Létezik, hogy régi ratyi laptop SSD-vel LASSABB, mint HDD-vel????

Rajtam qrva jót röhögött a számtech-boltos haverom, amikor ugyanebbe futottam bele.

Vettem a régi laposomba egy SSD-t, hogy felpörgessem kicsit.

A dual-core gépből csinált nekem egy pentium III-as színvonalat.

Ha nincs a boot-menüben AHCI beállítási lehetőség, akkor felejtős az SSD.

Ezekben rendszerint IDE-SATA native mode lehetőség van. Az a korábbi.

#11-nek:

Elemezgetheted akárhogy, ez akkor is így van.

Qrvára belassul tőle.

Rácsörögtem a srácra, dobta a választ:

Az alaplapi HDD vezérlő-chip átviteli sebessége max 200 MB/s körüli, az SSD-knek ez az ALSÓ határa.

A HDD chipnek folyamatosan pufferelnie kell, mert olyan sebességgel dolgozik az SSD még a leglassabb üzemmódjában is, ami a régi chip-ek felső határán mozog.

Annyi plusz munka hárul a gépre az adatok fékezésével, hogy a normál funkciók lelassulnak.

Ferrari motor, trabant kaszniban. XD

A lassú szó ugye több dolgot is jelenthet.

Én a kontextusból úgy veszem ki, hogy általános lassúságról van szó.

Kattintgatok Windows-ban és döcög minden.

A SATA verziónak (1 vs 2 vs 3) inkább csak nagy fájlok másolásánál van jelentősége.

Kisebb fájlok (tipikus programbetöltés, Windows használat) estén a legújabb SSD-k sem nagyon tudják még a SATA 1 150 MB/s-es sebességét sem kitölteni (legtöbb esetben, pl. szerver jellegű használat más tészta).

Főleg a legkisebb pár kilobájtos méretkategória esetén.

Ezek a fájlok jellemzően 20-50 MB/s sebességgel vannak írva/olvasva.

Ami sokkal jobb mint egy HDD-nél, ami max 1-2 MB/s-et tud megugrani ilyen kis fájlméret esetén.

Én anno régi gépben IDE módban is használtam SATA SSD-t (értsd nem AHCI-vel), lassabb volt, de nem gázosan.

HDD-hez képest még így is fényévekkel jobb volt. Szóval szerintem az AHCI mód hiánya sem akkora fegyvertény, hogy a jelenségre magyarázat legyen

(de SSD márka/típustól is függhet valamennyire).

A fájlműveleteknek van CPU terhelése is persze.

Teljesen nem kizárt, hogy ez lehúzza a dolgokat.

De inkább csak akkor, ha épp nagyon sok a fájlművelet (vagy valamiért speciális):

pont megy több nagy másolás, torrent fel/letöltés (gyors Digi kaliberű internet mellett), esetleg BitLocker lemeztitkosítás, épp teker a Windows Update vagy a vírusirtó stb.

Anyámnak volt egy darabig egy kétmagos Core 2-es (E7500) gépe, abba is raktam neki egy SSD-t és ment jól.

Mondjuk Ubuntu volt rajta, nem Windows, de nem hiszem, hogy ez számítana.

Én inkább valami szoftveres gondra gyanakszom.

Esetleg a disk clonozás valahogy nem jól sikerült. Tudni kellene az OS és a disk clone eszköz pontos típusát/verzióját.

Talán az alignálás nevű jelenség környékén érdemes keresgélni, lásd:

[link]

Vagy akkor már érdemesebb legyalulni az egész SSD-t nullára (partíciókat is) és a egy tiszta telepítést csinálni... az a biztos.

Vagy ha más nem, megpróbálni érdemes, hogy látszik-e javulás.

#15-nek:

Figyelj!

Nekem is itt van a polcon az a kibaxott HP nc6320, amivel pontosan így jártam. És a fenti választ informatikus adta aki számtech boltot és szervizt vezet. Mielőtt beszéltem vele, én is elképzelhetetlennek tartottam. Komolyabb problémára gyanakodtam.

Mondta hogy ha nem hiszem, tegyem vissza a HDD-t és nézzem meg. Igaza volt, az a megszokott sebességgel dolgozott.

Ha egy ilyen régi chipset-es gépbe SSD-t teszel, akkor az teljes rendszer-akadást fog okozni. A boot-idő nekem kb az ötszörösére nőtt, már azt hittem hogy lefagyott. Ablaknyitások előtt pár pillanat "gondolkodás", a böngésző pedig katasztrofális lett. A Google oldalát kb 6 másodper alatt nyitotta meg.

Ismét #15-nek:

Most néztem csak meg:

Te egy desktopot vetsz össze egy laptoppal?

Ignored.

17-es:

Az általad említett HP nc6320 még kb. egy-két szériával régebbi minden tekintetben (CPU, chipset stb.). Kb. 2006-os gép. Akkor consumer szegmensben érdemben még semmilyen SSD nem volt kapható, a gyártók sem gondoltak rá, nem volt szempont.

Ami gépet én írtam az már kb. 2008-2009 évjárat, amikor az első használható consumer SSD-k megjelentek (pl. Intel X25-M), esélyes, hogy akkor már a chipsetek, driverek stb. tervezésénél legalább minimálisan gondoltak a "Mi van, ha SSD-t használ valaki" kérdésre még egy átlagos gépnél is.

Az, hogy desktop vagy sem szerintem sokat nem kellene, hogy számítson.

Abban a tekintetben, hogy a "notebookság" nem tűnik önmagában az extrém lassúság okának. Nagyon nagy különbség a desktop chipsetek és a notebook chipsetek között nincs alap dolgok, pl. SATA, USB stb. kapcsán.

Amin van SATA port az kellene, hogy vigyen minden SATA kompatibilis eszközt, nem? ELVBEN legalább is :)

A válaszomban szereplő desktop gépet azért hoztam fel, mert az volt a legközelebbi releváns példa, amivel saját személyes tapasztalatom van.

Tehát nem azért, mert tökéletes példa.

Sajnos az eredeti kérdésben csak annyi volt, hogy "régi ratyi laptop".

Ebből nehéz belőni, hogy pontosan miről van szó.

Amennyiben egy kései Core 2 éránál régebbi a gép, akkor igen, persze furcsaságok előfordulhatnak. Szívesen kipróbálnám, de nincs ilyen régi gépen most.

Megjegyzem IT területen általában sem biztos, soha semmi.

Én is láttam már "karón varjút" :)

Egy SSD kb 10-15-SZÖR (!) gyorsabb, mint egy HDD, főleg, mint egy 5400rpm lapto HDD, már ami a kis fájlokat illeti. És a legtöbb netezgrtős-filmezgetős-office felhasználós gépben ez számít. Szekvenciális írásban/olvasásban beérhetik egymást sata2 porton, de ez használat közben nagyon nem számít. Az számít pl, hogy ha megnyitsz egy chrome-ot, akkor a saccolok 4528 db apró fájlt milyen gyorsan éri el, ís ebben a HDD elvérzik, mert oda kell.fordítania az olvasófelyet, oda kell pörögnie a lemeznek az olbasóhoz... ez kb random olvasási.feladat, a lemezen fizikailag szanaszét tördelve vannak a szülséges adatok, minden fájl megnyitása értékes századmásodpercekbe kerül, ami azt eredményezi, hogy akár fél-egy perc is lehet egy chrome böngésző megnyitása laptop hdd-ről. Ssd-nél nagyon max 10 mp még egy régi gépen is. Modern gépen meg 1-2 mp.

A lassúságot nem az SSD okozza. Más probléma van.