Miért nem sima LED-eket használtak már régen is a kijelzőkhöz?

Talán mert kellett némi technikai fejlődés, hogy egy OLED panelt elő tudjanak állítani?

És igen, létezett a '60-as években félvezető-technológia. Ha az akkori technikával akartak volna LED-kijelzőt létrehozni, akkor egy átlagos tévé felbontása lett volna vagy 150×80.

"...minden pixel egy kis LED."

A LED-es világításnál minimum 3 ledből áll egy képkocka.

[link]

Láttál te már gyártósort, mennyivel bonyolultabb mai LED kijelzőt csinálni, mint az előtte lévőket? olyan szintű nanotechnológiáról beszélünk, ahol a technológiai szint sehol nem volt az elmúlt 50 évben előtte.

Ez kb olyan, rajzold le az e.koli baktériumot, de mikroszkópot nem kapsz, mert az még nem létezik. Sok sikert.

Ahogy már írták, ha régen led-ből építettek volna kijelzőt, elképesztően alacsony lenne a felbontása. Manapság pedig lehet venni LED monitorokat is, ami pont az LCD után, de még az OLED és a QLED előtt jött be, keresőbe annyit írj be hogy LED monitor, sorban vág arcon a találati lista.

Ezeknek az elve már sok esetben régóta ismert volt. Még a 70-es évekban olvastam egy cikket a kísérleti LED próbálkozásokról. Ott írták, ha ledekkel akartak volna megépíteni egy akkor hagyományos felbontású tv-t, akkor egy "kisebb erőmű" kellett volna az üzemeltetéséhez.

Azoknak az első vörös sárga és zöld ledeknek a fénye még nagyon gyenge volt.

Kb 2003-ban tudtam fehér LED-et venni, ami durván gyenge volt még. Nem sokkal előtte jelentek meg az erősebb fényű kék LED-ek, ami a fehér fényűnek az alapja, ami lumineszvens fényport gerjeszt, ami a kéket kiegészítve, összességében fehér fényt sugároz.

Amíg nincs tömegesen, olcsón létrehozható hatékonyabb eszköz, addig nem lehet rá alapozva komplexebb dolgot sem építeni. Ezeken még én is nagyon sokat gondolkodtam 1970 környékén, de már előtte is

Akkor gondolkodtam rajta, hogy lehetne valamilyen elektromos hatásra fényt kibocsátó dologgal, vagy a fény áteresztését, visszaverését megváltoztatható dologgal képszerű megjelenítést létrehozni.

Akkoriban nagy divat volt a diplomata táska. Éppen azon gondolkodtam, milyen vezérelhető kijelző képpontokként használható technológiát lehetne kifeljeszteni és felhasználni pl egy diplomata táska felületébe beépítve. Az elektronikának és a kWos nagyságrendű táplálást is meg kellett volna oldani, na meg a több elektromis kályha teljesíymény mellett megkelenő hő tömeget is kezelni kellett volna... Akkor már láttam, hog ez az akkor még "jelenleginek" nebezhető technológia mellett nem kivitelezhető reálisan. Sőt ha ennek el kellett volna férni a táska belsejében. :O

A felépítéséhez akkor nem voltak cél áramkörök csak nagyobb fogyasztású logikai IC-k voltak elérhetők, amivel ilyen képpont szám esetén már önmagában a vezérlés is jelentős áramfelvételt jelentett volna az akkor rendelkezésre álló TTL logikai áramkörökkel

Később megjelentek a C-MOS logikai áramkörök is amelyek jóval kisebb fogyasztásúak.

A LED-et az akkor még szinte elérhetetlensége, az akkor még alacsony hatékonysága és nagyobb pixelszám esetén a jelentős összegződő fogyasztása miatt vetettem el még abban az időszakban.

Ekkor még nem is mondtam, hogy először csak vörös fényűként volt elérhető.

Később megjelentek a sárga, majd a zöld LED-ek is.

Az első kék LED-et Z akkori, havi 4000,-Ftos fizetés mellett 600,-Ft-os áron lehetett megvenni. Egészen halvány lilásfeháresen derengő, alig látható fénye volt, még a '70-es évek elején-közepén.

Az első LED-ek még nagyon alacsony hatékonságúak voltak.

Ha utána számolunk, hogy azokat a ledeket még teljes áramuk környékén kellett működtetni, ha egyáltalán jelzőfény értékű fényességet akartunk elérni. Ha vesszük a régi tv rendszer kb. 300.000 képpontját LED-enként 0.05 watt max. üzemi teljesítménnyel, az felszorozva már 15 kW teljesítmény felvételt jelentett volna. Annyira nem voltak erősek az első vörös ledek, hogy gondolni sem lehetett az időmultiplex vezérlésre, mert akkor az nem adott volna még használható fényt, pedig méregettem, kísérleteztem ezekkel is, igaz már a 2000-es évek elején, amikor már elérhetőek voltak a nagyobb fényű kék nitrát anyagú LED-ek.

