IT és informatikus szakemberek, miért van ekkora szükség Rátok, mit csináltok?

Az egyik dolog, hogy a mai világban szinte mindenhez kell egy szoftver. Az autódhoz, a porszívódhoz, ahhoz, hogy időpontot foglalj az orvosnál és így tovább.

A másik meg, hogy mivel ez a munka bárhonnan elvégezhető, így gyakorlatilag a globális munkaerőpiacra dolgozol. Rengeteg magyar dolgozik maszekban vagy céges szinten külföldre és ez húzza fel a béreket.

Amúgy szerintem nem olyan óriási az érték amit előállítunk, csak torz a világ értékrendje.

Szerintem a tudás az óriási érték, az, hogy kevesen értenek hozzá. Ha egy átlagember is simán tudna mondjuk programozni, akkor lemenne az értéke is.

Nem infós példa: kihívod a gázszerelőt, aki 3 perc alatt megoldja neked a problémát és elkér érte 10 ezer forintot. Itt azt fizeted meg, hogy ő tudja, hogy egy adott probléma esetén mihez kell nyúlnia és mivel.

"Abszolút nincs infós gondolkodásom, ezért kérdezem, hogy mi az az óriási érték, akit előállít, hogy a munka akár napi négy órában is az átlagfizetés dupláját éri (és kevesen vagytok)?"

Előtte kérdezz megy egy ügyvédet, hogy egy 5 perc alatt összerakott szerződésért miért kér 50e ft-ot.

Vagy kérdezz meg egy orvost, hogy egy 10 perc alatt felállított szakvélemény miért 30e ft.

Vagy egy kárszakértőt, hogy egy félórás munkában mi kerül 40e ft-ba.

És még lehetne folytatni a sort

Némi provokációt és lenézést érzek a "kérdésedben".

Nos, kezdjük azzal, hogy jó informatikusból nagyon kevés van. Olyanból, akinek valahogyan meglett egy OKJ-s papírja róla, Dunát lehetne rekeszteni, de a 90%-uk csak azért választotta ezt a pályát, mert "azt mondták, hogy azzal könnyen meg lehet gazdagodni", meg "mert ez könnyű munka, otthonról is lehet csinálni, és csak gépezni kell egész nap". Sajnos ők majdnem mindig elbuknak vagy még a tanulmányaik alatt, vagy utána, mert egyszerűen sehová nem kellenek. Akik tényleg értenek hozzá, azok kevesen vannak.

A fizetések terén is azért eléggé nagy tévképzetek vannak. A legtöbb informatikus nem keresi meg félállásban az átlegbér dupláját. Sőt, még teljes állásban sem. Átlagban persze jobban keresnek, mint a hivatalos átlagkereset, de a szórás az egyes szakterületek és tudásszintek között nagyon nagy. Mondjuk egy pályakezdő rendszergazda egy közintézményben 200-at sem keres, míg egy nemzetközi cégnél egy tapasztalt Linux rendszeradminisztrátor simán kereshet millió fölött. Az is erősen függ a munkahelytől, és a munkakörtől, hogy mennyit kell dolgozni. Én például rendszergazda vagyok. Nem mondom, vannak olyan napok, amikor bőven ráérek gyakorizgatni, Youtube videókat nézni, online sakkozni... de máskor meg 10-12 órát le kell húzni szinte pihenő nélkül, ha épp valami olyan probléma van. Meg nem ritka, hogy hajnalban, vagy hétvégén is hívnak, ha valami probléma van. Persze, jogilag megtehetném, hogy a munkaidő lejártával kikapcsolom a telefonomat, de azért a szakmai megítélése sem mindegy az embernek. ;-)

De ha egy játékfejlesztő multinál lennék, ott meg elvárás a túlhajszoltság. Nem is véletlen, hogy brutális mértékű azokban a körökben a kiégés, és emiatt a különböző mentális problémák (depresszió, alkoholizmus) aránya.

Máshol meg még el is lehet sumákolni a munkaidőből, ha úgy van.

