Egy Windows újratelepítésért mennyit szoktak elkérni?

Ez tökjó, de a vezetéshez autó is kell.

Én is szoktam ezt-azt megcsinálni ismerősöknek, de ha ennyit kérnék érte, amennyit írsz, lesülne a pofámról a bőr.

Rokonoknak ingyen megcsinálom. De mindenki mástól 3-4 eFt általában. De persze nem csak a csupasz operációs rendszert kapja, hanem minden hasznos shareware és freeware programot, office -t, a legújabb drivereket, stb.

Puszira biztos nem áldozom fel a szabadidőmet senki kedvért. Akinek nem tetszik viheti szervizbe is, de ott tuti nem kap ekkora perzitást, és ilyen extrákat, mint nálam.

Itt nálunk egy napszámos sem megy el sehova 500 Ft/ó alatt. Egy Windows telepítéshez, ha precízen csinálja az ember, kell vagy három óra hossza. De van egy hatalmas különbség: napszámos munkához nem kell szaktudás, ehhez viszont igen. Én sem szereztem az anyám hasába a tudást, és a tapasztalatokat. És ennek megszerzése nekem sem volt ingyen.

Így én azt mondom, bizonyos körökbe még az 5 eFt is indokolt lehet.

Én nem szívesen kérek el pénzt senkitől (bár már előfordult, hogy kaptam), de már nem is szívesen szívok régi szutykokkal. Amiket esetleg én ajánlottam, raktam össze vagy a családon belül van, azokat szívesen istápolom. Ha nagyba csinálja az ember (rendszeresen jár idegen emberekhez órákon át telepíteni vagy szívni valami lepukkant cuccal, azt megértem, hogy nem ingyen csinálja, sőt...semmi nincs már ingyen ebben a világban).

Ezt a kis történetet még régen mentettem ki a HWSW fórumából, mert nagyon tetszett! Nem én írtam, de teljesen átérezhető, valóságízű és innen olvasva elég humoros kis történet:

"Ihaj, imádom az ilyen történeteket, persze csak addig, amíg nem velem történnek meg... Régebben én is elég sok gépet tartottam karban, upgradeltem, szervízeltem - sok esetben azután, hogy a hivatalos szervizesek szétbarmolták, amit lehetett. Mára igyekeztem leépíteni ezeket az "ügyfeleket" - elsõsorban azért, amiért Yoisten is írt: pénzt ugye az ember nem szívesen fogad el rokonoktól, ismerõsöktõl, szomszédoktól (esetleg kölcsönös szívességet), ingyen meg egyszerûen nem éri meg órákat, esetleg napokat szívni egy õskövület hulladékkal. Mert amíg megy a cucc, addig nincs nagy baj, haver vagy, etetnek-itatnak, gyerek boldogan játszik a Dyna2-vel meg a Passziánsszal - egészen addig, amíg el nem húzod a beledet, és akkor nekiáll szisztematikusan törölni a Windows/System mappából, véletlenszerûen bele-beletöröl a registrybe, kulcsfontosságú programokat uninstallál, CD-számra hordja haza és tölti le internetrõl a férgeket, vírusokat és trójaiakat, gyakran meghívja az idióta haverjait, hogy segítsenek õk is a rombolásban - aztán ártatlan arccal odaáll a kedves szülei elé és imigyen szóla: "X (ez lennél te) nem jól csinálta meg a gépet, lefagy!" - és már görbül is lefelé a szája, az informatikából életreszóló felmentéssel rendelkezõ szülõegyedek meg kapkodnak a telefon után, tök mindegy, hogy nappal van vagy éjszaka, hétvége vagy munkaidõ és hangjukban a kétségbeesés keveredik a burkolt fenyegetéssel... És mindig milyen sürgõs nekik! mintha legalábbis a paksi atomerõmû vagy a NASA szervere lenne csecsen terroristák célpontja.

Mély sóhajjal kilépsz a zuhogó esõbe, hónod alatt a hátizsákoddal, amely állandóan oda van támasztva az elõszobában a falhoz, benne csavarhúzó, IDE-kábel, telepítõCD-k, haladók esetében ampermérõ, póttápegység, esetleg RAM-modul és elindulsz a végzeted felé. Az apró lakásban tapintani lehet a feszültséget, apuka feszült arcizmai egy westernhõst idézik, anyuka felváltva tördeli a kezét és a tányérokat, gyerek arcán az elmaszatolt könnyek keverednek a kaján vigyorral, hogy megint itt van a balek és egybõl olyan játékokat követel, amelyek futtatásához az egész lakótömb számítási kapacitása sem lenne elég, nemhogy az õ lepukkadt, kukázott alkatrészekbõl összetákolt "Pencium egyese".

Beletörõdõ arckifejezéssel nekiállsz felmérni a károkat, aztán szépen, erõltetett udvariassággal megkéred a család összes tagját, hogy legyenek szívesek pár centit hátrébb állni, mert nem kapsz levegõt. Apuka megsértõdik és olyasmit motyog, hogy ennek a "szuper gépnek semmi baja nem volt, amíg VALAKI bele nem piszkált (ez lennél megint te)", gyerek közben teszkókólával locsolja a billentyûzetet és valamilyen megfejthetetlen okból fejhangon visít. Anyuka közben hetvenháromszor elmondja, hogy õk milyen szegények, hogy erre a gépre is évtizedekig spóroltak, de nem számít, a gyereknek meglegyen az öröme. Közben te nagy nehezen életet lehelsz a vasba, kilószám söpröd ki a vattaszerû port a gépházból és a tápból, végre elindul az átkozott masina, persze egybõl dob egy kék halált, apuka sörszagúan közelebbhajol: "no, látom alakul", te magadban húszig számolsz: "nem ütöm meg, nem ütöm meg..." és megfogadod, hogy megváltoztatod a mobilszámodat, a nevedet, új személyazonosságot kérsz a rendõrségtõl, elköltözöl Kubába, stb. Gyorsan újrahúzod a Wint, modemet nem találja, képernyõ 640x480-ban 60Hz-en vibrál, anyuka szakért a konyhából: "Pistike édesem, ez nem ilyen szokott lenni, ugye?", a kezed gyorsabban jár, mint az agyad, közben háromszor keresnek a mobilodon: a barátnõd éppen ráérne, a haverjaid életed legjobb házibulijába hívnak, és a fõnököd sürgõsen látni akar. Tudatodból jó jediként kizárod a külvilágot és félelmetes sebességgel (133 MHz) telepítesz, konfigurálsz, újraindítasz. Közben azon jár az agyad, hogyan mondd meg nekik, hogy jó lenne venni a gépbe egy ezerforintos hangkártyát, mert az ötszáz forintos CMedia csoda bedobta a törülközõt, nem is csoda, tíz éve is használtan vette valaki, szóval összeül a családi kupaktanács, "ekkora kiadást most nem engedhetünk meg magunknak", mély sóhajjal belekotorsz a hátizsákodba, és a saját hangkártyádat belerakod a gépbe, tudván hogy soha nem látod viszont. Gyorsan szedelõzködni kezdesz, a kedvenc sorozatodat talán még eléred, ha sietsz, persze föltartanak, hálálkodnak, "tudjuk, hogy pénzt úgysem fogadnál el, ezért becsomagoltam neked egy kis pirított szalonnát tükörtojással, tudom, hogy szereted", és azzal a mondattal válnak el tõled, amely jeges marokba szorítja a szíved: "HA VALAMI GOND LENNE A GÉPPEL, MAJD HíVUNK!"

Zako (2004)

:)

2006

itt az eredetije:

[link]