Amikor a rövid időre felvillanást létrehozó 555-ös időzítő IC-vel épített impulzus arány generátorral kísérleyeztem, amikor impulzus szélesség lecsökken, azt integrálja a szemünk egy gyengébb fény élményként engedi látni. Kb 8Hz-nek megfelelő szélességig villogtatva még nagyobb fényűként látszott, de ahogy mentem feljebb a frekvenciával, a fényerő érzés is jelentősen csökkent már 12-14Hz környékén.

Akkor még nem esett komolyabb említés sem az Organikus fénykibocsátó eszközökről.

Viszont én személy szerint a rendkívül alacsony árammal vezérelhető LCD megjelenítőkben láttam reálisabban megépíthető technológiát.

Végül elméletben kidolgoztam egy 3D-s megjelítő rendszert (amikor még nem is nagyon álmodtak róla), hogy a hagyományos képcsöves tv technológia két félképét kihasználva, félkéoenként másik szemnek megfelelő képet leheyett volna sugározni, amit egy tv által vezérelhető LCD szemüveg engedett volna látni félképenként felváltva a bal és a jobb szem ízámára.

(Ezt ma aktív 3D-nek nevezik)

:)

Aztán megfordult még akkor a fejemben egy elméletileg működőképesnek tűnő technológia, aminél a megvalósításban komoly akadályokat láttam, de nem lett volna szükség LCD-re hozzá. Viszont több dolgot is nem tudtam hogy lehetne megoldani. Ehhez egy szemüvegre lett volna szükség, amiben kettő ellentétes polarizációjú szűrő van elhelyezve.

A képernyő felületén lett volna szintén egy képernyő soronként felváltott polarizációs síkban működő szűrő, aminek a kivitelezését nem tudtam hogyan (azóta megoldották passzív 3D néven), akkor csak az elvét láttam logikusnak. Viszont egyik probléma a jelentősen (felére) lecsökent felbontás lett volna. Ezárt már akkor, 1973-ban láttam a tv rendszer felbontás növelésének a szükségességét, de az akkori orosz technológiával való inkompitibilitási problémák miatt a Kádár rendszerben nem is nagyon tudtam elképzelni ehhez a váltáshoz politikai akaratot.

A másik gondot a katódsugárcsöveknél a képernyő sorok megjelenítési pozíciójának az instabilitása jelentette, ezért csak az LCD képernyőben láttam a valódi megoldást, esetleg valami plazmaszerű fényjelenség, reklám fénycsövekhez hasonló világító optikai cellákkal.

Na de LCD...

Utána néztem hol foglalkoznak LCD kutatással és ki felelős a kutatásért.

Akkor 1973-ban a Híradástechnikai KutatóIntézet (HIKI, későbbi MikroElektronikai Vállalat MEV ami nemsokkal később rejtélyesen leégett, mint kiderült, akkoriban épp az orosz rakétákhoz kezdtek vezérlő elektronikát feljeszteni, talán ezért.. Aztán ki tudja, miért harapódzott el olyan gyorsan az álmenyezet fölötti térben a tűz, mint nemrégiben megszólaltatták az akkori tűzoltókat akik mondták, ahogy eloltották egyok helyiségben az űlmenyezet fölött, máris felgyulladtak további terek).

Ott még a békés időkben, amikor ott jártam, szigorú igazolvány alapján működő beléptetés volt és fegyveres őrök voltak. Cdak úgy engedtek tovább, hogy oda telefonáltak akihez megyek és ha rábólintott, hogy mehetek, akkor elmondták, hogy első emelet, az üvegajyók között hosszan előre és a végén jobbra van Véghely Tamás, akkor fiatal, nagy bozontos fekete szakállú, kezdő kutatómérnök fogadott az LCD témában ismerős. út közben spéci asztalok voltak, aminek a tetején túlnyomásos pormentes munkafülkák helyezledtek el.

(Ha rákeresünk Véghely Tamás képre, ma egy fehér szakállú idősödő embert látunk, dehát múlik az idő). Akkor még én is 18-19 éves voltam. :)

Felkerestem és beszélgettünk vele a támáról.

Akkor tudtam meg, hogy az akkori LCD technológia még annyira gyerekcipőben jár, hogy az kontrasztban sem alkalmas kép megjelenítésre, de az állapot váltási sebessége is olyan lassú, hogy szinte szemmel követhető a váltás. szóval mozgóképhez lassú, képhez kontrasztszegény.

Azért tovább gondolkodtam esetleges képernyő mátrix vezérlésen, de ők azt már próbálták és a vezérelt kereszteződési pontoktól vízszintesen és függőlegesen távolodva is egyre gyengülően aktiválódtak kereszteződési pontok.

Talán tíz év sem telt el, mire épp egy rádióműsor újság hátulján beszámoltak egy japán v. Valami távolkeleti kutatási eredményről, ahol már nagy sebességgel működő, jó fedő képességű LCD szemüveggel tudtak létrehozni a szemet felváltva takargatva 3D képeket 3D megjelenítéshez számítügép monitoron.

