Gáz ha nincs okostelefonom?

Tök mindegy mit csinálsz, ha jól érzed magad a bőrödben és te jónak tartod azt az élet minőséget amit élsz.

A csajoknál ezt ha bizonytalanul adod elő csóró lúzernek fognak tartani.

Ha magabiztosan, úgy hogy tudják hogy neked elveid vannak amikhez ragaszkodsz, akkor meg egy különleges, egyedi srácnak akit érdemes megismerni.

Szóval hogy ki hogyan fogad el menő "kütyük" nélkül, igazából azon múlik hogy te hogyan fogadod el magad.

Figyelj, én informatikus vagyok, de nyomógombos Nokiám van. Nekem kifejezetten előnyös, mert elég hetente egyszer tölteni, és őszintén szólva: agybajt tudok kapni, amikor egy okostelefont kell a zsebembe erőltetni. Kényelmetlen, macerás, áhh... Telefonálni, SMS-ezni, sőt, alapvető szinten internetezni ezen is tudok, ha meg komolyabb dolgot kéne csinálnom, arra ott van az asztali PC, notebook, tablet. Nem dől össze attól a világ, hogy a telefonomon nem tudok Youtube-ot nézni, vagy táblázatot kezelni. Ha ez kell, akkor előveszem valamelyik fentebb említett eszközömet, és megcsinálom azon.

Az életminőségemre a legkisebb mértékben sem hat negatívan, ugyanúgy mindent meg tudok csinálni, mint az, akinek okostelefonja van, csak nm egyesül minden funkció egyetlen eszközben. Cserébe kényelmesen el tudom tenni a zsebembe, nem kell másfél naponta töltenem, és az errefelé csak a hullámvasút szinonímájaként ismert tömegközlekedésen is tudom használni. (Az össze-vissza rázkódó buszont szerintem egy érintőképernyős eszközt kezelni iszonyatosan macerás.)

A párkapcsolataimban sem éreztem, hogy ez bármilyen hátrányt jelentene. Akinek ez probléma, az olyan szinten felületes, hogy jobb is, ha nem kerül közel hozzám. :D Fel kéne már fogni ésszel, hogy az emberek különbözőek, potenciálisan különböző igényekkel.

Ami viszont a történetedben nem szimpatikus, az a belőle áradó lenézés. Az, hogy az emberek egyedi igényeit el kéne fogadnunk, az oda-vissza igaz. Attól, mert valaki nem él-hal az okostelefonért, még nem kéne lenéznie azt, aki meg szereti használni. Ellenkező esetben semmivel nem vagy jobb annál, aki azért cikiz, mert nincs okostelefonod.

A másik, ami nem tesz szimpatikussá, az az agresszió. És tök mindegy, hogy most saját pénzből vetted-e vagy sem, ez a törés-zúzás semmiképp nem jó ómen. Nem mondom, hogy én soha életemben egy billentyűzetet sem tettem tönkre, van olyan élethelyzet, amikor valamin ki kell adni a feszültséget, de azért egy billentyűzet, vagy egy telefon, esetleg néhány tányér összetörése, meg a teljes szoba leamortizálása között van némi árnyalatnyi különbség. :-D

Az meg, hogy mire van időd, és mire nincs, az egyéni elhatározás kérdése. Ha csak egy eszköz tönkretételével tudod elérni, hogy mással is foglalkozz, akkor az mentális probléma. Ha pedig olyasmire használsz egy eszközt, ami számodra kellemes, akkor nem probléma, ha használod. Nem a telefon maga az, ami a használatára készteti az embereket, hanem az azon elérhető barátok, ismerősök, szerelmek, akikkel jól esik kommunikálni.g

"Amugy leszarom ki mit gondol rólam"

Oké, ez alapjában véve helyes hozzáállás, csak ez a primitív hangnem...