Az is gyakran okoz félreértést a munkaidő kapcsán, hogy ez nem olyan jellegű munka, mint mondjuk egy gyártósor mellett lenni. Főleg programozóknál, és a szakma kreatívabb szegmenseiben gyakori, hogy "pihenés" közben gondolkodnak az éppen aktuális feladaton. Sokszor nem lehet éles határt húzni, hogy mikor dolgozik, vagy mikor pihen az ember. Igaz, ez a része nekem inkább csak hobbi, amit ebből keresek, az csak "zsebpénz-kiegészítés", de tag vagyok egy indie játékfejlesztő csapatban. (Mindannyiunknak ez csak amolyan hobbi, szóval nem egy EA Games vagyunk. ;-)) Tényleg sokszor van úgy, hogy egyszerűen csak elmegyek egyet sétálni, túrázni, és közben próbálok a környezetből ihletet meríteni. Most akkor ez munka, vagy pihenés?

A "mit csinálunk?" kérdésre pedig nem lehet egy adott választ adni, tekintve, hogy az "informatikus" elég sok mindent takarhat. Alapvetően két fő terület van: szoftverfejlesztés, és üzemeltetés. Az üzemeltetéshez tartoznak jellemzően a rendszergazda munkakörök. Ezek terén is van specializáció. Vannak persze általános rendszergazdák, jellemzően kisebb cégeknél és intézményeknél, akik "mindenhez kell, hogy értsenek, de semmiben nem tudnak igazán elmélyülni". Mint mondjuk az én jelenlegi állásom. Múlt hétfőn például hálózati eszközt konfiguráltunk (egy nem éppen a vártnak megfelelően működő router konfigurációs hibáját kerestük), de például pénteken kábelhibát kerestem és javítottam, tegnap pedig egy biztonsági mentő rendszert kezdtem el fabrikálni amolyan "házibarkács" sstílusban, mert a jelenlegi mentő rendszerünk már elavult, és újra meg nincs pénz. Így a félig már kiselejtezett gépekből és háttértárakból kell valamit alkotni, és persze a szoftveres része is rám hárul. (Saját mentő szkript lesz, gyakorlatilag már kész van, most megy pár gépen az éles teszt.) De nagyon belemerültem a részletekbe. :-)

Jellemzően nagyobb helyeken már külön van szoftveres, hardveres, és hálózatos rendszergazda. Sőt, gyakran a szoftveres is több felé ágazik: van,a ki az ügyfelek/munkatársak gépeinek szoftveres problémáiért és megoldásaiért felel, és van, aki a szervereket üzemelteti. Utóbbiban is lehet specializáció oprendszertől függően.

A másik fő ág a szoftverfejlesztés. Ők azok, akiket összefoglaló néven programozóknak szoktunk hívni. Náluk is elég szerteágazó specializációk vannak. Asztali alkalmazásfejlesztő, mobil alkalmazásfejlesztő, webfejlesztő (itt is külön van szerver- és kliensoldai specializáció, amit divatosan backendnek és frontendnek hívnak), aztán van beágyzottrendszer-fejlesztő, meg még jópár egyéb.

És a különböző "határterületekről" még nem is beszéltem, bár azért véleményes, hogy ők mennyire informatikusok, vagy mennyire nem azok.

Hogy miért van ekkora szükség informatikusokra? Mert már évtizedek óta majdnem minden informatikai alapokon működik. Még akkor is, ha azt közvetlenül az ember nem érzékeli. Ha veszel egy automata mosógépet, annak a programjait már rég nem egy mechanikus programtárcsa irányítja, mint a '90-es évek elején. Annak a programját valakinek meg kellett írni, lehetőleg úgy, hogy az a leghatékonyabban működjön. Az elektronikus eszközeink döntő többségében van valamilyen számítógép, még ha ezt így nem is mondjuk ki. (Technikailag egy mikrovezérlő is számítógép, nem csak monitorral, billentyűzettel ellátott masinákat tekintjük annak.) Bár való igaz, azért ez egy viszonylag kis létszámot foglalkoztató terület, nem kell megyénként 500 ember, aki mosógépek vezérlését programozza. ;-)

De vannak sok helyen egyedi megoldások. Például a helyi önkormányzatnak egyszer a belvárosi autó-beléptető rendszerét kellett egyedi módon megcsinálni. Vagy például egy közeli mezőgazdásznak automata öntözőrendszert kellett kiépíteni. Persze, ezek nem létfontosságú dolgok, de igény van rá, és sok egyéb munkafolyamatot megkönnyítenek, vagy optimalizálnak.

