A vitorlássportban a széllel szembeni vitorlázásnak (kreuz) mi az elve? Úton, kerekeken is meg lehet tenni ezt vitorlával?

Megprobalom ide valahogy lerajzolni:

|

| szel

\/

\

\ vitorla

\

Hat eleg kezdetleges rajz, de az latszik, hogy ha a szel belekapaszkodik a vitorlaba, akkor a hajot csak elorefele tudja nyomni. (itt a rajzon balra.)

Egyebkent az angolok tackling-nak hivjak ezt a cikazast.

Az a baj, hogy a szokozoket kitorolte. Pedig a vitorlanal a per jeleket nem egymas ala tettem.

Na mindegy itt van egy link. A "sailing upwind"-rol:

[link]

Itt jobban latszik az abran, hogy mitol megy elore.

(ja, egyebkent elgepeltem, nem tackling, hanem tacking)

Szép és jó, csakhogy a fölöttem szólók nem igazán magyarázták meg, hogy mi az elve, dobtak egy linket, aszt csá'.

Az elve az, hogy a szél milyen gyorsan lép ki a vitorlából. Ennél fogva lehet a vitorla hasasságát is állítani. Minél gyorsabban megy ki belőle a szél, annál gyorsabban fog menni a hajó (lapos vitorla: gyorsan megy ki a szél, hasas: lassabban). Ezért van az a kocsi néhány jolléban, traveller, vagy más néven lejtvágni, azzal lehet állítani hasasságot (aztán van még a trimmelés, de az már kicsit összetettebb, amivel még lehet állítani a hasasságot is). Asszem a guinniss rekord 123 km/h, vmi 40 km/h-ás szélben. Ezért csinálnak kemény vitorlákat, amiből szinte kisuhan a szél. Van a másik kettő vitorlázásból kifejlesztett sport, az egyik a korcsolyákon való vitorlázás, a másik kerekeken, itt sokkal nagyobb sebességet lehet elérni a kisebb súrlódás miatt. Mindez, amit leírtam csak kreuznál és félszélnél igaz. A raumnál bejön az a tényező is, hogy mennyire fúj konkrétan BELE a vitorlába. Amúgy meg van az ún. préselés, amivel még annál is lehet élesebben menni, de ez csak akkor ajánlott, ha látod, hogy másképp nem tudod venni a bóját.

Ha fölülről megnézed a vitorla profilját (azaz vízszintesen széttéped, és úgy megnézed feszülő állapotban), azt fogod látni, hogy csepp alakú (feszülő állapot, amikor belefúj a szél)(ill. egy fél csepp). Ezt már a középkorban is tudták (lásd: középkori hajók teste a vízvonalnál). Tk. úgy működik, mint egy repülőgép szárnya. Egy repülőgénél azt kell elképzelni, hogy a repülő igazából a szárnyon "lóg" a levegőben, nem pedig alulra "nyomja" felfelé. Azaz a legnagyobb erő a szárny tetején lép fel, méghozzá felfele. Ezt most levetítve egy vitorlaprofilra megkapjuk, hogy az erő a vitorla külsejénél hat. Ha pontszerűen nézzük, akkor a vitorla közepénél (támadáspont ott van). Tehát van egyelőre 1 db nyilunk, ami merőleges a baumra, azaz elfele mutat a vitorla beállításához képest, ez az ún. aerodinamikai erő. Lebontva ezt az erőt vektorokra (nyilakra, ami a vitorla közepéből indul ki, egyik merőlegesen elfele, a másik párhuzamosan a hajóhoz képest), kiderül, hogy van egy előrefele mutató erő (a hajóhoz képest párhuzamos, a vitorla közepénél pontszerűen hat, azaz a vitorla közepén van a támadáspont), ez az ún. "hajtóerő". És van egy oldalra ható erő (ez pedig az ún. döntőerő). Az oldalra ható erő kétszer akkora, mint az előrefele mutató erő úgy kb. Mégis előrefele megy a hajó, és nem oldalra. Ennek oka, a svert, vagy tőkesúly ellenállása. E kettő az oldalra mutató erőt majdnem teljesen kiegyensúlyozza (nem véletlen, hogy egy Star tőkesúlya 2-3 tonna emlékeim szerint). Ezért marad az előrefele mutató eró. úgy nagyjából ennyi a lényege, remélem azért lehet érteni.

