Miért van ez az ellentmondás a 2D animáció és a 3D animáció között?

Az alábbiakat a rajzfilmekre értem, nem a "rendes" filmek utómunkáira.

Elméletileg a 2D korlátozottabb lehetőségeket kínál, legalábbis elég sokszor lehet hallani, főleg a régebbi filmek interjúinál, hogy a számítástechnika mennyire megkönnyítette a forgatási munkát, és költségkímélőbb lett.

Nade!

Egy példa:

3D animációban sokkal nehezebb létrehozni egy füstanimációt, mint mintha 2D-ben simán színeznék és lerajzolnánk, és ezt sok más dologra apró dologra is érvényes. A 3D azonkívül ugyanúgy baromira drága.

Remélem látszik, hogy hol van itt az ellentmondás. A 3D egyáltalán nem tűnik úgy, hogy egyszerűsített volna bármit is. Lehet, hogy több lehetőség van benne, de mégis mi a 2D határa?

Az hogy ennyire elterjedt a 3D inkább divat és pénz, vagy volt technikai oka is?

Mi olyan drága a rajzfilmekben, amikor voltaképpen csak számítógép kell hozzá, és a program(ami a stúdiónak már alapból megvan szerintem azért)? Bár a nagy stúdiók használnak szerverparkokat, de akkor is. A művészek fizetése vagy...? (És bármit mondtok, ott csücsül a polcon az Egon és Dönci, néhány ember csinálta nem túl sok pénzből, és úgy nézz ki mint egy Pixar film.)

Nem hagyományos, számítógépes 2D animációban milyen lehetőségek vannak?

Mi a leginkább költségkímélőbb animációs film rendezési módszer?

Tudom, hogy ez elég tömény, de szeretnék tisztán látni az ügyben. A tartalmas válaszokat előre is köszönöm!

:D