Miért szokták horgászatkor leönteni a konzervkukorica levét?

Mert az interneten látottak gyorsan terjednek 😉

Emlékszem még arra az időszakra, amikor még azt javasolták a szakik, hogy a konzervkukorica levét is használják fel, abban sok hasznos aroma anyag van, vétek kiönteni.

Aztán eltelt néhány év, a horgászpiacot elárasztották a nyomott dobozos, felcímkézetlen konzervek, amelyekhez olcsóbban lehetett hozzá jutni, horgászathoz teljesen jók.

Valaki kitalálta, hogy a kokoricáról le kell önteni a levét, abban tartósítószer van, és ez valami hihetetlenül gyorsan elterjedt, köszönhetően a sok ismétlésnek a különböző filmekben, cikkekben.

Még Walter Tamás is sokszor megemlítette, hogy azért kell leönteni a konzervről a levét, mert abban van a tartósítószer.

Ő legalább egyszer rácsodálkozott, amikor megírták kommentben, hogy a konzervkukoricában nincs tartósítószer, van benne némi só, cukor, de a tartósítás a levegőtől elzárás, és hőkezelési eljárással történik.

Mellesleg, ha tartósítószer van a dobozban, akkor az a kukorica szemekben is ott van, nem csak a levében.

Hobbi szinten horgászva soha nem tapasztaltam olyat, hogy a konzervkukorica levének bármilyen riasztó hatása lett volna, a modern tanítások ellenére azt is bele öntöttem az etetőanyagba, inkább hiszek a régi módinak, hogy abban értékes íz és aroma tartalom van.

Mert nagy az isten állatkertje, a hangyáknak is kell valamit adni...

Ahogy már leírták, ki ne öntsd! Vagy idd meg, vagy keverd az etetőanyagba.

Jájjj... tényleg nagy az állatkert.

Előbb a drága pénzen vett kukoricalét löttyentsd az etetőre, s ha az nem elég, akkor lökj hozzá még egy kis pecavizet. Majd eztán told bele a kukoricaszemeket.

#8#

A kukorica konzerv levében van némi só, cukor, és víz.

Ki lehet önteni, csak az áltudományos elméleteket is mellőzni kellene, a csemegekukorica konzervek többsége emberi fogyasztásra készül, van íze, meg lehet kockáztatni, hogy még finom is, ellentétben a halcsali kavalkád nagyobb részét képező többi tagjával szemben, amit kifejezetten a horgászoknak, és nem a halaknak gyártanak:színes, szagos bogyók, amelyek ízetlenek, esetleg emészthetetlenek - mégis bekapja a hal, mert kíváncsi.

Sokszor lehet látni, hogy a pecás kiönti a csemegekukorica levét, mert úgy tanulta, hogy az nem jó... aztán "távcsalival" nyakon zúdítsa az etetőanyagot, mert azt mondják, hogy az jó... az bizos, hogy lényegesen többe kerül, a gyártónak meg jó, ha azt is megveszi a pecás, érdeke minél többet elasni.

Nekem is van elég sok, de az utóbbi években azzal szórakoztattam magamat, hogy kisérletezgettem a különböző aromákkal, és az esetek többségében az lett a tanulság, hogy azok valóban nem a halaknak készülnek.

A csalik között is sok olyan van, amelyek éveken keresztül tárolhatóak, nem romlanak meg - azokkal is lehet halat fogni, de akkor azokban miért nem zavarja a szakikat a tartósító?

Egyszerűen be lett hülyítve az emberiség, rá lett nevelve a minél több, a fölösleges fogyasztásra, és annak része az is, hogy "azt dobd ki, az nem jó, ezt használd". És ezt a többség követi is, és ez nem a horgászatra jellemző csak.. az is része.