik konfiguráció mit tud és e szerint tervezték meg a szolgáltatást. Ugyanez a te kérdésedre is a válsz: le kell mérni X GPU-t Y CPUval és a kapott eredmény alapján kell dönteni.

Fogsz egy kiválasztott videókártyát és addig pakolod mellé az erősebbnél erősebb processzort, amíg a kívánt üzemi helyzetben ( játékok esetén felbontás, részletesség stb stb ) el nem éred a 100% GPU terhelést.

Az összes tech média ugyanezt csinálja, csak ők annyiban egyszerűsítenek hogy a processzorok teljesítményét az elérhető legerősebb videókártyával mérik míg a a videókártyákat az elérhető legerősebb processzorral.

A GPU tesztcsoport méréseiből kiderül mennyi a GPU-k teljesítménye, a CPU tesztekben pedig látszik, hogy melyik CPU legfeljett mekkora outputra képes. Innen már csak ki kell választani azt a két hardvert amiknek az értékei metszik egymást vagy közel egyezőek.

Szóval a legegyszerűbb, ha megnézed a publikált teszteket és ez alapján döntesz.

Még egy extra:

"Például ott vannak a fizikai GPU-t adó virtuális gép szolgáltatások is"

Itt érdemes kettébontani a dolgot: vannak szolgáltatások amik teljes fizikai GPU-t adnak amikkel GPU-n tudsz munkát végezni illetve vannak szolgáltatások amik csak GPU gyorsítást adnak.

Az elsőn valós időben tudsz GPUn dolgozni, renderelni, számolni akármi. A második esetben a GPUk csak enkóderként vannak jelen és a video streamet biztosítják ami gyorsabb és laggmentes VM felhasználást jelent amivel gond nélkül végezhető CPU intenzív CAD tervezés és hasonlók.

"de valahogy úgy képzelem, hogy bottleneck akkor keletkezik, ha a CPU nem tudja olyan gyorsani nyomni az adatokat a GPU-ba, ahogyan az feldolgozza."

Ez így van, ez a CPU bottleneck, az ellentéte pedig a GPU bottleneck.

"A CPU-k oldalán egy csomó ezzel kapcsolatos adatokat látok"

Biztos hogy ilyen adatot nem látsz, mert a játékmotorok eltérőek, más fizikai számításokat igényelnek az eltérő játékok, teljesen más a processzor számításigénye raszterizációnál mint sugárkövetésnél.

"Igaz, ez belsős adat, ilyet nem hiszem hogy találni lehet CPU-GPU párosításokról csak úgy a neten."

Minden processzor működik minden videókártyával. A tesztelők által mért adatokat megtalálod az interneten.

"Azt mondod egy mondattal korábban, hogy a userbenchmark eredménye hülyeség, most akkor mégis azt mondod, hogy benchmarkoljak?"

Nem mondtam, hogy benchmarkolj. Azt írtam nézd meg a neten elérhető méréseket, komplett iparág épült erre.

A userbenchmark mérése teljesen hülyeség, mivel a userbenchmark az egyik gyártó felé húz és folyamatosan úgy módosítja a mérés metodikáját, hogy az egyik gyártónak kedvezzen. Ilyen például a mérés idejéne rövidítése, ami most már csak 28 másodperc. Miért ennyi? Mert az egyik processzorgyártó termékei alap specifikáció szerint 28 másodpercig üzemelnek emelt ( turbo ) órajelen, majd utána visszaállnak a basic órajelre. A konkurens gyártó termékei alap beállításon 7/24/365-ben tudják a turbó órajelet. A termék lehet jobban teljesít, de csak 28 másodpercig...

A mérési metódus másik jelentős módosítása akkor történt amikor az egyik gyártó elkezdte túllépni magszámban a konkurenciát. Gyakorlatilag 8 mag 16 szálas processzorokat dobtak be a 4 mag 8 szálas konkurencia ellen ami teljes terhelés esetén laza 200%-os eredményt hozott volna, így visszavágták a mérést 1 magra.

A userbenchmark mérése a saját koordinátarendszerében jó, de azon kívül mindenhol használhatatlan és a való világ már évekkel ez előtt azon kívülre került.

"hanem hogy ehhez tucatnyi videokártyát és processzort kéne megvásárolni, ha feltételezzük, hogy a közzétett benchmark eredmények tényleg hülyeségek, azaz csak saját tesztnek lehet hinni. Egy magánszemély ezt szimplán nem tudja megtenni."

Magánszemély eddig sem tudta megcsinálni. Egy megoldás van: megkeresed a hitelesnek tekintett techoldalakat és csatornákat és az ő méréseiket veszed alapul. A hiteles mérés bárhol és bármikor reprodukálható, a te saját egyetlen processzoroddal ellenőrizheted hogy a saját mérésed és az ő méréseik egyeznek-e. Mások megteszik más processzorral, 30-40 ember bármikor akad a több száz milliós lélekszámú techszektorban aki lemér 1-1 processzort, így az átlagfelhasználók kontrollálni tudják a médiák méréseit. Ha ugyanaz jön ki akkor nincs gond, ha jelentős eltérés van az rögtön kiderül.

A legjelentősebb/legismertebb/leglfogadottabb 10-15 kiadó/csatorna/weboldal mérései hitelesnek tekinthetők. Az elmúlt néhány évben egy olyan eset volt, ahol a Techpoweruppal kapcsolatban részrehajlás gyanúja merült fel, de annak az oka az volt, hogy a tesztkörnyezet kialakításakor hibáztak így hamis eredményeket kaptak. Újramérték, újrapublikálták és elismerték a mérési hibát.