Miért mondja ezt a matek tanár?

Gondolom arra gondolhatott, hogy egy numerikus típusú változó olyan megadott szám értéket képes tárolni, ami nem nagyobb, mint a maximálisan ábrázolható szám, vagy nem kisebb, mint a minimálisan ábrázolható szám a típusban. De ez függ még a szám ábrázolás mindjától is (lebegő és fix pontos ábrázolás).

Vegyünk példaként egy int (egész szám) típust: 4 bájt a nagysága, ami összesen 32 bit és fix pontos ábrázolású. Na ugye tudjuk, hogy a számítógép a 2-s szám rendszerben dolgozik, így a maximálisan ábrázolható szám, ha nincs előjel (nem lehet mínusz) az 2^32 - 1, előjellel meg 2^31-1.

Remélem segítettem.

Számold ki egy kör területét végtelen pontossággal.

Pl legyen r=5cm

A képletben csak egy egyszerű hatvány van. Sikerülni fog? 🤔

Nem egész kitevős hatványozás elég összetetten számolható. Nyilván géppel egészen jól lehet közelíteni. A másik gond, hogy nem egy rendszert ismerünk (ilyen volt pl. egy régebbi excel is, a mostaninál nem teszteltem így nem tudom), de az egész kitevős hatványt is ugyanazzal a közelítéssel számolta (főleg nagyobb n-ek esetén, mert egyszerűen gyorsabb lesz). Nem tudom, hogy a logaritmust tanultátok-e de ha igen akkor érthető lesz az alábbi módszer (a legtöbb esetben így számolnak):

y=a^b (a-t hatványozzuk b-re). Ha ennek vesszük logaritmusát akkor z=ln(y) jelölést bevezetve z=ln(a^b) és a log. azonosságok miatt igaz lesz az, hogy z=b*ln(a) Majd ebből egy exponenciális függvénnyel a végeredmény már meg kapható y=e^z (azaz y=e^(b*ln(a)) lesz az eredmény abin van egy logartimus függvény ln(x) és egy exp. fv. e^x) az egész "poénja", hogy mind az ln(x) mind az e^x függvény egészen könnyen közelíthető nem is kell hozzá túl sokat számolni, viszonylag kevés lépésből megvan a ma használt (alap) 14 jegy pontosságig.