Alacsony keret, irreális elvárások. Tudatos vásárlás, tájékozódás nincs. Miért?

Sokan akarnak elektronikai kütyüket venni (a termékkategóriához képest) irreálisan alacsony áron, és várják el, hogy az évekig szuperül működjön, és kielégítse az igényeiket, amik az adott termék tudását általában meghaladják.

Ismerök közt, interneten, mindenhol vannak rengetegen, akik fillérekből akarnak eszközöket, gépalkatrészeket, perifériákat, telefont, stb.-t venni. Emberünk megveszi a 700 Ft-os egeret játszani, majd csodálkozik, hogy végig recseg-ropog, vacak a szenzor, és 3 hónap után megadja magát, mikrokapcsoló hibás lesz. Megveszi az 1-2e Ft-os fejhallgatót, panaszkodik, hogy kényelmetlen (miközben nyugtatja magát, hogy "de azért jó az..."), doboz hangja van, majd meglepődik, mikor (legjobb esetben) pár hónapon, de akár pár héten belül kontakthibás lesz.

És a sort még lehetne folytatni...

- Okostelefont nagy elvárásokkal 15 ezerből. Legyen hiper-szuper kamera, remek kijelző, bírja a játékokat is, és tartson ki az akksi egy hétig. De valójában nem is indul el normálisan, lefagy, összeomlik az Android, kevés RAM, gányolt root, garancia nincs.

- Tápegységet 10 ezer alatt, TUNINGRA. Codegány, HKC, LC Power, M-Tech, stb. Elkezd váratlanul leállni a gép néhány hónap múlva? "De hát eddig működött a táp. De miért?!"

- "Gamer" fejhallgatót, egeret, billentyűzetet max 5 ezerből, de legyen meg a 7.1-es füles, 200 csillió DPI-os egér, világító, makrós bill. De, hogy mindezt egy párszáz forintos, kínai elektronika és gagyi műanyag teszi össze, az már nem számít.

- 60 ezres, aránytalan, túlárazott (!) Jófogásos gép: miért nincs meg az Ultra 500 FPS mindenben?

Kevés pénzből kell kigazdálkodni a szükségleteinket, érthető. Viszont ha az ember eleve gyűjt valamire, miért nem gyűjt többet, hogy normális minőségű terméket kapjon az adott kategóriájában? Kispórolt 10 ezret egy tápegységre: miért nem érti meg, hogy az adott igényeihez minimum dupláját kéne ráköltenie? Akkor már ki tud spórolni többet is, legfeljebb várnia kell. Nem pedig megvenni a legolcsóbb vackot, vagy rosszabb esetben előnytelen hitelkonstrukciókba fejest ugrani.

Csak egy kis utánajárás kéne, mielőtt vásárol az ember. Ha nem ért adott területhez, az sem gond, itt az internet, kismillió cikk, tud kérdezni is, ha nem biztos a dolgában. A hangsúly ezen van. Ezt olyan nehéz meglépni?

Aztán kis időn belül jönnek a panaszok, hogy nem működik, nem jó, mi a baj.

Ha az ember kevés pénzből él, még jobban meg kéne gondolnia és vigyázni, hogy a pénzéért valóban jó minőséget kapjon, amit nem kell egyhamar lecserélnie. Én is ici-pici összegből élek havonta, alig marad spórolt pénzem, de hacsak nem sürgős azonnal új kütyüt vennem, akkor igenis várok, hogy összegyűljön egy értelmes összeg.

Ti ezt hogy látjátok, mit gondoltok?

A kérdést nem provokációnak szánom. Ki is vonnám azokat a kérdésből, akiknek munka miatt sürgőssé válik egy elromlott eszköz lecserélése, és nincs idejük átgondolni, valamint azokat, akik felmérik a Tesco-s egér képességeit, tisztában vannak vele, mit vesznek, és ennek fényében döntenek úgy, hogy az elég nekik.

A válaszokat, véleményeket köszi.