De például ahol most dolgozok rendszergazdaként, ott nagyjából az "az óriási érték", hogy tudnak a többiek dolgozni, meg maga a hely működni. Mert ma már minden online megy, a titkárnő online intézi az ügyeit, az információk e-mailben jönnek, a műhelyben a mérőműszerek számítógéphez vannak kötve, vannak célszoftverek, amik csak online működnek, ha egy napra nincs internet, gyakorlatilag megbénul a munka. Persze, vannak, amiket egy kissé hozzáértőbb laikus is el tudna végezni. Mondjuk egy Windowst újratelepíteni azért valljuk be: egy jobban fejlett középiskolás is tud. (Linuxot már kevésbé, bár szerintem azt sem nehezebb... csak azzal még nem találkozott többségük.) De úgy beálíltani a rendszert, hogy az a kívánt módon üzembiztos legyen, és/vagy a kívánt célszoftvereket rá feltelepíteni, meg a megfelelő módon beállítani már korántsem biztos.

Persze, azt is megtehetnék, hogy szükség esetén hívnak külsős válallkozót. Csak ezzel az adott cég/intézmény önmagát lövi tökön. A helyi rendszergazda mindig "kéznél van", nem kell rá várni. A külsős meg jön, amikor ráér. És számláz. Ahol pedig 500 gép van, három telephellyel, jókora hálózattal, 5 szerverrel, ott azért gyakrabban van probléma, mint hogy a "majd hívunk szakembert" megoldás játható út lenne. Ráadásul mondjuk - nem lenézés - egy irodistát nehéz lenne betanítani arra, hogy hogyan kezelje a DHCP szervert, vagy a proxyt.

És akkor csak egy közönséges intézményről/vállalatról beszéltünk. Vannak sokkal kritikusabb helyek. Egy nagyvállalatnál 1-2 óra kiesés milliós beételkiesést is jelenthet. Egy egészségügyi intézményben szó szerint akár élet-halál kérdése, hogy minden rendesen működjön. Egyszer a háziorvosom hívott, hogy tudnék-e segíteni, mert nem kapcsol be a gépük, és nem tudják elkezdeni a rendelést, a szerződött cég pedig csak 4 óra múlva érkezne ki. Odamentem, 10 perc alatt megcsináltam, így összességében fél óra késéssel, de kezdődhetett a rendelés.

Gyakran szokták - általában elég negatív hangnemben - kérdezni, hogy "de hát mi kerül egy félórás munkában 5-10 ezer forintba?" (Mondjuk erre egyik szakmabeli ismerősöm azt csinálja, hogy egy 10 perces munkát is elnyújt 2 órára, hogy az ügyfél ne kötekedjen, de tőlem azért ez a viselkedés távol áll.) Én olyankor meg szoktam kérdezni, hogy megért-e neki ennyi pénzt az, hogy a gépe működik? Ha nem, akkor semmi probléma, legközelebb nem kell hívnia. Aztán legfeljebb ugyanazt ugyanennyi, vagy több pénzért a szerviz is el fogja végezni, csak ülnek még rajta pár napot. Vagy vesz új gépet, vagy kísérletezgetnek rajta az unokával pártíz órát, ez már nem az én gondom. Egyszer egy pszichológus ismerősöm mondta, hogy ő erre a kérdésre vissza szokott kérdezni, hogy "megér magának az egészsége, és a normális életminősége ennyi pénzt?" És igaza van. Én is hasonlóan állok hozzá. Egyébként is így működik a piac. Nem csak az informatikában, hanem mindenhol. Ha valami adott áron megéri, akkor megveszi az ember. Ha nem ér meg neki annyit, akkor nem. Az árak meg eszerint alakulnak dinamikusan.

A másik dolog: lehet, hogy maha a munka negyed óra. De van mögötte (ha minden iskolámat belevesszük) 21 év tanulás, meg 15 év szakmai tapasztalat és önképzés. Ha az ember valamit vesz, vagy valami szolgáltatást igénybevesz, akkor soha nem csak magát az anyagköltséget, meg a nettó időt fizeti meg, hanem azt is, ami mögötte van. Volt már ilyen ügyfelem, aki nekiállt kötekedni, hogy én miért kérek el ennyit egy ilyen kismunkáért? (Előre szoktam közölni a várható összeget, szóval nem utólag szoktunk marakodni.) Hogy szerinte egy ilyen kis munka nem ér annyit. Erre csak annyit mondtam, hogy "oké, akkor csinálja meg, elvégre ez csak egy kis munka". Ja, hát hogy ahhoz nem ért. Hát ez az. Ahhoz, hogy értsen hozzá, pár évet rá kéne szánnia. Ez a pár év is benne van abban az összegben.

