Hogyan lehet megbízhatóan csatlakoztatni kb. 120 eszközt egy wifi hálózatra?

1. Amit csak lehet, kábelesen (Ethernet)/áramhálózati hálózati adaptereken keresztül kell elérhetővé tenni - csökkentve ezzel a vezetéknélküli spektrum terheltségét.

2. Nagyobb gyártóknak - Ubiquity-nak, Mikrotik-nek, Cisco/Meraki-nak, de akár a TP-Link-nek is - vannak olyan rendszerei, ahol egy központi vezérlő eszköz kezeli a rá - akár vezetékesen (ezzel is csökkentve a vezetéknélküli elérés kihasználtságát) - csatlakozó elérési pontokat (AP-kat), amikre csatlakoznak a vezetéknélküli kliensek.

Alkalmasint több AP is kellhet - akár szobánként egy-egy külön - de ezek elhelyezését, frekvencia-elosztását, kimenő teljesítményének vezérlését meg kell tervezni (erre a már említett központi vezérlő eszközök szoftverei lehetőséget biztosítanak).

3. Egy C osztályú alhálózati maszk (255.255.255.0) összesen 255 hosztot enged, ebből egy a broadcast cím, egy pedig alkalmasint az átjáróé, így 253 eszköz lehet. Tehát az elegendő 120 eszköz ellátásához.

"Egy ilyen tplink router hány wifi eszközt tud kiszolgálni biztonságosan"

Ez azért a minőségtől (árkategóriától) erősen függ.

A legalsó kategória inkább csak szívás lenne. Tudom, mert előző munkahelyemen 20 ezer forintból kellett lefedni egy 2 emeletes, emeletenként 7 termes intézményt. Mivel pénz nem volt rá több, azt meg nem lehetett mondani, hogy ennyiből nem lehet, kénytelenek voltunk a leggagyibb wifi-routereket beszerezni. Ez 8 éve volt, akkor még kicsit olcsóbbak voltak ezek a dolgok, de így is ha jól emlékszem, 6 routert tudtunk így venni. Technikailag az összes termet lefedtük, mindenhol volt kielégítő jelerősség. De amikor ténylegesen rácsatlakoztak a kliensek, egy-egy router 5-10 eszközt bírt kiszolgálni, utána pedig a döglődés legülönbözőbb jeleit mutatta. Belassult a forgalom, megállt, ledobta az eszközöket, néha le is fagyott, stb... de hát olcsó húsnak híg a leve.

Aztán kihívtak egy "szakembert"... mert ugye mi biztosan dísznövénykertészi végzettséggel akartuk kiépíteni a hálózatot. De a főnökség szerint mi voltunk a balfékek, akik nem képesek egy működőképes hálózatot összehozni. Aztán amikor a külsős szakértők megmondták, hogy alsó hangon fél millát, de inkább másfelet rá kéne költeni, hogy rendes hálózat legyen, akkor elengedték a dolgot. Én már rég eljöttem onnan, a volt munkatársam néha beszámol az ottani állapotokról. Még mindig ugyanazok a 3-4 ezer forintos vackok vannak, amiket anno beszereztünk. Én meg azt mondom, hogy váljék egészsgükre. A mostani munkahelyemen normális rendszer van, Ubiquity AP-kkal, egyszer kellett normálisan kiépíteni, és sok évig működőképes marad.

Visszatérve a kiinduló kérdésre: a legalsóbb kategória tényleg nagyon max. 10 klienst tud stabilan kiszolgálni. Ha alacsony az adatforgalom, akkor minden bizonnyal kicsit többet, ha nagy az adatforgalom, akkor már kevesebbtől is besokallhat, de tényleg ezekre nem érdemes 20-30 eszközt rábízni.

[link]

Mondjuk egy ilyen eszközre simán rá mernék bízni többtíz eszközt. Nem merem 100%-ra azt mondani, hogy 120 eszközt is simán kiszolgál, de ha nem akarnék profibb megoldásokban gondolkodni, én ezzel tennék egy próbát. Legrosszabb esetben két ilyen eszköz a ház két felébe, és 50-60 alacsony foralmazású eszközt már biztos, hogy le fognak tudni kezelni.

"úgy hogy mindhárom natoljon"

A NAT-olással az a gond, hogy erőforrás-igényes - és az olcsóbb routerek korlátozott erőforrásokkal (gyenge processzorral, kevés memóriával) rendelkeznek.

A másik probléma ezekkel az olcsó "routerekkel", hogy körsugárzó antenna van rajtuk, így mindenhonnan összeszedik a zajokat (pláne hogy ezeket a falhoz közel szokták elhelyezni). Az erre a célra tervezett AP-kban irányított antenna van, így az valamelyest eliminálni tudja az antenna sugárnyalábjába eső adókat (az már egy másik kérdés, hogy az IoT eszközökben is általában körsugárzó van).

A harmadik dolog a régi routereknél a 802.11N/Wifi4 szabványban bevezetett MIMO és a 802.11ac/Wifi5 szabványban bevezetett nyalábformálás (beamforming) technológiájának hiánya - ezek felelősek azért, hogy egy eszköz több eszközzel tudjon kapcsolatot tartani.

És akkor még ott van, hogy a beltérben a különböző terepakadályokon (falon, nyílászárókon, bútorokon) a wifinél alkalmazott mikrohullámú sugárzás visszaverődik - ezzel káros öninterferenciát teremtve - elnyelődik - így gyengül a jele - szétszóródik - így a jel sérül, csökken a jelminőség, szakadozás, lassúság lesz a vége. A szomszédból származó wifi-adók interferáló hatásáról már nem is beszélve.

Én azt tudom mondani, amit már előttem megírtak: amit csak lehet, meg kell próbálni vezetékes kapcsolattal csatlakoztatni. Tudom, sok eszköznek nincs vezetékes portja, de amelyiknél van, ott mindenképp érdemes ezzel élni.

Wifinél pedig meggondolandó, hogy lehet-e 5 GHz-es tartományt használni. Az azért nem olyan zsúfolt, már csak azért sem, mert a hatótávja kisebb, így kicsi a valószínűsége, hogy a szomszédok bezavarnak.

Persze, ha az eszköz csak 2,4-et tud, akkor nincs mit tenni.