Flexium cnc vezérlőben milyen az L és E változó?
Életembe nem hallottam még ilyenről . Leírnád mi a szintaxisa mit kéne látnom egy ilyen programban . L=251.245 E=2541.2154
Én a cnc programozásban nem is találok ilyenre példát csak arra hogy #1-#33 ig lokális változók aminek szintaxisa #1=1245.1245 És #100 tól #500 ig globális változókat ábrázolunk.
A flexium géphez nem adtak semmilyen programozási könyvet csak a vezérlő HMI használatia van az is csak a gépből elérhető . A gyártó állítása szerint nem is lehet programozni a gépet csak cad által kész fájlokat rátölteni ami nonszensz szerintem . flexium+68 vezérőlről van szó. Még a menüjében is van olyan hogy variable és amit találtam ingyenes leírást abban írta ezeket a L E változókat de az egész internetet felforgatva se találok ilyen cnc változókra programozási példát . A cad által írt kódban eleve nincsenek is változók mert az egy fix kész mozgást ír le.
De nekem paraméteresen kéne programot írni a gépre hogy a gép kezelője át tudja írni a méreteket stb t. Kész röhely hogy azt mondták ilyet nem lehet . Két fajta programozási könyvet találtam egyik flexium+ a másik flexium programing és meg kel venni de honnan tudjam hogy melyik kell a flexium+68 as géphez ?
Jobban utánanéztem, az E paraméterekre vonatkozóan nem jó infót adtam. Ez a vezérlő egyedi paraméteres programozás tekintetében. Az L paraméter úgy működik mint más vezérlőkön a #1-#33 csak itt L-el kell jelölni a paramétert. Itt van pár programozási példa:
N..
N50 L1 = 0 (Initialisation of the variable with zero)
N60 L1 = L1 + 1 (Increment of the variable)
N..
N..
N200 G79 L1 < 10 N60 (Condition: if L1 < 10, jump to N60; else
continue)
N210
N..
Ez egy paraméteres eszterga program:
%18
L1=85 (LENGTH A)
L2=28 (LENGTH B)
L3=35 (LENGTH C)
L11=48 (DIAMETER D)
L12=39 (DIAMETER E)
L13=28 (DIAMETER F)
L19=1.5 (CHAMFER)
N10 G00 G52 X0 Z0
N20 T01 D01 M06 (EXTERNAL TOOL)
N30 G97 S900 M40 M03
N40 G95 F0.2
L4=L1+3 Computation of point Za
N50 G42 XL13 ZL4 Point a
N60 G92 S2000
N70 G96 S160
L5=L1-L2 Computation of point Zb
N80 G01 ZL5 Point b
N90 XL12 EB-L19 Point c
N100 ZL3 Point d
L6=3*2+L11 Computation of point Xe
N110 XL6 Point e
N120 G40 G77 N10 N10 G97 S900 MO5
N130 M02
Az E paraméterek, adat írásra, kiolvasásra jók ezen a vezérlőn. Programból ki lehet olvasni a különböző PLC és CNC változókat. PLC változó pl hogy az ajtó csukás jeladónak mi az aktuális állapota. CNC változó pl az orsóban lévő szerszám száma, hossza, rádiusza stb. Ezeket lehet programból kiolvasni és változtatni. Olyan esetekben lehet jó pl beállítasz egy széria gyártást, rögzíted programban a bemért szerszámok hosszát, amivel te jó darabot csináltál, meghatározol egy értéket mondjuk +-0,1mm amit korrekciózhat a gépkezelő. Ha mondjuk véletlenül 1mm-t korrekcióz a hosszára a gépkezelő akkor generálhatsz egy hibát, kiszűrve a véletlen elírásból eredő szerszámtörést/selejtet. Ide példát nem tudok írni mert rengeteg paraméter van.
Köszi a válaszokat.
Közben megkaptam az ISO programozási könyvet és ennél is bonyolultabb a helyzet .