! Szóval kifejlesztették az elmélethez a technológiát, és ezt is távolkeleten.

A lényeg, mire odáig eljutott a lassan kifejlődő használható technológia, akkorra már megérkeztek a használható új technológiás megjelenítők is.

Most nézem, hogy előbb kimaradt néhány dolog.

Amit először LED chipekkel gondoltam megvalósítani, az csak vörös színű lehetett volna eleinte, mett jóval később jelentek meg sárga és zöld LEíd-ek. A kék meg 1990 utá volt elérhető, viszont az erősebb kékek 2003 után jelentek meg. Akkor már gyengébb fehérek is voltak.

A "bringavilágítás házilag" korábbi nevén "szárazféle generátor" nevű fórum topikban veséztük egyre többen a LED-es világítás témát. Az a LED fejlődésének egy időbeli lenyomataként maradt az utókorra.

...de a lényeg megint kimaradt..

A régi típusú tv rendszer kb 300.000 képpontosként említhető. Ha azt akartuk volna a régi gyenge fényű 0.05W-os (50milliWattos) lefekkel kiralni, akkor egy teljesen világító képernyő esetén a képernyőnek a teljesítménye elérte volna

a 300.000 × 0.05 Ampert.

Vagyis a 15.000 Wattot ! :O

A mai tv képernyőknél az Organikus LED kápernyők fogyasztása már jóval aéacsonyabb és vezérlési trükkökkel is megtámogatják műr ezeket a spéci, erre a célra kifejlesztett logikájú intelligens processzorok. amiben már olyan mesterséges intelligencia került beépítésre, ami egy kisebb felbontású jelforrás esetén is létre tud hozni a nagyobb felbontású kápernyőn is meglepően hihetően tiszta, részletes és szép nagyobb felbontású kép információt.

Épp nemrég vettem egy 165"-os 4k OLED tv-t, aminek a kápernyőján tesztelem a feljavított kisebb felbontás minőségét.

A netről tudok nézni teljes 4k-s műsort, sőt 8k-s is elérhető. Viszont a hagyományps FULL HD-nek mondott kápanyag is ,eglepően, legtöbb esetben hozza azt a minőséget az intelligens képjavító technológia miatt.

Azt azért egészen apró betűknél lehet látni, hogy ott nincs meg minden képi információ, mert elkülönülő éles foltokként láthatóak az aprübb betűk részei, de egy képi információ már annyira éles tiszta és valóságszerű, hogy nem lűtom rosszabbnak minőségben mint a valódi 4k-t, a legtöbb esetben (adástól is függ).

A tv amin mézem egy LG OLED 65" c pla processzorral szerelt darab.

Ezzel szrmben láttam már hasonló méretben 400e körül LCD tévét, talán régebbi video processzorrl, annak ijesztően életlen volt a fullhd forrásról a képe.

Ezzel szemben a sajátomon 1.2 méterről is hihetetlenül éles és tiszta a képe. Azt még a backfiday idején vettem 650e-ért.

A 9.hsz.-ban Ampert írtam Watt helyett, de azt kéretik a helyén érteni, mert egy 20 mA-es lednek 50 mW kb. a teljesítménye, ami 0.05 Watt.

Sőt még amit hozzá lehetne tenni, nem a 20 mA-es méretű LED- chipeket vesszük alapul, hanem a mai korszerű nagyhatásfokú LED-ekből az 1/100-ad részét, akkor akár kisebb felület mellett a századrésznyi árammal, 200 mikroAmperrel is lehetne hajtani a LED-pixeleket, ami tizedes jegyekkel kifejezve

0.0002 A, vagyis kb. 0.5 milliWatt, vagyis 0.0005 Watt

Ezzel ha felszorozzuk a 300.000 képpontot, az a LED-ek vonatkozásában össz. 60 Amper és 150 Watt (színtől függő nyitófeszültség függvényében), ami már egészen reális lenne, de ehhez még hozzá jön a vezérlés vesztesége, ami a mai áramkörök mellett elhanyagolható, de a 40-50 évvel ezelőtti lehetőségeket használva már az jelentette volna a jelentősen, sokszorosan nagyobb fogyasztást.

Aztán ami még kérdés lehetett volna, hogy milyen színű legyen a képernyő, mert akkor még kék LED nem létezett, tehát a fehéret se lehetett volna kikeverni. Legfeljebb ha monokrómban gondolkodunk, akkor a kék és sárga LED chipekből egy ronda lilűsfehár színt lehetett volna kikeverni. Szóval voltak elméletben lehetőségek, de az akkori technológia a méret csökkentésnek is részben akadálya lehetett, mint pl a LED chip tetején a 300.000 thermokompressziós bekötési pont létrehoxása ebben a méretben és sűrüségben.

Aztán lehetne tovűbb álmodni az időben vissza utazva az akkori akadályokat és lehetőségeket....