Visszatérve a "mit csinálnak az informatikusok" kérdéskörre: ott van a másik nagy csoport, a szoftverfejlesztők. Na, ők azok, akik a programokat írják. És ide most nem csak a kereskedelemben kapható szoftvereket kell érteni. Rengeteg egyedi szoftverre van szükség. Amiknek egy részét persze ki lehetne váltani más, általánosabb szoftverekkel, de nem biztos, hogy az hatékony és üzembiztos.

Amikor valaki megkérdezi, hogy "minek van egyáltalán szükség informatikusokra", (ha rövidre akarom zárni) csak fel szoktam sorolni pár dolgot, ami nem működne informatikusok nélkül. Mondjuk a 120 csatornás kábeltévé, az okostelefon (beleértve az alkalmazásokat is, amiket rajta használ), ha van biztonsági kamerája, akkor az is ide tartozik, meg hát értelemszerűen maga a számítógép, a rajta található programokkal, és az általáa igénybe vett szolgáltatásokkal. És ez csak az, ami az ő közvetlen környezetében van.

Ha csak abba belegondolsz, hogy hány ember hány ezer órája van abban, hogy te itt egy kérdést fel tudj tenni...

A számítógép feltalálása, fejlesztése, az internet, hálózati kommunikáció, ugye ezt is kiépíteni, karbantartani. Aztán ugye a gépedre/telefonodra az op rendszert fejleszteni, terjeszteni, utána még a böngészővel ugyanezt, végül eljutunk oda, hogy van egy weboldal aminek van egy szolgáltatója is........

Miért van ránk szükség? Mert a mai rohanó világban rengeteg dolog digitális, ha akarsz jelentkezni egy oktatásra, vagy csak moziba szeretnél menni mennyivel egyszerűbb megnézni a neten a lehetőségeket, online lefoglalni, fizetni...

Minden mehetne internet nélkül is, csak teljesen más lenne a világ és igény lenne a gyors, kényelmes kommunikációra.

Vannak dolgok amiket KELL digitalizálni lásd egészségügyi dolgok, oktatás...mert sokkal gyorsabb, gördülékenyebb. Mellettük ott vannak a szórakozási lehetőségek youtube, netflix, vagy a játékok.

Valójában hibáztathatjuk a facebookot meg a nagy cégeket, hogy az emberek ott vannak függnek rajtuk, de valójában nem a facebook a rossz, sőt! A facebook egy tök jó dolog LENNE, ha az emberek normálisan tudnák használni! Ez olyan, mint hogy nem a fegyver öl, hanem az ember.

Az informatika rengeteg kényelmi funkciót ad(hat/na), de sajnos az emberek nem tudják egészséges módon kezelni. Nekem is van pl egy nagyon jó weboldal ötletem amit NAGYON sokan használnának, én is rengeteget keresnék vele, nagyon hasznos lenne, csak cserébe a fiatalok nagy része elbutulna, mivel olyan kényelmi funkciót biztosítana. Ez az egy amiért nem valósítom meg, mert mellette meg pont a fiatalság fejlesztése a célom.

7

A facebook maximalizálni akarja a profitját a képernyőidő maximalizálásával, amihez kihasználja az emberekben a dopamint. Mint a többi nagy szociális média cég, dopanfüggővé teszi az embereket a profitért, tehát szándékosan. Nem jó cég facebook.

Az ötletedet megcsinálhatnád úgy, hogy csak felnőtteknek szóljon, persze ezt nem a legegyszerűbb ellenőrizni

#8:

Ha azt akarnám, hogy "csak felnőttek használják", akkor egyszerűen pénzt kérnék érte és nem cukorka pénzt, persze nem is havi 100 ezres nagyságrendű összeget. Ennek úgy lenne értelme, ha a fiatalok és olyan emberek akiknek szükségük van rá, ők aktívan használnák. Kiejthetem a piac nagy részét (mert ez a fiataloknak talán jobban hasznos lenne). Az a gond a tanulás helyett ezt az opciót választanák és pont az ellenkezőjét érném el, a segítség helyett ártanék.