Ha meg pontosabb leírást akarsz, képekkel illusztrálva, akkor vedd meg a "Fitten & Egészségesen" sorozat "Vitorlázás" c. könyvét (szerző: Roland Denk). Nekem nagyon-nagyon hasznos volt néhány alapvető dolog megértésében.

Másik tipp, ha nem akarod megvenni, akkor rajzold le. Rajzolj egy hajótestet, és csináld meg a grószvitorlát, rajzolj egy fél cseppet, az elejébe egy pöttyöt (ez az árbóc keresztmetszete), és azon rajzold meg ezt a három nyilat a vitorla közepéből, és úgy könnyebb lesz megértened. Ez a három pedig: a legnagyobb nyíl: aerodinamikai nyíl, ami elfele mutat a csepptől, merőlegesen elfele. Ha ez megvan, akkor csináld azt, hogy a nyilad végéből szaggatott vonalat húzol a hajótesthez képest párhuzamosan (ezt a hajóhoz képest hátrafele húzd) és merőlegesen is (ezt húzd a hajó teste felé). Abból a pontból, amiből az előbb meghúztad az aerodinamikai erőt, most húzz két egy-egy nyilat a szaggatott vonalakig. A hajótól merőlegesen elfele mutató lesz a "döntőerő", a párhuzamos kisebb nyíl pedig a "hajtóerő". Ha követed az utasításaimat, megkapsz végeredményben 3 nyilat, egy nagyobbat, és ennek két vektorra való lebontását. És most olvasd el még egyszer magyarázásom, és nézd a képpel együtt.

De a könyv az még csomó mást is elmond, pl. a már említett trimmelésre is kitér tehát szerintem vedd meg. ha érdekel tehát, akkor vedd meg, egy kis alaptudással nagyon érdekes kis olvasmány, amiben el lehet merülni. Én például 4-szer elolvastam már, de mindig mond valami újat a számomra.

De azért remélem megértetted :S így utólag elolvasva kissé zavaros. Lényeg: A vitorlát körülölelő, körülfújó szél (kreuz esetében), ugyanúgy felhajtó erőt képez, mint egy repülőgép esetében a légnyomáskülönbség miatt. Csakhogy itt a megszokott felhajtó erő nem függőlegesen van, mint egy repülőgépnél, hanem vízszintesen. Képződik EGY darab aerodinamikai erő. Ezt felbontjuk eredőkre, látszik, hogy van döntőerő és hajtóerő. A döntőerő sokkal nagyobb, mint a hajtó erő, de alul a tőkesúly az ellenkező irányba fejt ki erőt, ez a kettő kiegyenlíti többé-kevésbe egymást. Ígyhát marad a hajtóerő.

Ennyi. Ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni :D

Amit még írtam, hogy számít a vitorla hasassága, az is igaz, minél laposabb, annál gyorsabban fogja körülfutni a vitorlát → annál nagyobb lesz az aerodinamika erő → nagyobb lesz a két eredőre való lebontáskor megkapott hajtóerő is.

De ha hasasabb a vitorla, akkor a szél vesztegel még egy kicsit a vitorlában, és lassabban is megy ki a hátsó élnél. Rossz szélnél érdemesebb hasasra állítani, hogy "spóroljunk a vitorlában lévő széllel", jó szél esetén pedig laposabbra kell állítani, mert van elég szél ami a helyére be tud jönni → lejtvágni, azaz travellerrel lehet állítani, plusz a trimmeléssel. Ez pedig elég sokrétű, benne van többek között az árboc hajlítása az achterstággal (megfeszítjük az achterstágot, hátrahajlik az árboccsúcs, hasasabb lesz a vitorla), de még egy csomó minden, amit egy profi versenyzőnek úgy kell tudnia, mint a szélrózsát. (én csak amatőr hobbivitorlázó vagyok)

Nah, remélem ezzel is segítettem még egy picit.