Akik úszni tunak, nem érzik az extrém veszélyt amikor vízben vannak, plusz beteges az a gondolatom hogy legszívesebben betiltatnám az egész világon az úszást, ha rajtam múlna?

Mindjárt kifejtem az indokaim.

Annyi, hogy víziszonnyom van, nem is kicsi.

Úszni nem tudok és esély sincs rá, hogy valaha ezen túllépjek. Esetleg egy pszichoterápiával egybekötött, évekig tartó úszásoktatás segítene. Kerestem a neten de csak normál tanfolyamok vannak.

Gyerekkori rossz élmény az alapja, vízbe löktek.

Felnőttként egy nyaraláson próbáltam megbarátkozni a vízzel, de nem megy. Azt hiszem az alapprobléma az, hogy szeretem ha szilárd talaj van a lábam alatt, és a vízben ezt alólam “kihúzzák”. Valamint persze hogy utálom, ha víz kerül az orromba.

Sznorkelleztünk is. Beugrottam a mélyvízbe, mentőmellénnyel. Csak a totális kontrollvesztést tapasztaltam a testem felett.

Ha balra akartam haladni, jobbra mentem és fordítva. Egy pillanatra sikerült látni a halakat, visszafordult a testem. Ha arra koncentráltam hogy a pipa a számba legyen, átfordultam. Ha arra, hogy egy helyzetben maradjak akkor meg a légzésre nem tudtam figyelni. Vergődtem, pánikba estem, kikapcsolódott az egyik kapocs, még nagyobb pánik lett úrrá rajtam. A csónak alá kezdtem el sodródni, hiába kezdtem el evezni a kezemmel bármerre.

Mondták, hogy engedjem el magam, de ez sem segített: megint átfordultam, de akkor meg csak sodortak a hullámok.

Totális kudarcélmény volt.

Amit tapasztaltam, hogy ilyekor felborul a térérzékelésem. A tájékozódási képességem elvesztem.Nincs testképem, nem tudom uralni, kontrollálni a testem (pl. tánc se megy)

Egyszerre csak a testem egy pontjára tudok figyelni, képtelen vagyok összehangolni a mozdulataimat.

Ráadásul extrém lassan tanulok egyébként is.

A lebegést próbáltam medencében, nem megy.

Magamban nem bízok amúgy.

Na szóval:

szerintem nem normális dolog, hogy egy nem kopoltyús lény egy olyan életveszélyes közegben, mint a víz kubickol. Nem bízom a vízben, hatalmas gyilkos tömeg. Mindent a víz sodrása, a hullámok határoz meg.

Hogy lehet haladni a vízben, miközben a hullámok dobálnak? A legcsekélyebb hullámzás is pl a partközelben a parthoz vághat. A nagyobbakról nem is beszélve, oda viszi az emberi testet ahová csak akarja.

Hogy a fenébe lehet egyáltalán összehangolni a mozdulatokat plusz a levegőt is plusz haladj is, ja és élvezd is az úszást? Hogy lehet élvezni egyáltalán? Nekem rohadtul stresszélmény vízben lenni, ne mondja senki hogy ez jó.

OK, tele kell lennie a tüdőnek, akkor fennmaradsz, de ha kifújod, akkor süllyedsz le. Értem. De ez annyira rémisztő hogy ha nem hagysz annyi levegőt a tüdődben akkor lesüllyedsz és meghalsz!!! Hogy lehet ezt ennek tudatában élvezni?

Ha nincs elég levegő benned, lesüllyedsz és onnantól kezdve véged. Ahogy süllyedsz, úgy meg nő a nyomás és nyom le és esélyed sincs hogy felgyere.

Ez a tény, illetve hogy a víz bármikor ellened fordulhat, ettől pánikba esek.

Terror az egész.

Jöhet bármi váratlan dolog történik (pl véletlen beszívom a vizet, valamibe beleakad a lábam, medúza megcsíp, örvény…) ami miatt pánikba esek és elsüllyedek.

Vagy Véletlenül levegőt veszek víz alatt.

Az uszodát, fürdőket utálom, mert koszos, belehugyoznak köpnek az emberek, kemény a medence széle és csúszós. A medence széle veszélyes. Elcsúszol a kőben, létrán, bebaod a fejed, annyi. Egyáltalán miért nem gumibevonatú a medence széle meg a létra? Sokkal könnyebb lenne kijönni akkor, nem csúszna.

A folyók koszosak, sodornak. Egyedül talán a kristálytiszta tengerpartok jók, de ott a hullámok terrorizálnak, nem is beszélve a veszélyes állatokról.

Azt mondják, hogy akinek fóbiája van, tudja, hogy a félelme irracionális. A f..t!! Ne mondja nekem senki, hogy normális dolog egy nem kopoltyús élőlénynek a víz tetején borotvaélen táncolósat játszani. Az egész egy folyamatos életveszély-játék, véletlenül kifújod a levegőt, megszűnik a felhajtóerő és véged!!!

Legszívesebben betiltanám az úszást, hány jól úszni tudó ember fulladt már be, nincs igazam?