Melyik informatikus szakkal lehet a legjobban keresni?

Szorozd be a 700-at 8-cal: ennyi egynapi kereseted. Ezt szorozd be 22-vel: ennyi egyhavi kereseted. 123 ezer forint. És ebből még adózol is. Ebből egy ember nem tudja fenntartani magát, esetleg akkor, ha van saját lakása, nincs lakáshitele. Ennél még akkor is többet adnak, ha kapálsz egy mákföldön.

Egy informatikus Pesten megkeres félmilliót is havonta. No?

Az persze jó dolog, hogy van még 4 éved eldönteni, hogyan tovább a középiskola után. Viszont ezzel az “egész nap a gép előtt ülök, tehát biztos jó lenne nekem ez a szakma” gondolatmenettel érdemes kicsit óvatosan bánni. Mert megtörténhet veled, ami szerintem anno velem is történt, vagyis hogy a sok „számítógépezés” beszűkíti némileg az életviteled és a perspektívád, ilyen módon kevesebb mindenben próbálod ki magadat fiatalon. Kimaradhatnak pl. a sportok, a művészetek, a szocializálódás más emberekkel, kirándulások, stb. és esetleg emiatt nem derül ki még 18 éves korodra sem (mert nem tud kiderülni, hisz nem adsz rá magadnak alkalmat) , hogy mihez van igazán érzéked, miben lennél a leginkább tehetséges, vagy hogy mi az az elfoglaltság és munka, ami a leginkább tud neked örömöt okozni és elégedettséget, sikerélményeket nyújtani. Hidd el, ezekre fiatalon fontosabb odafigyelni, minthogy épp melyik képzettséggel mennyit keresnek akkor épp (10 évvel ezelőtt pl. a jogászi pálya nagyon népszerűnek tűnt sokaknak a magas kereseti lehetőségek miatt, mostanra meg túl sok lett a jogász és már jóval nehezebb elhelyezkedniük).

De hogy kicsit konkrétabb legyek: matekra sajnos szükséged lesz, ha pl. egyetemen vagy főiskolán akarsz tovább tanulni informatikusnak vagy programozónak (utóbbinál még inkább) és ha szoftveres pályán akarsz elhelyezkedni (én saját tapasztalatból csak erről tudok most írni), akkor a legtöbb cégnél fogják kérni a diplomát.

A későbbiek során (megint csak saját tapasztalat) nem feltétlenül a legbonyolultabb, nehezen érthető egyetemi szintű matematikai törvények ismeretére lesz szükséged általában a napi munkád során, de arra az alapos és szisztematikus problémamegoldó gondolkodásmódra, amit fiatalon pl. a különböző matekfeladatok megoldása révén sajátíthatsz el leginkább, bizony annál inkább. Mert valami hasonlóból áll a szoftverfejlesztői munka is: elsőre bonyolultnak (vagy talán inkább idegennek) tűnő formalizmusokkal és struktúrákkal kell tudnod leírni hétköznapi(bb) módon megfogalmazott feladatokat (ú.n. “feature”-öket). Kb. mint iskolai matekban amikor pl. egyenleteket kell felírnod szöveges feladatok alapján és az egészet jól át kell látnod ahhoz, hogy aztán meg is tudd oldani.

Ebben a szakmában is igaz az (mint ami valószínűleg majdnem minden egyébre), hogy lelkiismeretes szorgalommal, kitartással és tanulási hajlandósággal meg lehet belőle élni és egész elfogadható színvonalon lehet művelni a dolgot, akkor is, ha nem vagy istenáldotta tehetség (én pl. nem vagyok, de erre magam is csak kb. olyan 23-25 éves koromban jöttem rá, amikor már megvolt a jeles egyetemi informatikus-mérnöki diplomám…). Viszont az azért a későbbiekre nézve nagyon hasznos tud lenni, ha időben derül ki, hogy valóban igazán tehetséges vagy e benne (pl. algoritmizálási feladatokban gyors felfogóképesség, megoldás-centrikusság, stb.), vagy egyszerűen csak jól elvagy a számítógépeddel, mert az nem nyaggat folyton mindenféle hülyeségekkel, nem ciki ismerkedni vele és pl. jól el lehet rajta játszani is:)

Szóval én arra bíztatnálak, hogy menjél nyugodtan infós középiskolába, ott próbáld ki magadat minél több mindenben és egyúttal figyeld meg magadon, mennyire érzel kedvet és elégedettséget pl. egy-egy programozói (vagy akár matek) feladat megoldása során, mennyire motivál az hogy a “végére járj a dolognak” (netán mennyiben érzed az ilyen feladatokat inkább kínlódásnak). Ha nehezebben megy a dolog, akkor ezek után még mindig elmehetsz informatikusnak ha nagyon eltökélt vagy és hajlandó vagy beleölni egy csomó (és sajnos folyamatos) tanulást ill. munkát a dologba. Végülis meg lehet élni belőle, de saját úszómedencéhez a kertedben nem így jutsz majd hozzá a leggyorsabban :)

A folyamatos tanulásról még annyit: sajna ez tipikusan olyan szakma, hogy pár év alatt nagyon sok mindent kell újratanulnunk, vagyis itt a tanulás nem fog az iskolai évekre korlátozódni, hanem része a későbbiekben is a munkával töltött éveknek. Ezzel együtt az alapok, amikre a későbbiekben építheted majd az állandóan megújításra szoruló szakmai ismereteidet (problémamegoldó gondolkodásmód, algoritmizálás) azért mégiscsak stabilak, így aztán a legfontosabbnak ezek elsajátítását érzem lehetőség szerint már a középiskolai, de még inkább a főiskolai vagy egyetemi évek során (legalábbis ha szoftveres területre orientálódsz).