Én úgy értelmezem hogy itt az L lokális változó nem azt jelenti mint más gépeknél hogy a hatóköre program szintű és egy alprogram hívásnál ugyan az a változó ha módosul akkor az csak abban a programban lesz érvényes és ugyan ez a változó a hívó programban nem változik meg .
És nem is úgy vannak kiosztva :
List of L Variables
• Variables L0 to L19,
• Variables L100 to L199,
• Variables L900 to L959.
Variables L0 to L19, L100 to L199, L900 to L959 have the same format and use but cause differences
in programming (see chapter 7.2).
Use
L Variables can be used:
• to perform operations,
• for increments and decrements,
• for conditional branches with function G79 after comparison with an expression, use caution with
equivalence tests.
• jointly with programming of external E parameters to make transfers.
De most nem is ez irányba lenne kérdésem hanem ha ismered az ISO marógép nyelvet ami XYZ AC 5 tengelyt vezérel és itt DAT1 DAT2 DAT3 koordináta eltolási rendszer van és úgy jelzik a referencia pontot hogy OM "origin machine" ,a munkadarab kr eket meg úgy hogy OP "origin program". És itt a DAT1 ben vannak a G54-G58 kr ek és a DAT2 ben G502-G550 további hozzáadható eltolások és az így definiált OP kr mint forgó asztal középpontjának számít ezért lehetőség van a DAT3 al a forgás tengelyére merőleges sík kiválasztásával ezen a kétdimenziós síkon egy újjabb eltolást ,egy off-center eltolást hozzáadni ami így az OP t eltolja a forgás középpontjából vagyis az excentert figyelembe véve képes a munkadarabot ugyan úgy megmunkálni mintha az pontosan a forgás középpontjában lenne felhelyezve az asztalra. Egyetlen kérdés amit nem tudok hogy ez az eljárás mozgás közben is működik vagy csak az elforgatott és megállított asztalnál . Mivel a leírásban azt írja hogy csak a kivlasztott síkban ahol az excentert értelmezzük az a két tengely mozgására vonatkozóan számolja ki .
Ha van tapasztalatod ilyen esetben hogy mi történik azt meghallgatnám . cadcam szoftverrel előállított programoknál ez természetesen folyamatosan működik mert már előre meg van írva a szerszám pálya csak én nem használhatok cadcam ot csak az ISO kód lehetőségeit DAT3 használatát.
Vezérlőtől függetlenül az 5 tengelyes megmunkálásnak 2 típusa van, az indexált és a folyamatos megmunkálás. Az indexált lényege hogy gép kinematikától függően vagy a munkadarabot vagy a szerszámot bedöntöd egy adott szögbe és utána egy 3 tengelyes megmunkálást végzel (pl döntött furat, zseb stb) Amit leírtál az nagyjából ennek felel meg.
Amire viszont szükséged lenne az a folyamatos megmunkálás, amikor a lineáris és forgó tengelyek egyszerre szinkronban mozognak. Ez már komolyabb feladat mind a vezérlés, mind a hajtások, mind a programozás oldaláról. Régebben ezt CAM rendszerrel oldották meg, úgy hogy a szerszámok pontos hosszával, a munkadarab helyzetével a CAM szoftver számolt (egy nagyon pontosan beállított kinematikai modellben), ezzel az volt a gond hogy ha beraktál egy új szerszámot akkor annak az új hosszát be kellett vinni a programba és újra kellett számolni a pályát. Ez így elég időigényes. Erre fejlesztették ki az ún. TCPM funkciót (tool center point management) vagyis a szerszám végpont vezérlést aminek a lényege hogy a darab pozícióját és a szerszám hosszát a vezérlő dinamikusan kezeli, és nem kell új program ha odébb kerül a darab vagy változik a szerszámhossz. Erre az utóbbi funkcióra lenne szükséged, azt kellene megnézned hogy ilyesmit találsz-e a leírásban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!