Hosszú távú adattárolás?

Én inkább a szakaszos rövid távú többszörös tárolásban gondolkodnék , nem az egyszeri hosszúban. Mindig az aktuális technológiai feltételek szerint tárold több, többféle adathordozón a dolgokat (az egyik pedig a felhő), amiket rendszeresen (legyen pl. 5 év) felülvizsgálsz és továbbmentesz új adathordozóra, mert akkor "újraindul" a feltételezett lejárati idő.

Az egyszeri hosszú távú tárolás buktatója, hogy a ma használatos technológia 50 év múlva lehet már sehol nem lesz, de lehet még csak konvertálva sem oldható meg az átállás és helyreállítás, vagy csak nagyon körülményesen. Plusz ha mégsem annyira időtálló a választott adathordozó, akkor buktál mindent.

Ami kell neked az a RAID: [link]

Hogy építesz egy saját NAS gépet (egy működő, de kidobásra itélt alaplap/cpu/ram eszközökből és Linux OS alapokon) vagy veszel valami erre szánt cél hardward (pl. Synology NAS) az már csak rajtad áll.

Megjegyzem: Synology is software-s RAID-et használ. A hardveres RAID az drága. Nekem 2 házi szerver duruzsol a pincében, de mind2 softveres raidben megy. Meg nem is esznek sokat.

Én integrált CPU-s micro méreteű alaplapból építettem össze, szóval nem izom gépre kell gondolni, mert csak adatforgalmat bonyolít, semmi számítást nem kell végeznie.

Ilyen elvárásoknak a max a legprofibb eszközök felelnek meg. Vagy azok se.

Otthoni feltételek mellet ezeket érdemes mérlegelni szerintem, leginkább kettőt kombinálva:

Felhő tárhely: A háztartástól teljesen független (villám, tus, stb) , magas rendelkezésre állású, könnyen elérhető. De itt is lehet hiba, vagy adatszivárgás.

Külső USBs winyo : offline tárolás, időt álló, olcsó.

NAS: online, raid esetén HW meghibásodástól védett. Pl Zsaroló virustól nem...

Periodikusan ezeket ellenőrizni kell, persze. És ismétlem, kombinálva érdemes.

"a HDD-ben a felmágnesezett szektorok egy idő után elvesztik a mágnesességüket, tehát eltűnik róla az adat"

Ez a jelenség az SSD-knél (pendrive, memkártya) is meg van, azok sem képesek örökre tárolni a cellafeszültségüket.

solid state alapú megoldásokat most még élből kizárnám (bár, mellékmegoldásként használhatod), sokkal inkább HDD. Abból veszel 2-3 db-ot és tükrözöd az egyik tartalmát a többire, így matematikailag kisebb az esélye, hogy mind egyszerre menjen tönkre (persze ha egyszerre veszel hdd-t, akkor ne egy márkának egyetlen egy sorozatából 3-at, mert ha gyári hibás, b.szarinthatod az egészet).

Ezeket a HDD-ket megfogod és egy megfelelő víz és tűzállóságú tárolóba rakod (ami ha alapból nem védett mágneseseződés ellen, akkor megoldod házilag a faraday kalitka dolgot). Ha nem gyakran mentesz rájuk, akkor évente előveszed őket, állapotot ellenőrzöl és így egyben segítesz is a lemezeknek megtartani a fitt adattároló képességüket.

Ha akarod vehetsz még archiválásra kifejlesztett DVD/BD lemezeket is ezek élettartama 100 évig garantált, de ugye a visszaolvasó egységeik már most is ritkának számítanak. Bár, ha külső meghajtóban gondolkodsz, akkor lehet még 10-20 évig reménykedni a használhatóságukban (vegyél egyből kettőt :).

Amúgy meg most is vannak és valszeg a jövőben is lesznek adatmentő cégek, így tökfelesleges most 100 ezreket feccölni bármibe is. A legalapabb, de jól átgondolt stratégiai is megfelelő számodra. A többit ha kell megoldja helyett a jövőben egy cég. Igaz sokba kerülhet, de most legalább spórolsz.

Egyenlőre két technológia bizonyította a >40 év adattárolást (sikeres vissza olvasás ennyi idő elteltével) az egyik a kis írássűrűségi mágnesszalag, a másik a ferrit gyűrűs memória. Az összes többiről csak "sejtések" és "elméletek" léteznek. De >40 év után eddig csak mágnesszalagot és ferritgyűrűs memóriát sikerült hibátlanul! visszaolvasni. aki lepontoz indokolja meg legyen szíves miért tette! Ezek tények. Utána lehet olvasni több helyen.

Bármi másról nincs hosszú távú tapasztalat (egyszerűen nem telt el elég idő amióta a technikát kitalálták, és csak sejtések vannak, hogy majd vissza lehet olvasni x év múlva).

1. Mindenképpen több példányban készíts másolatot. Egy adathordozóra készített mentés az nem biztonsági mentés.

2. Ezeket lehetőleg tárold egymástól eltérő helyeken - ha bármelyik megsérülne (tűz, beázás, meteoriteső, zombihordák,...) - van másik.

3. Időnként ellenőrizd ezek integritását, olvashatóságát.

4. Felhőtárhelyen anonimizálás (a fájl nevéből ne lehessen kitalálni a tartalmát) és titkosítás nélkül nem tárolunk fontos adatokat (pláne nem amerikai gigavállalatoknál, akik abból élnek, hogy a feltöltött adataidat nézik át).

Vannak szolgáltatók - mint például a mega.nz vagy a pCloud - akik biztosítanak végponttól végpontig tartó titkosítást (szóval az állományok már a gépeden titkosításra kerülnek és titkosítva kerülnek feltöltésre) - de vannak olyan külön programok is, amik az anonimizálást és a titkosítást a felhőtárhelytől függetlenül megoldják - mint például a Cryptomator.

A #8-as hozzászóláshoz kiegészítésként: vannak olyan szolgáltatók, akik pont a hosszú távú adattárolást tűzték ki célul - például Svájcban:

[link]